folytat�s....

Forr�s: Nielsen piackutat� v�llalat

http://pmsz.org/hu/kutatasok/stabilizalodott-haztartasi-vegyiaruk-es-kozmetikumok-300-milliard-forintos-piaca-tavaly

A fenti t�bl�zat azt mutatja, hogy 2010-ben az el�z� �vhez viszony�tva h�ny sz�zal�kot v�ltozott a forgalom �rt�kben m�rve. Az adatok szerint a h�ztart�si vegyi �ruk �s kozmetikumok �tlaga nem v�ltozott, a mos�szerek �s �ltal�nos tiszt�t�szerek forgalma cs�kkent, m�g az �bl�t�k� �s a mosogat�szerek� n�tt.

A k�vetkez� t�bl�zat k�l�nb�z� boltl�ncok forgalom szerinti rangsor�t mutatja.

Ami biztat�, hogy a Tesco ut�n k�t magyar l�nc jelenik meg a rangsorban.

A Tesco, CBA �s Coop �ll a legnagyobb forgalm� �lelmiszer-kereskedelmi l�ncok 2010. �vi ranglist�j�nak �l�n, ahogyan egy �vvel kor�bban is. A Tesco forgalma 666,5 milli�rd forint a 2010-2011-es �zleti �vben, szemben a 2009. �vi 638,4 milli�rddal. T�bbek k�z�tt ezt �llap�tja meg a Nielsen piackutat� v�llalat 2010. �vi toplist�ja, amit a v�llalatok saj�t k�zl�se, illetve becsl�sek alapj�n �ll�tottak �ssze.

http://pmsz.org/hu/search/node/vegyi%C3%A1ru

Az �lelmiszer �s h�ztart�si vegyi�ru, valamint kozmetikum kis- �s nagykereskedelmi v�llalatainak forgalom szerinti rangsora 2010-ben. Milli�rd forintban.

A mai piac forr�sai szerint stagn�lnak a saj�t m�rk�s term�kek. A saj�t m�rk�s term�kek a kereskedelmi �ruh�zak saj�t m�rk�it jelentik, ezeknek az �rucikkeknek a saj�toss�ga, hogy csak egyetlen v�llalat, vagy egyetlen l�nc �zletei forgalmazz�k. �ltal�ban ezeknek a m�rk�knak a neve egyezik az �ket forgalmaz� kereskedelmi egys�gek nev�vel, p�ld�ul Coop, Spar, Tesco eset�ben. El�fordul azonban az is, hogy a boltok fant�zia n�vvel l�tj�k el saj�t term�keiket, ez a helyzet a Penny market, Lidl diszkont �ruh�zakban is.

H�ztart�si vegyi�ruk eset�ben 83%-os a gy�rt�i m�rk�k piacr�szesed�se, teh�t kereskedelmi m�rk�kra mind�ssze 17% jut. A piackutat�k ezekn�l a m�rk�kn�l stagn�l�st regisztr�ltak az elm�lt �vek adatai alapj�n.

A Mai piac kutat�sai alapj�n a fogyaszt�k v�s�rl�si d�nt�seiben a legfontosabb t�nyez� a kedvez� �r/ �rt�k ar�ny. Emellett felm�r�seik szerint a v�s�rl�k 2/3- a a kereskedelmi m�rk�k min�s�g�t ugyanolyannak tartja, mint a gy�rt�i m�rk�k�t. �gy k�t okb�l veszik a kereskedelmi term�keket, vagy az egyez� min�s�g miatt, vagy az alacsonyabb �r miatt. Azonban az is idetartozik hogy a megk�rdezettek 44%-a azt a v�laszt adta, hogy a gy�rt�i m�rka jobban meg�ri az �r�t, teh�t ennek az eset�ben hajland�ak t�bbet fizetni a v�s�rl�k. (http://www.maipiac.hu/index.php/elemzesek/8688-stagnalnak-a)

