folytatás....

Forrás: Nielsen piackutató vállalat

http://pmsz.org/hu/kutatasok/stabilizalodott-haztartasi-vegyiaruk-es-kozmetikumok-300-milliard-forintos-piaca-tavaly

A fenti táblázat azt mutatja, hogy 2010-ben az előző évhez viszonyítva hány százalékot változott a forgalom értékben mérve. Az adatok szerint a háztartási vegyi áruk és kozmetikumok átlaga nem változott, a mosószerek és általános tisztítószerek forgalma csökkent, míg az öblítőké és a mosogatószereké nőtt.

A következő táblázat különböző boltláncok forgalom szerinti rangsorát mutatja.

Ami biztató, hogy a Tesco után két magyar lánc jelenik meg a rangsorban.

A Tesco, CBA és Coop áll a legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi láncok 2010. évi ranglistájának élén, ahogyan egy évvel korábban is. A Tesco forgalma 666,5 milliárd forint a 2010-2011-es üzleti évben, szemben a 2009. évi 638,4 milliárddal. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen piackutató vállalat 2010. évi toplistája, amit a vállalatok saját közlése, illetve becslések alapján állítottak össze.

http://pmsz.org/hu/search/node/vegyi%C3%A1ru

Az élelmiszer és háztartási vegyiáru, valamint kozmetikum kis- és nagykereskedelmi vállalatainak forgalom szerinti rangsora 2010-ben. Milliárd forintban.

A mai piac forrásai szerint stagnálnak a saját márkás termékek. A saját márkás termékek a kereskedelmi áruházak saját márkáit jelentik, ezeknek az árucikkeknek a sajátossága, hogy csak egyetlen vállalat, vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában ezeknek a márkáknak a neve egyezik az őket forgalmazó kereskedelmi egységek nevével, például Coop, Spar, Tesco esetében. Előfordul azonban az is, hogy a boltok fantázia névvel látják el saját termékeiket, ez a helyzet a Penny market, Lidl diszkont áruházakban is.

Háztartási vegyiáruk esetében 83%-os a gyártói márkák piacrészesedése, tehát kereskedelmi márkákra mindössze 17% jut. A piackutatók ezeknél a márkáknál stagnálást regisztráltak az elmúlt évek adatai alapján.

A Mai piac kutatásai alapján a fogyasztók vásárlási döntéseiben a legfontosabb tényező a kedvező ár/ érték arány. Emellett felméréseik szerint a vásárlók 2/3- a a kereskedelmi márkák minőségét ugyanolyannak tartja, mint a gyártói márkákét. Így két okból veszik a kereskedelmi termékeket, vagy az egyező minőség miatt, vagy az alacsonyabb ár miatt. Azonban az is idetartozik hogy a megkérdezettek 44%-a azt a választ adta, hogy a gyártói márka jobban megéri az árát, tehát ennek az esetében hajlandóak többet fizetni a vásárlók. (http://www.maipiac.hu/index.php/elemzesek/8688-stagnalnak-a)

Szintén a Mai Piac felmérései alapján az mutatható ki, hogy a hazai kereskedelmi hálózatok jól bírják a versenyt szemben a független kisboltokkal.  Ezekre az jellemző, hogy kisebb településeken erőssebben szerepelnek, hiszen ezeken a helyeken nem találhatok hiper-illetve szupermarketek, míg városokban az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak ott. Emellett a hazai láncok vásárlói közül a megkérdezettek 42%-a gondolta úgy, hogy az üzletekben könnyen megtalálják, amit keresnek. A megkérdezettek 43%-a gondolja úgy, hogy ezek az üzletek jó minőségű termékeket is kínálnak, ezzel az aránnyal ugyan megelőzték a diszkontokat, de szupermarketek 49%-ától, valamint a hipermarketek 59%-tól még elmaradnak. (http://www.maipiac.hu/index.php/2011-aprilis/7884-jol-birjak-a-versenyt)

Vannak olyan termékek, amelyek szempontjából fontos szerepük van a hazai láncoknak, például feldolgozott hús, sör, sajt, szénsavas üdítőital. A vegyi áruk esetében azonban kevésbé fontos csatornát képeznek a hazai láncok.

