A hazai lízingpiac kialakulása

         A lízing olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
            A lízing története egészen az ókorig visszavezethető. I e. 2000-ben Mezopotámiában mezőgazdasági szerszámokat hasonló formában bocsátottak rendelkezésre. Később, 1852-ben Bell Telefon Társaságánál a telefonkészülékeket csak bérleti díj ellenében lehetett használni. A birtokbaadás itt vált el a vételár kiegyenlítésétől. Majd 1952-ben megalakult a United Leasing Corporation, az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság.

 Magyarországon 1970-ben a 66/1970 PM rendelet nyilatkozott az állóeszközök feladatszerű bérbeadásáról. 1989-ben a Társasági Törvényben meghatározták a prompt lízing időszakát. 1992-ben a Társasági Adótörvényben megfogalmazták, hogy már pénz is kell a lízinghez, de megjelent a kamatmentes részlet is. 1996-ban pedig már a Hpt-ben olvashatunk az EU konform szabályozásról.

Napjainkban a lízingnek két fajtája van. Megkülönböztetünk pénzügyi és operatív lízinget. Ezen belül a pénzügyi lízing lehet zárt végű vagy nyílt végű. A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje. A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost. A pénzügyi lízing során a jószág végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbeadó.

Az operatív lízingnél a tulajdonos a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.

A lízingcégek összesített adataiból kimutatható, hogy e pénzügyi szolgáltatók segítségével megvásárolt eszközök értéke 2002 első félévéhez képest az idén július 1-jéig 22,9 százalékkal, 444,7 milliárd forintra nőtt. A korábbi dinamika ennél magasabb volt, ami (bár az ilyen típusú összevetés a nyilvántartási rendszer módosulása miatt nem feltétlenül ad valós képet) a gazdasági növekedés mérséklődésének logikus következménye lehet.

A folytatásban arról írok, hogy a lízing mely területeken terjedt el hazánkban. A legkorábban Magyarországon az autólízing terjedt el. Elsőként leginkább cégek éltek ezzel a konstrukcióval, később viszont a magánszemélyek aránya folyamatos növekedést mutatott. Azonban a fellendülés után, most a gazdasági világválság hatására hanyatlás következett be ezen a piacon. Az önrész mértéke nagyon alacsony lett, a csalások száma és a fizetésképtelen ügyfelek száma nőtt. Új autóból egyre kevesebbet adnak el. Nem egyszerű az autólízinggel foglalkozók helyzete.  Az adatok szerint 2005-ben 199.065 db új autót adtak el Magyarországon, míg 2006-ban 187.842 db-ot. Ez több mint 5%-os csökkenés. Ráadásul még 2005-ben 67,8% volt a finanszírozott új kocsik aránya a teljes piacon belül, addig 2006-ban már csak 59,4%. Csökken a piac, csökken a finanszírozások száma. A csökkenő darabszám mellett a finanszírozott járművek száma is csökkent. Igaz, nem olyan jelentős mértékben, de a különbség több mint egy százalék, 2005 javára.  Ha összefoglaljuk a paramétereket, akkor jól látszik a helyzet. Az új autók értékesítése 5,6%-kal, az új autók finanszírozási aránya 8,4%-kal, a használt autók értékesítése 8,5%-kal, a használt autók finanszírozási aránya 1,2%-kal, a finanszírozott érték személyautók esetében 2,4%-kal, és az önerő átlagos mértéke 3,6%-kal csökkent. A lejárt követelések aránya azonban 1,2%-kal nőtt. Feltehetnénk a kérdést, hogy akkor az emberek miért lízingelnek gépjárművet? Azért, mert általában magánszemélyeknél kevés az önerő, a lízing feltételek viszont kedvezőek és a „hitel” fedezete maga az autó.