Szint�n a Mai Piac felm�r�sei alapj�n az mutathat� ki, hogy a hazai kereskedelmi h�l�zatok j�l b�rj�k a versenyt szemben a f�ggetlen kisboltokkal.  Ezekre az jellemz�, hogy kisebb telep�l�seken er�ssebben szerepelnek, hiszen ezeken a helyeken nem tal�lhatok hiper-illetve szupermarketek, m�g v�rosokban az emberek nagyobb val�sz�n�s�ggel v�s�rolnak ott. Emellett a hazai l�ncok v�s�rl�i k�z�l a megk�rdezettek 42%-a gondolta �gy, hogy az �zletekben k�nnyen megtal�lj�k, amit keresnek. A megk�rdezettek 43%-a gondolja �gy, hogy ezek az �zletek j� min�s�g� term�keket is k�n�lnak, ezzel az ar�nnyal ugyan megel�zt�k a diszkontokat, de szupermarketek 49%-�t�l, valamint a hipermarketek 59%-t�l m�g elmaradnak. (http://www.maipiac.hu/index.php/2011-aprilis/7884-jol-birjak-a-versenyt)

Vannak olyan term�kek, amelyek szempontj�b�l fontos szerep�k van a hazai l�ncoknak, p�ld�ul feldolgozott h�s, s�r, sajt, sz�nsavas �d�t�ital. A vegyi �ruk eset�ben azonban kev�sb� fontos csatorn�t k�peznek a hazai l�ncok.

A Progressz�v magazin 2010. �vfolyam 10. sz�m�nak cikke arr�l �rt, hogy 2009. j�lius �ta n�vekedett haz�nkban a fogyaszt�i index, ahogyan szerte Eur�p�ban is. A kereslet n�veked�s�n�l kulcst�nyez� a fogyaszt�i bizalom. Azonban ez a fogyaszt�si hajland�s�g megv�ltozott az ut�bbi id�ben a v�ls�g hat�s�ra. Haz�nkban a fogyaszt�k 68%-a v�ltoztatott v�s�rl�si szok�sain. M�g az eur�paiak t�bbs�ge els�sorban ruh�kon, sz�rakoz�son sp�rolt, harmadik helyre pedig az olcs�bb �lelmiszerek ker�ltek, addig a magyarok ink�bb �lelmiszeren szeretnek sp�rolni. N�lunk az olcs�bb �lelmiszerre val� �tt�r�st v�lasztotta a megk�rdezettek 65%-a, ruh�n �s rezsi k�lts�gen pedig a magyarok 63-63%-a szeretne sp�rolni. Ugyanakkor �rdemes megjegyezni, hogy Ausztri�ban �s N�metorsz�gban, m�g t�bben v�ltottak olcs�bb �lelmiszerre.

Szint�n ebben a cikkben volt olvashat�, hogy haz�nkban 2,7%-al kevesebb �lelmiszert, h�ztart�si vegyi �rut �s kozmetikumot adtak el a boltokban 2010. �prilist�l j�niusig, mint egy �vvel kor�bban. Ez a cs�kken�s �tem�nek lassul�s�t jelzi. Ez a trend m�s orsz�gokban is negat�v.

A Progressz�v magazin 2010. �vfolyam 7. sz�m�ban pedig azt vizsg�lt�k, hogy a 2008-ban kirobban� v�ls�g kimutathat�-e az �lelmiszer-kereskedelmi c�gek akci�s aktivit�s�ban. Az eredm�ny szerint 2008 �s 2010 k�z�tt az akci� d�mping sz�mottev�en fokoz�dott. 2000 term�kb�l 2008-ban kevesebb, mint 10% ker�lt akci�s �ron a polcokra, 2009-ben 13%, 2010-ben pedig 15%. A m�rk�s vegyi �ruk akci�s dinamik�ja viszont jelent�sen, a m�rk�s �lelmiszerek� pedig csek�ly m�rt�kben elmaradt a mint�ban bet�lt�tt s�lyukt�l, �s a dinamik�juk is �tlag alatti b�v�l�st mutatott.

A csatornat�pus szerint vizsg�lva a m�sodik legmagasabb akci�s ar�nnyal a hipermarketekben tal�lkoztunk. A szupermarketekn�l viszont m�r komolyabb kileng�seket tapasztaltunk. �nmag�ban m�r az is �rdekes, hogy ebben a csatorn�ban bizonyult legalacsonyabbnak (9 sz�zal�k) az akci�s intenzit�s. R�ad�sul a CBA-n k�v�l �rdemi n�veked�st nem is tapasztaltunk. (http://www.progressziv.hu/kereses?keyword=vegyi+%C3%A1ruk&search_submit=keres%C3%A9s)

A Nielsen piackutat� v�llalat felm�r�st k�sz�tett arr�l, hogy �lelmiszer kateg�ri�j� �ruk v�s�rl�sa a v�s�rl�k h�ny %-a figyel arra, hogy magyar term�ket v�lasszon. Az eredm�nyek a k�vetkez�k lettek.

