Egyiptom - Kairó
Főleg a fővárosról leírás és adatok
Afrika keleti fővarosa
Kicsit misztikus, kicsit modern. Az ezeregyéjszaka világába oltott nyugati nagyváros. Sokféleképpen láthatjuk, és érdemes is minden oldalról megnézni.
Kairó egyike a világ legnagyobb városinak. Bár sokaknak Egyiptom fővárosáról rögtön az ókori piramisok jutnak eszükbe, a város „alig” több, mint ezer éves. Amikor hajnalban kiszállunk a a repülőből, a párás levegő tompán üli meg a várost. A szállodai portások ilyenkor még alszanak, úgyhogy ha nincs előre foglalt szállásunk, könnyen lehet, hogy mogorván becsapják az orunk előtt az ajtót.
Kairó sokszínűségét a szegénynegyedből kinövő szögletes toronyházak közé szoruló apró imaházak, a sugárutakból nyíló sikátorok, a hatalmas, nyüzsgő piacok, és a csendes teázók félhomályában vízipipázó férfiak adják, s a gazdag mecseteket megtöltő burnuszos hívők és az utcákon a legnagyobb melegben is kendőbe burkolózó kopt keresztény nők teszik teljessé.
A szórakoztató központ rögtön az ezer éve üzemelő temető mellé épült, és mindkettő működik. Mind az élők, mind a holtak helyet követelnek maguknak e nyüzsgő metropolis közepén. Zsúfolt buszok, Korán-idézetekkel díszített taxik cikáznak, füst, tülködés. Ha a nap a város felderítésével telt, az este legkellemesebben egy teázóban, vagy kávézóban tölthető el, az italok mellett persze vízipipázni is lehet.
A higiénés viszonyok meglehetősen sajátosak. Az arab fürdőszoba-kultúra éke a vécé: csészéjében egy görbített rézcső mered az ember hátsó fertályára – ez ugyanis bidé is egyben.
Kairóban minél kisebb csoportokban célszerű körülnézni, a helyi arabok ugyanis könnyű prédának tekintik a nagyobb csoportokat, és pillanatok alatt valamelyik üzletben találjuk magunkat. Ez persze nem feltétlenül baj, kis szerencsével és elszánt alkudozással valóban mesteri papiruszfestményekre, kőszobrocskákra tehetünk szert. Más önzetlen kísérők rövidebb utat kínálnak, akermerre is megyünk, aztán persze baksist kérnek.
A város jellegzetes része az iszlám negyed: tömény középkor, hangulatos ki utcácskák, apró boltok, szamarak legelik a szemetet, a sikátorokat itt-ott méteres szeméthalmok torlaszolják el. A házak tetejét is szemétdombnak tekintik. A házak gyakran befejezetlenül, félig felhúzott emeletekkel, égbe nyúló tartóoszlopokkal állnak, ugyanis amíg a ház nincs kész, addig ingatlanadót sem lehet kivetni rá.
Kairó nem olcsó Egyiptom többi részéhez képest. A 20-30 éve épült három-négy csillagos szállodákban nyugat-európai árakat kérnek. A kisebb „hotelek” bérhzak felsőbb emeletein várják a vendégeket, a belváros tömve van velük.
Nincs senki, aki elmúlasztaná az egyiptomi piramisok látványát, ha itt jár. Nem is kell messzire utaznia a fővárostól, mintegy 10 km-re, el-Gíza városán kívül található Kheopsz fáraó lenyűgöző piramisa. Magassága (még így, korának súlya alatt kissé megrogyva is) 137 m, oldalai 230 m hosszúak, tömege több, mint 6 millió tonna. A fáraó piramisát kisebb piramisok veszik körül, amelybe valószínűleg a családtagjait temették. A piramisok szomszédságában fekvő szfinxszobor arcát valószínűleg Kheopsz fáraó fiáról, Kephrénről mintázták. Az emberfejű, fekvő oroszlán 74 m hosszú és 21 m magas. Ha van hol kivárni az estét, érdemes megnézni a piramisoknál rendezett éjszakai fény és hang játékot.
Kislexikon
Ország Egyiptom
A főváros lakossága: kb. 16 millió
Pénznem egyiptomi font, 1EGT=36 Ft
Nyelv arab
Időeltolódás +1 óra
Szállás belvárosi bérházhotelben
70-80 EGT
3-4 csillagos szállodában
kb. 150 EGT/szoba
Étkezés egyszerűbb étkezdében
10 EGT; Étteremben:
20-30 EGT
Amit mindenképp A gízai piramisok,
látni kell napkeletkor, nyugatkor
csónakázás a níluson
kilátás a Bab Zuweila
minaret tetejéről és a Kairó torony forgó
kávézókából
az Egyiptomi Múzeum
kiállításai
a Mohamed Ali mecset
a Báró Palotája
Heliopolisban
a Függő templom a
kopt negyedben
|