Versenyt�rsak versenyszab�lyok �ltal is megengedett egy�ttm�k�d�se

A versenyre gyakorolt hat�s szempontj�b�l a versenykorl�toz� hat�s min�s�t�s�n�l k�l�n jelent�s�ggel b�r, hogy az �sszefon�d�s versenyt�rsak k�z�tti (horizont�lis) vagy pedig elad�-vev� k�z�tti (vertik�lis). A horizont�lis �sszefon�d�sok �ltal�ban k�zvetlen�l a piaci szerkezet megv�ltoztat�s�t okozz�k, a vertik�lis �sszefon�d�sok pedig a kapcsol�d� piacokra hathatnak negat�van. Egyes tranzakci�k nem sorolhat�ak be egy�rtelm�en egyik vagy m�sik csoportba annak k�vetkezt�ben, hogy mind vertik�lis, mind horizont�lis jellemz�kkel b�rnak. El�fordulhat olyan eset is, amikor nincs olyan piac, amelyen mindk�t v�llalkoz�s jelen van. Az ilyen �sszefon�d�snak is lehetnek k�ros versenyhat�sai. Portfoli�-hat�sr�l besz�l�nk, ha egym�st kieg�sz�t� �ruk gy�rt�i/forgalmaz�i (szomsz�dos piacok szerepl�i) ker�lnek egy v�llalkoz�scsoporthoz. Konglomer�tum-hat�sr�l akkor besz�lhet�nk, ha az egyik �ru piac�n er�s piaci poz�ci�val rendelkez� v�llalkoz�scsoport gazdas�gi, p�nz�gyi, illetve j�vedelmi helyzete az �sszefon�d�s r�v�n olyan m�rt�kben meger�s�dik, hogy k�pes lehet a m�sik �ru piac�n is versenykorl�toz� strat�gi�k (pl. �rukapcsol�s) alkalmaz�s�ra.

Ezeket a t�nyez�ket a versenyjog korl�tozza. A versenyjog a gazdas�gi jog egy �ga, mely a gazdas�gi verseny v�delm�vel, illetve a fogyaszt�k megk�ros�t�s�nak megakad�lyoz�s�val kapcsolatos szab�lyokat tartalmazza. C�lja a piacgazdas�g alapj�t k�pez� gazdas�gi verseny ellen�rz�se, meg�rz�se. Ezen fel�l a versenyjog tiltja a kartellt �s a d�mping�rat.

A kartell konkurens v�llalatok �r�sbeli vagy sz�beli meg�llapod�sa az egym�s k�zti verseny korl�toz�s�ra. C�lja, hogy a r�sztvev� c�gek magasabb �rakat �s profitot �rhessenek el, mik�zben nem j�r t�rsadalmi el�ny�kkel. Jellemz�en az �rak meghat�roz�s�n, a piac feloszt�s�n (ki melyik vev�t szolg�lja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes c�gek �ltal �rt�kes�tett mennyis�gek meghat�roz�s�n kereszt�l korl�tozza a versenyt.

A d�mping�r a nagyon alacsony, l�nyeg�ben - ak�r az �rak minimumak�nt �ltal�nosan elfogadott - v�ltoz� k�lts�gekn�l kisebb �r. C�lja, hogy az �rak leszor�t�s�val t�nkretegye a versenyt�rsakat, �gy a piacszerz�s ugyan komoly vesztes�get jelentene a d�mping�rat alkalmaz� c�g sz�m�ra is, ugyanakkor a versenyt�rsak kiszor�t�s�val monopol profitra tehetne szert. A d�mping�r alkalmaz�sa tilos, a tilalom megs�rt�se eset�n a szab�lyszeg� c�get s�lyos k�rt�r�t�s fizet�s�re k�telezhetik.

A k�vetkez�kben az �zleti sajt�b�l mutatn�k be n�h�ny cikket, melyek j� p�ld�k a versenyt�rsak versenyszab�lyok �ltal is megengedett egy�ttm�k�d�s�re:

1.)

A Microsoft �s az LG Electronics bejelentette sz�lesk�r� szabadalom-enged�lyez�si meg�llapod�s�t

A Microsoft Corp �s az LG Electronics 2007. j�nius 6-�n jelentett�k be, hogy a d�l-koreai LG Electronics Inc. �s a Microsoft Corp. k�lcs�n�s szabadalmi meg�llapod�st �rtak al� term�keik tov�bbfejleszt�se �rdek�ben. A meg�llapod�s kiterjed a hardver �s szoftver term�kek szellemi

tulajdon�ra, bele�rtve a Linuxot is.