Az egyes �lelmiszer-fajt�kat tekintve, a magyar term�kek k�z�l legt�bben a h�sk�sz�tm�nyeket r�szes�tik el�nyben (a v�laszad�k 81 sz�zal�ka). Tov�bbi sorrend: z�lds�g �s gy�m�lcs (76), tej (72), alapvet� �lelmiszerek, mint liszt, cukor, b�zadara (62), sajt, joghurt-tejf�l-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), m�z �s lekv�r (53). Ezt k�vet�en a sorrend: t�szta, �sv�nyv�z, fagyasztott z�lds�g �s gy�m�lcs, �tolaj, gy�m�lcsl� �s sz�nsavas �d�t�ital, margarin �s vaj, �des keksz, konzerv �s dobozos �tel, csokol�d�, s�r.

A felm�r�sb�l azonban nem der�l ki, hogy mi a helyzet vegyi �ruk tekintet�ben. A felm�r�sb�l nem der�l ki, hogy nem is vizsg�lt�k ezt a kateg�ri�t, vagy olyan alacsony a sz�zal�k, hogy nem jelen�tett�k meg az eredm�nyekben. A primer vizsg�lat sor�n teh�t erre a k�rd�sre ki kell t�rn�nk. (http://hu.nielsen.com/site/20110307.shtml)

F�kuszcsoportos vizsg�lat

Sz�r�k�rd��v csoportszervez�shez

1. Dolgozik-e �n vagy csal�dja az al�bbi ter�letek valamelyik�n?

• Marketingkutat�s, rekl�m, PR           igen - nem
• Piackutat�s                                        igen – nem
• Vegyipar                                            igen – nem

2. R�szt vett-e �n az elm�lt 6 h�napban valamilyen piackutat�sban?

• Igen
• Nem

3. Milyen az �n iskolai v�gzetts�ge?

• alapfolk� v�gzetts�g (8 �ltal�nos)
• K�z�pfok� v�gzetts�g
• fels�fok� v�gzetts�g

4. Milyen gyakran v�s�rol vegyi �rukat?

• - Gyakrabban mint k�thetente
• - Kb k�thetente
• - Havonta
• - Ritk�bban mint havonta

F�kuszcsoportos vizsg�lat forgat�k�nyve

A vizsg�lat c�lja: magyar vegyi �ruk fogyaszt�i meg�t�l�se

1. Bevezet�s, moder�tor bemutatkoz�sa

Moder�torok: Erd�lyi No�mi, Fekete Nikoletta, Gorz�s Melinda

K�sz�netnyilv�n�t�s a r�szv�tel�rt, bemutatkoz�s, az �sszej�vetel c�lj�nak ismertet�se:  Mennyire figyelik vegyi �ru v�s�rl�sa sor�n, hogy magyar gy�rt�s� term�ket v�lasszanak. Fontosak az �szinte v�laszok. Megbesz�lj�k a csoport tagjaival, hogy tegez�dni vagy mag�z�dni szeretn�nek?

2. Csoport bemutatkoz�sa

Csoportban r�sztvev�k r�vid bemutatkoz�sa:

H�ny �vesek vagytok?

Mi a foglakoz�sotok?

Szabadid�t�kben mit csin�ltok?

Van valami �rdekess�g, amit el szeretn�tek mondani magatokr�l?

3.  Asszoci�ci�s j�t�k

K�sz�n�m a bemutatkoz�st! Kezd�sk�nt egy asszoci�ci�s j�t�kot szeretn�k j�tszani veletek. Mondok egy sz�t, �s azt szeretn�m k�rni hogy gondolkod�s n�lk�l egyszerre mondj�tok ki azt a sz�t, ami az �ltalam mondott sz� alapj�n eszetekbe jut (a vegyi �ruk t�mak�r�ben). A j�t�k sor�n sorban haladunk kezdj�k balr�l.