A Progresszív magazin 2010. évfolyam 10. számának cikke arról írt, hogy 2009. július óta növekedett hazánkban a fogyasztói index, ahogyan szerte Európában is. A kereslet növekedésénél kulcstényező a fogyasztói bizalom. Azonban ez a fogyasztási hajlandóság megváltozott az utóbbi időben a válság hatására. Hazánkban a fogyasztók 68%-a változtatott vásárlási szokásain. Míg az európaiak többsége elsősorban ruhákon, szórakozáson spórolt, harmadik helyre pedig az olcsóbb élelmiszerek kerültek, addig a magyarok inkább élelmiszeren szeretnek spórolni. Nálunk az olcsóbb élelmiszerre való áttérést választotta a megkérdezettek 65%-a, ruhán és rezsi költségen pedig a magyarok 63-63%-a szeretne spórolni. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Ausztriában és Németországban, még többen váltottak olcsóbb élelmiszerre.

Szintén ebben a cikkben volt olvasható, hogy hazánkban 2,7%-al kevesebb élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot adtak el a boltokban 2010. áprilistól júniusig, mint egy évvel korábban. Ez a csökkenés ütemének lassulását jelzi. Ez a trend más országokban is negatív.

A Progresszív magazin 2010. évfolyam 7. számában pedig azt vizsgálták, hogy a 2008-ban kirobbanó válság kimutatható-e az élelmiszer-kereskedelmi cégek akciós aktivitásában. Az eredmény szerint 2008 és 2010 között az akció dömping számottevően fokozódott. 2000 termékből 2008-ban kevesebb, mint 10% került akciós áron a polcokra, 2009-ben 13%, 2010-ben pedig 15%. A márkás vegyi áruk akciós dinamikája viszont jelentősen, a márkás élelmiszereké pedig csekély mértékben elmaradt a mintában betöltött súlyuktól, és a dinamikájuk is átlag alatti bővülést mutatott.

A csatornatípus szerint vizsgálva a második legmagasabb akciós aránnyal a hipermarketekben találkoztunk. A szupermarketeknél viszont már komolyabb kilengéseket tapasztaltunk. Önmagában már az is érdekes, hogy ebben a csatornában bizonyult legalacsonyabbnak (9 százalék) az akciós intenzitás. Ráadásul a CBA-n kívül érdemi növekedést nem is tapasztaltunk. (http://www.progressziv.hu/kereses?keyword=vegyi+%C3%A1ruk&search_submit=keres%C3%A9s)

A Nielsen piackutató vállalat felmérést készített arról, hogy élelmiszer kategóriájú áruk vásárlása a vásárlók hány %-a figyel arra, hogy magyar terméket válasszon. Az eredmények a következők lettek.

Az egyes élelmiszer-fajtákat tekintve, a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor, búzadara (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53). Ezt követően a sorrend: tészta, ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

A felmérésből azonban nem derül ki, hogy mi a helyzet vegyi áruk tekintetében. A felmérésből nem derül ki, hogy nem is vizsgálták ezt a kategóriát, vagy olyan alacsony a százalék, hogy nem jelenítették meg az eredményekben. A primer vizsgálat során tehát erre a kérdésre ki kell térnünk. (http://hu.nielsen.com/site/20110307.shtml)

Fókuszcsoportos vizsgálat

Szűrőkérdőív csoportszervezéshez

1. Dolgozik-e Ön vagy családja az alábbi területek valamelyikén?

• Marketingkutatás, reklám, PR           igen - nem
• Piackutatás                                        igen – nem
• Vegyipar                                            igen – nem

2. Részt vett-e Ön az elmúlt 6 hónapban valamilyen piackutatásban?

• Igen
• Nem

3. Milyen az ön iskolai végzettsége?

• alapfolkú végzettség (8 általános)
• Középfokú végzettség
• felsőfokú végzettség

4. Milyen gyakran vásárol vegyi árukat?

• - Gyakrabban mint kéthetente
• - Kb kéthetente
• - Havonta
• - Ritkábban mint havonta

Fókuszcsoportos vizsgálat forgatókönyve

A vizsgálat célja: magyar vegyi áruk fogyasztói megítélése

1. Bevezetés, moderátor bemutatkozása

Moderátorok: Erdélyi Noémi, Fekete Nikoletta, Gorzás Melinda

Köszönetnyilvánítás a részvételért, bemutatkozás, az összejövetel céljának ismertetése:  Mennyire figyelik vegyi áru vásárlása során, hogy magyar gyártású terméket válasszanak. Fontosak az őszinte válaszok. Megbeszéljük a csoport tagjaival, hogy tegeződni vagy magázódni szeretnének?