Az autólízing mellett egyre jobban terjed hazánkban az ingatlanlízing. Ingatlanlízing során lízingköltségek az ingatlan használatával párhuzamosan, ütemezetten jelennek meg. Testre szabott konstrukció alakítható ki ha valaki ingatlant lízingel. Az ingatlan általában elég fedezetet nyújt, nincs szükség kiegészítő biztosítékok bevonására. Előnye, hogy akár önerő nélkül is ingatlanhoz lehet jutni. Ez egy rugalmas konstrukció, vállalatok és magánszemélyek egyaránt igénybe vehetik. Magasabb az illetékfizetési teher a hitelhez képest, és az induló költségek jellemzően magasabbak. Negatívum viszont, hogy állami támogatás nem vehető igénybe és ez a konstrukció jellemzően drágább, mint a hitel. Azonban a kockázatok a Lízingbevevőnél maradnak. Fontos még megjegyezni, hogy a Lízingbevevő nem tulajdonos, csak tulajdonosi jogokat gyakorol.

Sok esetben az ingatlanlízing legfontosabb tulajdonságaként emelik ki, hogy ideális konstrukció nagy értékű ingatlanok finanszírozására, hiszen a tulajdonjog csak a futamidő végén kerül a Lízingbevevőhöz. Ezen kívül azonban több olyan eset is van még, amikor kedvezőbb lehet kétszer illetéket fizetni a hitel egyszeri illetékfizetési kötelezettségéhez képest.

Kevés az önerő, és a Lízingbevevő nem jogosult államilag támogatott lakáshitelre, például azért mert nem első lakását készül megvásárolni, vagy azért, mert lakásigénye kívül esik a méltányolható finanszírozási körön. Ilyenkor lehet megoldás a lakáslízing, hiszen az önerő mértéke új lakásnál akár 0% is lehet, és használt lakások esetében sem jellemző a 20%-nál nagyobb önerő.

Másik, gyakran előforduló eset, amikor a Lízingbevevő cége, vállalkozása nevére szeretne lakást, házat vásárolni. A lakáslízing jellemzően a pénzügyi lízing konstrukció, ezen konstrukció esetében pedig a lízingdíj kamata biztosan elszámolható, nyílt végű pénzügyi lízing esetén ezen felül még a lízingdíj ÁFÁ-ja is leírható költségként. Érdemes figyelembe venni, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint évente 2% amortizációt is el lehet számolni.

Mint ahogy már említettem, nemcsak magánszemélyek lízingelhetnek ingatlant, hanem vállalkozások is. Az ingatlanlízing vállalati típusát általában két részre szokták osztani. Lehetőség van már meglévő ingatlanok finanszírozása, és előfordulhat az is, hogy még csak a tervek vannak meg, valamint a jogerős építési engedély is legalább folyamatban van. Az ingatlan megvásárlásának, illetve az erre felépülő létesítmény építésének költségeit a Finanszírozó fedezi projektfinanszírozás konstrukcióban. Az elbírálás fedezeti érték és cash flow alapon egyaránt lehetséges, költségvetési és megtérülési kalkulációt azonban mindkét esetben be kell nyújtani.

Összegzésként megemlítem a lízing néhány előnyét és hátrányát. A pozitív oldala az, hogy jellemzően kisebb vagy nulla önerővel akár hitelképtelen vállalkozások/ magánszemélyek is igénybe vehetik. Gyors az elbírálás, és gyakran rugalmasabb a fizetési ütemezés (pl. szezonális bevételekhez alkalmazkodhat). Emellett a lízing adózási előnyökkel jár a költségek leírásában. A lízingbevevőknek azonban a lízing hátrányaival is szembe kell nézniük: A futamidő végi tulajdonszerzés kevésbé biztosított, mint a hitel esetében, mert könnyebben felbontható a szerződés a lízingbeadó által (akár kisebb fizetési elmaradás vagy - ha a szerződés tartalmazza - a szomszédok panaszai alapján is). Összességében a többszöri tulajdonváltás magasabb illetékkel jár, ami drágítja a konstrukciót (még ha nem is azonnal jelentkezik ez a költség).

Források:

www.lizing.hu

http://www.vallalkozas-online.hu/jog_lizing.htm