Gazdas�g – Magyarorsz�g – mos�por – CBA – EU – min�s�g - �r

4. Mapping m�dszer

A v�laszad�k a piacon fellehet� vegyi �ru m�rk�kat csoportos�tj�k k�l�nb�z� szempontok alapj�n. 12 �bl�t� m�rk�r�l adunk nekik list�t, �s azokat kell csoportos�tani. Ha v�geztek, akkor elmondj�k, hogy mi alapj�n csoportos�tottak, a csoport jellemz�s�t ismertetik, illetve elmagyar�zz�k mi�rt ker�ltek bizonyos m�rk�k egy csoportba.

M�rka lista: Floren, Quanto, Coccolino, Silan, Lenor, Sbudget, Well Done, Lorin, Bip, Dreft, Biopon, Softnair

5.  Mondat kieg�sz�t�s technik�ja

Egy befejezetlen mondat kieg�sz�t�s�re k�rj�k a v�laszad�kat.

Pl. K�rj�k fejezze be az al�bbi mondatot!

Azok, akik rendszeresen magyar term�ket v�s�rolnak, ….

6.  Bubor�krajzos –projekt�v technika

K�t h�lgy �ll a polcokn�l �s azon gondolkoznak, hogy egy magyar vegyi �rut, vagy egy k�lf�ldi vegyi �rut v�s�roljanak ink�bb! �rj�k a bubor�kba, melyik�k mit mondhat!

7. Fogyaszt� szok�sok �s v�s�rl�si magatart�s vizsg�lata

Milyen vegyi �rukat v�s�roltok e leggyakrabban?

(pl. mos�szer, mosogat�szer, l�gfriss�t�, stb..)

Milyen gyakran v�s�roltok vegyi �rukat? (hetente, havonta 2-3-szor, havonta, ritk�bban)

Ezek k�z�tt vannak magyar term�kek is?( pl magyar m�rk�k felsorol�sa)

Amennyiben v�s�rolnak magyar term�ket, akkor mi�rt �pp azt veszik?

(el�ny�k, megszok�sok)

Ha nem v�s�rolnak magyar term�ket, mi�rt nem?

Milyen t�pus� �zletben szoktak vegyi �rukat v�s�rolni, illetve ha v�s�rolnak magyar vegyi �rut azt melyik �zletben?

El�re megtervezik, hogy milyen m�rk�j� term�ket v�s�rolnak, vagy a v�laszt�k elemz�se ut�n d�ntenek?

A polc elrendez�se mennyire van hat�ssal a v�s�rl�si d�nt�sre?

Milyen �ltal�ban a term�kek �rsz�nvonala, min�s�ge, kiszerel�se? K�lf�ldi, illetve magyar m�rka eset�be? Egym�shoz viszony�tva hogy �rt�kelik az el�bbi t�nyez�ket?

Magyar vegyi �ru haszn�lata eset�n volt-e valami probl�ma haszn�lat k�zben, vagy ut�na? (pl mosogat�szert�l ki�t�s, mos�por nem t�vol�totta el a szennyez�d�seket)

8. Term�kfejleszt�ssel kapcsolatos k�rd�sek

Milyennek �t�li a v�laszt�kot? El�gedettek-e a k�n�lattal, el�gedettek-e a magyar term�kek �sszes term�ken bel�li ar�ny�val?

Milyen elv�r�saik vannak, milyen egy j� vegyi �ru? (foltelt�vol�t�, illatos�tott, meg�rzi a ruha min�s�g�t, sz�n�t)

Milyen vegyi �ru m�rk�kat ismer? Ezek k�z�tt van-e magyar? Rangsorolj�k a m�rk�kat, mi�rt ez a sorrend? ( K�l�n a mos�porok, �bl�t�k, tiszt�t�szerek)

Mennyire el�gedettek a term�kkel? (csomagol�s, kiszerel�s, hat�konys�g, �r)

Van-e olyan tulajdons�g, amit hi�nyolnak az adott term�kb�l? (csomagol�sban, kiszerel�s b�v�t�se, extra tulajdons�gok pl: sz�nv�d�)

Milyen �j term�ket l�tn�nak sz�vesen a piacon? Mik azok a tulajdons�gok, amiket szeretn�nek egy �bl�t�, mos�por, tiszt�t�eszk�z tekintet�ben? Milyen legyen �rsz�nvonalban, csomagol�sban, kiszerel�sben, tulajdons�gaiban?