A szerz�d�s szerint az LG szabadon felhaszn�lhatja term�keiben a Microsoft �ltal szabadalmaztatott fejleszt�seket, bele�rtve a Linux-alap� be�p�tett szolg�ltat�sokat is. Viszonz�sk�ppen a Microsoft az LG szabadalmait alkalmazhatja, valamint m�s, az LG �ltal fejlesztett �s enged�lyezett szabadalmakat, amelyek jelenleg a MicroConnect Group, �zleti megold�st szolg�ltat� c�g birtok�ban vannak.

A szerz�d�s r�szletei �s p�nz�gyi felt�telei bizalmasak ugyan, a felek azt m�gis el�rult�k, hogy a Microsoft nett� elsz�mol�s alapj�n rendezi kifizet�seit az LG �s a MicroConnect fel�, oper�ci�s rendszer �s sz�m�t�g�p-rendszer alap� szabadalmaik�rt. Az LGE pedig folyamatosan egyenl�ti ki a Microsoft saj�t szabadalmai �rt�k�t, amennyiben azok az LGE

�ltal gy�rtott Linux-alap� term�kekhez kapcsol�dnak.

"A k�t c�g egy�ttm�k�d�se �s ez a meg�llapod�s lehet�v� teszi, hogy az LG sokkal fejlettebb telekommunik�ci�s megold�sokkal szolg�lja ki fogyaszt�it" mondta Jeong Hwan Lee, az LG Szellemi Tulajdon K�zpont �gyvezet� igazgat� helyettese.”

�rt�kel�s:
Ez a meg�llapod�s csak egy p�ld�ja annak, hogy hogyan igyekszik a Microsoft hidat �p�teni versenyt�rsak k�z�tt k�l�nb�z� ipar�gak szellemi tulajdon licence �ltal. Mivel mindk�t c�gnek azonosak a c�ljai �s szeretn�k a fogyaszt�ik ig�nyeit kiel�g�teni, ez�rt az �sszefog�s �ltal eredm�nyesebbek lesznek, gyorsabban tudnak fejleszteni �s k�nnyed�n le tudj�k hagyni a t�bbi versenyt�rsat.

2.)

A Bristol-Myers Squibb, a Gilead Sciences �s a Merck Co. bejelenti, hogy k�z�sen fejleszt ki fix adagol�s� HIV elleni gy�gyszert h�rom k�sz�tm�ny kombin�ci�j�val

New York, Foster City (Kalifornia), Whitehouse Station (New Jersey), 2004. m�jus 18.,  kedd (Business Wire/OTS-C�gvonal) - Mindh�rom v�llalat t�mogatja az USA Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium�nak felh�v�s�t, hogy t�bb lehet�s�get teremtsenek a fejl�d� orsz�gokban �l� HIV-fert�z�ttek kezel�s�re.

A h�rom c�g egy�ttm�k�d�se, a h�rom szabadalmaztatott HIV/AIDS-gy�gyszer k�z�s, fix adagos v�ltozat�nak kifejleszt�se p�lda n�lk�l �ll� v�llalkoz�s a HIV gy�gy�t�sa ter�n. Mindh�rom v�llalat �t�rzi a feladat jelent�s�g�t: olyan egyszer� kezel�si m�dozatokat kell kidolgozniuk, amelyeket a szeg�nyebb orsz�gokban is alkalmazhatnak.
    A fix adagos v�ltozatok egyetlen tablett�ba s�r�tve t�bb gy�gyszert is tartalmaznak, ezzel leegyszer�s�tik mind a gy�gy�t� szem�lyzet, mind a betegek dolg�t. A kifejlesztend� fix adagos kombin�ci� h�rom alkot�r�sz�b�l kett� a Gilead term�ke: a Viread(R) (tenofovir disoproxil fumarad) illetve az Emtriva(R) (emtricitabin). M�rciusban a Gilead k�rv�nyezte az egyes�lt �llamokbeli �s az eur�pai hat�s�gokn�l, hogy enged�lyezz�k e k�t gy�gyszer k�z�s v�ltozat�nak forgalmaz�s�t. A javasolt kombin�ci� harmadik tagj�t, az efavirenzet az Egyes�lt �llamok, Kanada �s az eur�pai orsz�gok ter�let�n a Bristol-Myers Squibb forgalmazza Sustiva(R) (efavirenz) n�ven, m�g a vil�g t�bbi t�rs�g�ben Stocrin(R) (efavirenz) m�rkan�v alatt ismerik, �s a Merck h�l�zat�n kereszt�l �rt�kes�tik.
    A Bristol-Myers Squibb Company, a Gilead Sciences, Inc. �s a Merck & Co., Inc. most arra k�sz�l, hogy a h�rom gy�gyszer fix adagos k�z�s v�ltozat�nak enged�lyez�s�t is k�relmezze. Azt a lehet�s�get is megvizsg�lj�k, hogy kezdetben a h�rom gy�gyszert k�z�s csomagol�sban forgalmazz�k, �s csak k�s�bb fejlessz�k ki a fix adagos k�z�s v�ltozatot.