2. Csoport bemutatkozása

Csoportban résztvevők rövid bemutatkozása:

Hány évesek vagytok?

Mi a foglakozásotok?

Szabadidőtökben mit csináltok?

Van valami érdekesség, amit el szeretnétek mondani magatokról?

3.  Asszociációs játék

Köszönöm a bemutatkozást! Kezdésként egy asszociációs játékot szeretnék játszani veletek. Mondok egy szót, és azt szeretném kérni hogy gondolkodás nélkül egyszerre mondjátok ki azt a szót, ami az általam mondott szó alapján eszetekbe jut (a vegyi áruk témakörében). A játék során sorban haladunk kezdjük balról.

Gazdaság – Magyarország – mosópor – CBA – EU – minőség - ár

4. Mapping módszer

A válaszadók a piacon fellehető vegyi áru márkákat csoportosítják különböző szempontok alapján. 12 öblítő márkáról adunk nekik listát, és azokat kell csoportosítani. Ha végeztek, akkor elmondják, hogy mi alapján csoportosítottak, a csoport jellemzését ismertetik, illetve elmagyarázzák miért kerültek bizonyos márkák egy csoportba.

Márka lista: Floren, Quanto, Coccolino, Silan, Lenor, Sbudget, Well Done, Lorin, Bip, Dreft, Biopon, Softnair

5.  Mondat kiegészítés technikája

Egy befejezetlen mondat kiegészítésére kérjük a válaszadókat.

Pl. Kérjük fejezze be az alábbi mondatot!

Azok, akik rendszeresen magyar terméket vásárolnak, ….

6.  Buborékrajzos –projektív technika

Két hölgy áll a polcoknál és azon gondolkoznak, hogy egy magyar vegyi árut, vagy egy külföldi vegyi árut vásároljanak inkább! Írják a buborékba, melyikük mit mondhat!

7. Fogyasztó szokások és vásárlási magatartás vizsgálata

Milyen vegyi árukat vásároltok e leggyakrabban?

(pl. mosószer, mosogatószer, légfrissítő, stb..)

Milyen gyakran vásároltok vegyi árukat? (hetente, havonta 2-3-szor, havonta, ritkábban)

Ezek között vannak magyar termékek is?( pl magyar márkák felsorolása)

Amennyiben vásárolnak magyar terméket, akkor miért épp azt veszik?

(előnyök, megszokások)

Ha nem vásárolnak magyar terméket, miért nem?

Milyen típusú üzletben szoktak vegyi árukat vásárolni, illetve ha vásárolnak magyar vegyi árut azt melyik üzletben?

Előre megtervezik, hogy milyen márkájú terméket vásárolnak, vagy a választék elemzése után döntenek?

A polc elrendezése mennyire van hatással a vásárlási döntésre?

Milyen általában a termékek árszínvonala, minősége, kiszerelése? Külföldi, illetve magyar márka esetébe? Egymáshoz viszonyítva hogy értékelik az előbbi tényezőket?

Magyar vegyi áru használata esetén volt-e valami probléma használat közben, vagy utána? (pl mosogatószertől kiütés, mosópor nem távolította el a szennyeződéseket)

8. Termékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések

Milyennek ítéli a választékot? Elégedettek-e a kínálattal, elégedettek-e a magyar termékek összes terméken belüli arányával?

Milyen elvárásaik vannak, milyen egy jó vegyi áru? (folteltávolító, illatosított, megőrzi a ruha minőségét, színét)

Milyen vegyi áru márkákat ismer? Ezek között van-e magyar? Rangsorolják a márkákat, miért ez a sorrend? ( Külön a mosóporok, öblítők, tisztítószerek)

Mennyire elégedettek a termékkel? (csomagolás, kiszerelés, hatékonyság, ár)

Van-e olyan tulajdonság, amit hiányolnak az adott termékből? (csomagolásban, kiszerelés bővítése, extra tulajdonságok pl: színvédő)

Milyen új terméket látnának szívesen a piacon? Mik azok a tulajdonságok, amiket szeretnének egy öblítő, mosópor, tisztítóeszköz tekintetében? Milyen legyen árszínvonalban, csomagolásban, kiszerelésben, tulajdonságaiban?