9. Levezet�s

�sszefoglalni az elhangzottakat, megk�rdezni esz�kbe jutott-e m�g valami, ami az el�z�ekben kimaradt �s fontos lehet!

R�szv�tel megk�sz�n�se.

K�rd��vez�s Ki�rt�kel�se

A k�rd��v lek�rdez�se sor�n a mint�ban szerepl� szem�lyeket �nk�nyes mintav�tellel v�lasztottuk ki. Azok az elemek ker�ltek a mint�ba, akik k�nyelmesen el�rhet�ek voltak. Ezek az emberek a Spar, Interspar, CBA, Parola soproni �zletei el�tt lettek megk�rdezve.

A megk�rdezettek z�me n� volt, a mint�ban 83%-os ar�nyban szerepelnek �k, azaz a 60 megk�rdezettb�l 50 n� volt. A kor alapj�n a legt�bben, �ppen a fele a megk�rdezetteknek 36-55 �v k�z�tti korcsoportba tartozik, abban az esetben, ha a v�gzetts�g�ket n�zz�k l�thatjuk, hogy a k�z�pfok� v�gzetts�g�ek ker�ltek nagyobb r�szt a mint�ba. A kisv�rosiak nagy ar�nyban ( 70%-ban ) val� el�fordul�sa azzal magyar�zhat, hogy Sopron v�rosban k�rdezt�k meg az embereket, amit a kisv�ros kateg�ri�ba soroltunk. Nagyr�szt ugyanakkora ar�nyban vannak olyanok a mint�ban, akik csal�di h�zban illetve t�rsas h�zban laknak. A meg�ll�tott emberek 26 %-a 1000 Ft- 5000 Ft k�z�tt, 41%-a 5000 Ft- 10000 Ft k�z�tt, 23%-a 10000Ft- 15000 Ft k�z�tt k�lt egy h�nap alatt vegyi �rukra, a marad�k 15000 Ft-n�l t�bbet k�lt el egy h�nap alatt ezeknek a term�keknek a megv�s�rl�s�ra.

K�rd��v elemz�se

A v�s�rl�kat els� k�rben arr�l k�rdezt�k meg, hogy hol szoktak a leggyakrabban vegyi �rukat v�s�rolni. V�laszad�suk sor�n t�bb v�laszt is megjel�lhettek.

A diagramon j�l l�that�, hogy a legt�bb v�laszad� a Tesco-t jel�lte meg f�bb v�s�rl�si hely�nek.

M�sodik helyen az Intersp�r �ll, ebb�l is kider�l, hogy a v�s�rl�k a hipermarketeket r�szes�tik el�nyben, amikor v�s�rolni indulnak.

A megk�rdezettek k�z�l m�g sz�p sz�mban jel�lt�k v�s�rl�si hely�nek a CBA-t, a Lidl-t illetve m�g a Spar-t. A t�bbi kereskedelmi egys�g eleny�sz� szavazatot kapott

M�sodik k�rd�s�nkben arra k�rdezt�nk r�, hogy v�s�rl�sn�l oda szoktak-e figyelni, hogy magyar term�ket v�lasszanak.

A k�rdiagramb�l kider�l, hogy a megk�rdezettek 52%-�t nem �rdekli, hogy magyar vagy k�lf�ldi term�ket tesznek a kosarukba.

Mind�ssze 48%- a figyel oda arra, hogy magyar term�ket v�s�roljon.

K�vetkez� k�rd�s�nkben megk�rt�k a megk�rdezetteket, hogy 1-t�l 5-ig �rt�kelj�k a k�rd�seinket. Itt a k�vetkez� eredm�nyek sz�lettek:

A megk�rdezettek arra a k�rd�sre, hogy mennyire vannak megel�gedve a magyar �ruk min�s�g�vel 4,05 –s �rt�ket adtak, amib�l arra k�vetkeztet�nk, hogy igen is meg vannak el�gedve a magyar term�kek min�s�g�vel.