�rt�kel�s:
Figyelembe v�ve a betegs�g �sszetett jelleg�t �s azt, hogy a vil�g szeg�nyebb t�rs�geiben milyen neh�zs�gekbe �tk�zik a betegek kezel�se �s gy�gy�t�sa, ideje volt m�r, hogy a gy�gyszerc�gek egy�ttm�k�djenek, �s k�z�s er�fesz�t�seket tegyenek az �jszer� megold�sok kidolgoz�sa �rdek�ben. Ez az �j megold�s tal�n hat�sos lesz.

3.)
K�z�s infokommunik�ci�s K+F strat�gia

K�zel 40 t�rsas�g �rta al� j�nius 11-�n a Mobilit�s �s Multim�dia Nemzeti Technol�giai Platform l�trehozatal�r�l sz�l� szerz�d�st.

Tavaly decemberben a Magyar Telekom kezdem�nyez�s�re, 33 hazai c�g �s int�zm�ny r�szv�tel�vel alakult meg a Mobilit�s �s Multim�dia Klaszter, amely a mobil �s multim�di�s technol�gi�kkal kapcsolatos kutat�s-fejleszt�s ter�let�n igyekszik egy�ttm�k�d�st kialak�tani. A Multim�dia Nemzeti Technol�giai Platform (MMPlatform) l�trehozatal�t a klaszter tagjai kezdem�nyezt�k abb�l a c�lb�l, hogy az infokommunik�ci�s ipar�g egy�b szerepl�inek bevon�s�val egy hossz� t�v� kutat�si strat�gi�t dolgozzanak ki - mondta Pukler G�bor, az MMPlatform megv�lasztott eln�ke, a Magyar Telekom �zletfejleszt�si igazgat�ja. A platform m�k�d�s�hez a Nemzeti Kutat�si �s Technol�giai Hivatal is hozz�j�rult 36,7 milli� forinttal.

Sz�lesk�r� �sszefog�s

Az MMPlatform egy nyitott kezdem�nyez�s, amelynek alap�t�i k�z�tt megtal�lhat�k az ipar�g glob�lis j�t�kosai, mint az Ericsson, a HP, a SUN, vagy Magyarorsz�g jelent�sebb h�rk�zl�si szerepl�i, mint a Magyar Telekom vagy a GTS-Datanet. A Platform meghat�roz� szerepl�i tov�bb� a legnagyobb kutat�s-fejleszt�si potenci�llal rendelkez� hazai egyetemek, mint a BME, ELTE, P�zm�ny P�ter, Pannon Egyetem, illetve a nemzetk�zi sz�nt�ren is kiemelked�en teljes�t� kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok, mint p�ld�ul az Innomed, az Adverticum, a port.hu, a Cellum, vagy az AITA.

Lem�k G�bor, a Mobilit�s �s Multim�dia Klaszter Iroda vezet�je elmondta: az elm�lt f�l �vben a klaszter tagjai saj�t forr�sb�l 10 �j K+F projektet ind�tottak el, t�bbek k�z�tt eg�szs�g�gyi, illetve k�zleked�sinformatikai ter�leteken; �g�rete szerint a projektekkel kapcsolatos els� eredm�nyekr�l n�h�ny h�ten bel�l sz�molnak be.

�rt�kel�s:
A meg�llapod� felek k�z�l mindenkinek el�ny�s az egy�ttm�k�d�s, mert egy�tt sokkal hat�konyabban tudj�k a t�rsadalmi ig�nyeket kiel�g�teni. K�l�n-k�l�n nem lett volna r� p�nz�k, hogy l�trehozz�k ezt a Platformot, de k�z�s t�k�b�l �s �llami t�mogat�sb�l siker�lt. Mindenk�ppen hasznos ez a meg�llapod�s, mert a k�zj�t szolg�lja.

Forr�sok:

www.gvh.hu

http://gyor.ingatlan.hu/index.php?mn=hu,kat,cikk@show&cikkid=2524&kezdokategoria=145

http://cc.bingj.com/cache.aspx?q=hazai+lizingpiac+fejl%C5%91dese&d=76804869857582&mkt=hu-HU&setlang=hu-HU&w=a34da930,23e5b981

http://cegvezetes.cegnet.hu/2003/10/lizing:-mindenre-jo

http://cc.bingj.com/cache.aspx?q=versenytarsak+egyuettm�koedese&d=76852868634235&mkt=hu-HU&setlang=hu-HU&w=d07e48ca,16662638

http://ots.mti.hu/news.asp?view=1&newsid=28491