9. Levezetés

Összefoglalni az elhangzottakat, megkérdezni eszükbe jutott-e még valami, ami az előzőekben kimaradt és fontos lehet!

Részvétel megköszönése.

Kérdőívezés Kiértékelése

A kérdőív lekérdezése során a mintában szereplő személyeket önkényes mintavétellel választottuk ki. Azok az elemek kerültek a mintába, akik kényelmesen elérhetőek voltak. Ezek az emberek a Spar, Interspar, CBA, Parola soproni üzletei előtt lettek megkérdezve.

A megkérdezettek zöme nő volt, a mintában 83%-os arányban szerepelnek ők, azaz a 60 megkérdezettből 50 nő volt. A kor alapján a legtöbben, éppen a fele a megkérdezetteknek 36-55 év közötti korcsoportba tartozik, abban az esetben, ha a végzettségüket nézzük láthatjuk, hogy a középfokú végzettségűek kerültek nagyobb részt a mintába. A kisvárosiak nagy arányban ( 70%-ban ) való előfordulása azzal magyarázhat, hogy Sopron városban kérdeztük meg az embereket, amit a kisváros kategóriába soroltunk. Nagyrészt ugyanakkora arányban vannak olyanok a mintában, akik családi házban illetve társas házban laknak. A megállított emberek 26 %-a 1000 Ft- 5000 Ft között, 41%-a 5000 Ft- 10000 Ft között, 23%-a 10000Ft- 15000 Ft között költ egy hónap alatt vegyi árukra, a maradék 15000 Ft-nál többet költ el egy hónap alatt ezeknek a termékeknek a megvásárlására.

Kérdőív elemzése

A vásárlókat első körben arról kérdeztük meg, hogy hol szoktak a leggyakrabban vegyi árukat vásárolni. Válaszadásuk során több választ is megjelölhettek.

A diagramon jól látható, hogy a legtöbb válaszadó a Tesco-t jelölte meg főbb vásárlási helyének.

Második helyen az Interspár áll, ebből is kiderül, hogy a vásárlók a hipermarketeket részesítik előnyben, amikor vásárolni indulnak.

A megkérdezettek közül még szép számban jelölték vásárlási helyünek a CBA-t, a Lidl-t illetve még a Spar-t. A többi kereskedelmi egység elenyésző szavazatot kapott

Második kérdésünkben arra kérdeztünk rá, hogy vásárlásnál oda szoktak-e figyelni, hogy magyar terméket válasszanak.

A kördiagramból kiderül, hogy a megkérdezettek 52%-át nem érdekli, hogy magyar vagy külföldi terméket tesznek a kosarukba.

Mindössze 48%- a figyel oda arra, hogy magyar terméket vásároljon.

Következő kérdésünkben megkértük a megkérdezetteket, hogy 1-től 5-ig értékeljék a kérdéseinket. Itt a következő eredmények születtek:

A megkérdezettek arra a kérdésre, hogy mennyire vannak megelégedve a magyar áruk minőségével 4,05 –s értéket adtak, amiből arra következtetünk, hogy igen is meg vannak elégedve a magyar termékek minőségével.

Következő kérdésünkre, hogy mennyire tartják szükségesnek azt, hogy magyar termékek vásárlásával támogassák a magyar gazdaságot arra a 3,75-s értéket szavazták, ami egy szintén jó átlagnak mondható, ami azt jelenti, hogy szükségesnek tartják, hogy mi magyarok támogassuk a magyar gazdaságot azzal hogy magyar termékeket veszünk a boltokban

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire értenek egyet azzal, hogy a magyar vegyi áruk minősége kevésbé jó, mint a külföldié, erre 2.3-as átlagot adták és ebből jó kivehető, hogy szerintük egyáltalán nem rosszabb minőségű egy magyar vegyi áru, mint a külföldi.

És végül arra a kérdésünkre, hogy mennyire értenek egyet azzal, hogy a külföldi vegyi áruk ugyanolyan áron érhetőek el, mint a magyar vegyi áruk, erre mindössze 2.27-es átlagot adtak, amiből arra következtetünk, hogy egy magyar illetve egy külföldi termék között igen is vannak árkülönbségek.