K�vetkez� k�rd�s�nkre, hogy mennyire tartj�k sz�ks�gesnek azt, hogy magyar term�kek v�s�rl�s�val t�mogass�k a magyar gazdas�got arra a 3,75-s �rt�ket szavazt�k, ami egy szint�n j� �tlagnak mondhat�, ami azt jelenti, hogy sz�ks�gesnek tartj�k, hogy mi magyarok t�mogassuk a magyar gazdas�got azzal hogy magyar term�keket vesz�nk a boltokban

Arra a k�rd�s�nkre, hogy mennyire �rtenek egyet azzal, hogy a magyar vegyi �ruk min�s�ge kev�sb� j�, mint a k�lf�ldi�, erre 2.3-as �tlagot adt�k �s ebb�l j� kivehet�, hogy szerint�k egy�ltal�n nem rosszabb min�s�g� egy magyar vegyi �ru, mint a k�lf�ldi.

�s v�g�l arra a k�rd�s�nkre, hogy mennyire �rtenek egyet azzal, hogy a k�lf�ldi vegyi �ruk ugyanolyan �ron �rhet�ek el, mint a magyar vegyi �ruk, erre mind�ssze 2.27-es �tlagot adtak, amib�l arra k�vetkeztet�nk, hogy egy magyar illetve egy k�lf�ldi term�k k�z�tt igen is vannak �rk�l�nbs�gek.

A v�s�rl�kat arr�l is megk�rdezt�k, hogy milyen m�rk�j� �bl�t�ket szoktak haszn�lni, illetve v�s�rolni leggyakrabban. A v�laszad�k t�bb m�rk�t is megjel�lhettek.

A diagramon l�that�, hogy a megk�rdezettek fele Lenor �bl�t�t haszn�l, vagy legal�bb is azt gyakran v�s�rol. Az emberek 46,7 %-a Silant szokott v�s�rolni, 41,7 %-uk pedig Coccolino-t. A t�bbi m�rka j�val kisebb n�pszer�s�gnek �rvend a v�s�rl�k k�r�ben. A megk�rdezettek k�z�tt voltak olyanok is, akik nem eml�keztek az �bl�t� nev�re, amit haszn�lnak, vagy voltak, akik nem haszn�lnak �bl�t�t. A magyar m�rk�k k�z�l a Bip a legn�pszer�bb, ezt 60-b�l 7 ember v�s�rolja, m�g a Well Done-t 4 f�, a Lorint pedig csak ketten haszn�lj�k.

Az emberek t�bbs�ge azt hitte, hogy ezek a term�kek szinte mindegyike magyar m�rka, �s r�szben igazuk volt, ugyanis a Coccolino �s a Silan is magyar m�rka volt eredetileg, de most m�r k�lf�ldi tulajdonban vannak. Ett�l f�ggetlen�l gy�rtanak m�g Magyarorsz�gon ilyen term�keket is, de hivatalosan m�r nem sz�m�tanak magyar m�rk�nak.

A k�rd��v k�vetkez� k�rd�se a mos�por m�rk�kra vonatkozott, itt is azt vizsg�ltuk, hogy melyik term�keket v�s�rolnak a fogyaszt�k. T�bb m�rk�t is megjel�lhettek a v�laszad�k.

Az oszlopdiagramon tiszt�n l�tszik, hogy a megk�rdezettek t�bb mint fele Tomi Krist�llyal mos otthon, illetve 60-b�l 25 f� Arielt haszn�l. A k�vetkez� k�t legn�pszer�bb mos�por m�rka a Bonux 25%-al, ill. a Persil 21,7%-al. A Vanish-t �s a Biopont is sokan megjel�lt�k, a t�bbi mos�port kevesen veszik le a polcokr�l. Sajnos a magyar �sz mos�port is csak a megk�rdezettek 6,7%-a v�s�rolja. Itt is a megk�rdezettek t�bbs�ge meg volt r�la gy�z�dve, hogy a Tomi magyar m�rka, �s �gy �k is magyar term�ket haszn�lnak, de sajnos m�r az sem az. Henkel term�k, aminek egy r�sz�t Magyarorsz�gon, egy r�sz�t k�lf�ld�n gy�rtj�k.

A tiszt�t�szer m�rk�kkal kapcsolatban is ugyan ilyen t�pus� k�rd�st tett�nk fel a v�s�rl�knak.

Az eredm�nyekb�l kider�lt, hogy a megk�rdezettek t�bb mint 2/3-a Domestos-t haszn�l otthon fert�tlen�t�sre, ami eredetileg szint�n magyar m�rka volt, am�g k�lf�ldi tulajdonba nem ker�lt. A fogyaszt�k k�zel fele pedig Ajax-ot, Cif-et, vagy Fl�raszept-et haszn�l, voltak, akik t�bbf�le m�rk�j� tiszt�t�szert is tartanak otthon, vagy hol ezt, hol azt veszik. A magyar m�rk�k k�z�l Ultra Derm-et a v�laszad�k 23,3%-a v�s�rol, Caola mos�szappant pedig 60-b�l 3 f�.

Megk�rdezt�k az embereket arr�l is, hogy adott t�nyez�k mennyire befoly�solj�k �ket a v�s�rl�s sor�n. Az els� k�rd�s az volt, hogy mennyire sz�m�t a bolt t�vols�ga a v�s�rl�sn�l.  A megk�rdezettek 55%-a v�laszolta azt, hogy a bolt t�vols�ga meghat�roz�, abban a boltban v�s�rolja meg a sz�ks�ges �rukat, ami lak�hely�hez k�zel tal�lhat�.  35% azt a v�laszt adta, hogy a bolt t�vols�ga nem, vagy egy�ltal�n nem l�nyeges, amennyiben sz�ks�g van a term�kre, akkor �rte megy, 10 %-ot ez a k�rd�s nem foglalkoztat a v�laszt�s sor�n.

A k�vetkez� k�rd�ssel azt vizsg�ltuk, hogy mennyire figyelnek arra a v�s�rl�k, hogy kifejezetten magyar term�ket v�lasszanak. Itt �sszesen csak 35% mondta azt, hogy fontos sz�m�ra a hazai term�k megv�s�rl�sa, m�g enn�l is kevesebb, pontosan 30% �ll�totta, hogy mindegy neki hogy belf�ldi, k�lf�ldi, vagy kereskedelmi m�rk�r�l van sz� az adott term�kkateg�ria eset�ben.  Az emberek 30%-a egy�ltal�n nem figyel arra hogy hol gy�rtj�k a term�ket, amit v�s�rol.

Vegyi �ruk eset�ben sok gy�rt� haszn�lja az illatos�tott term�keket, ez�rt arra is k�v�ncsiak voltunk, az emberek vajon el�nyben r�szes�tik-e ha az �runak illata is van. Az embereknek t�bb mint a fele, 63%-uk azt adta v�lasznak, hogy igenis befoly�solja a v�s�rl�s sor�n, hogy a term�knek finom illata legyen., de m�g �gy is 25% v�laszolja azt, hogy �t ez a t�nyez� egy�ltal�n nem befoly�solja az �rt�kel�s sor�n.

Arra a k�rd�sre, hogy az �r-min�s�g ar�ny mennyire fontos a d�nt�sben, azt a v�laszt kaptuk a megk�rdezettek mind�ssze 20 %-�t�l, hogy a min�s�g l�nyegesebb, mint az �r, �ltaluk jobbnak �szlelt min�s�g� term�k�rt ak�r t�bbet is hajland�ak fizetni. 62 % azonban a vegyi �ruk eset�ben el�sz�r az �rat vizsg�lja meg, �s kev�sb� hajland�ak t�bb �rat megfizetni a jobb min�s�g �rdek�ben.

A vizsg�lt szem�lyek 70%-a mindig az adott v�s�rl�s el�tt m�rlegeli, hogy jelenleg mekkora kiszerel�s� term�kekre van sz�ks�ge, �s az alapj�n v�laszt, 21 %-uk viszont mindig a m�r j�l bev�lt m�ret� term�ket veszi meg.

Szerett�k volna azt is megtudni, hogy mi �l az emberek fej�ben arr�l, hogy melyek a magyar m�rk�k, ez�rt nyitott k�rd�s form�j�ban erre r�k�rdezt�nk. Ennek alapj�n a k�vetkez� eredm�nyekre jutottunk.

Ez alapj�n l�that�, hogy az emberek majdnem fele eml�tette az �sz m�rk�t, mint hazai term�ket, 16 eml�t�st kapott az Ultra,12-t a Fl�raszept �s 14-et a Tomi Krist�ly. B�r a Tomi Krist�lyt sokan jel�lt�k meg magyar m�rk�nak, ez nem �gy van. Az is l�that� az �br�b�l, hogy az emberek nincsenek tiszt�ban azzal, hogy a WellDone is magyar m�rka.