A vásárlókat arról is megkérdeztük, hogy milyen márkájú öblítőket szoktak használni, illetve vásárolni leggyakrabban. A válaszadók több márkát is megjelölhettek.

A diagramon látható, hogy a megkérdezettek fele Lenor öblítőt használ, vagy legalább is azt gyakran vásárol. Az emberek 46,7 %-a Silant szokott vásárolni, 41,7 %-uk pedig Coccolino-t. A többi márka jóval kisebb népszerűségnek örvend a vásárlók körében. A megkérdezettek között voltak olyanok is, akik nem emlékeztek az öblítő nevére, amit használnak, vagy voltak, akik nem használnak öblítőt. A magyar márkák közül a Bip a legnépszerűbb, ezt 60-ból 7 ember vásárolja, míg a Well Done-t 4 fő, a Lorint pedig csak ketten használják.

Az emberek többsége azt hitte, hogy ezek a termékek szinte mindegyike magyar márka, és részben igazuk volt, ugyanis a Coccolino és a Silan is magyar márka volt eredetileg, de most már külföldi tulajdonban vannak. Ettől függetlenül gyártanak még Magyarországon ilyen termékeket is, de hivatalosan már nem számítanak magyar márkának.

A kérdőív következő kérdése a mosópor márkákra vonatkozott, itt is azt vizsgáltuk, hogy melyik termékeket vásárolnak a fogyasztók. Több márkát is megjelölhettek a válaszadók.

Az oszlopdiagramon tisztán látszik, hogy a megkérdezettek több mint fele Tomi Kristállyal mos otthon, illetve 60-ból 25 fő Arielt használ. A következő két legnépszerűbb mosópor márka a Bonux 25%-al, ill. a Persil 21,7%-al. A Vanish-t és a Biopont is sokan megjelölték, a többi mosóport kevesen veszik le a polcokról. Sajnos a magyar Ász mosóport is csak a megkérdezettek 6,7%-a vásárolja. Itt is a megkérdezettek többsége meg volt róla győződve, hogy a Tomi magyar márka, és így ők is magyar terméket használnak, de sajnos már az sem az. Henkel termék, aminek egy részét Magyarországon, egy részét külföldön gyártják.

A tisztítószer márkákkal kapcsolatban is ugyan ilyen típusú kérdést tettünk fel a vásárlóknak.

Az eredményekből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint 2/3-a Domestos-t használ otthon fertőtlenítésre, ami eredetileg szintén magyar márka volt, amíg külföldi tulajdonba nem került. A fogyasztók közel fele pedig Ajax-ot, Cif-et, vagy Flóraszept-et használ, voltak, akik többféle márkájú tisztítószert is tartanak otthon, vagy hol ezt, hol azt veszik. A magyar márkák közül Ultra Derm-et a válaszadók 23,3%-a vásárol, Caola mosószappant pedig 60-ból 3 fő.

Megkérdeztük az embereket arról is, hogy adott tényezők mennyire befolyásolják őket a vásárlás során. Az első kérdés az volt, hogy mennyire számít a bolt távolsága a vásárlásnál.  A megkérdezettek 55%-a válaszolta azt, hogy a bolt távolsága meghatározó, abban a boltban vásárolja meg a szükséges árukat, ami lakóhelyéhez közel található.  35% azt a választ adta, hogy a bolt távolsága nem, vagy egyáltalán nem lényeges, amennyiben szükség van a termékre, akkor érte megy, 10 %-ot ez a kérdés nem foglalkoztat a választás során.

A következő kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy mennyire figyelnek arra a vásárlók, hogy kifejezetten magyar terméket válasszanak. Itt összesen csak 35% mondta azt, hogy fontos számára a hazai termék megvásárlása, még ennél is kevesebb, pontosan 30% állította, hogy mindegy neki hogy belföldi, külföldi, vagy kereskedelmi márkáról van szó az adott termékkategória esetében.  Az emberek 30%-a egyáltalán nem figyel arra hogy hol gyártják a terméket, amit vásárol.

Vegyi áruk esetében sok gyártó használja az illatosított termékeket, ezért arra is kíváncsiak voltunk, az emberek vajon előnyben részesítik-e ha az árunak illata is van. Az embereknek több mint a fele, 63%-uk azt adta válasznak, hogy igenis befolyásolja a vásárlás során, hogy a terméknek finom illata legyen., de még így is 25% válaszolja azt, hogy őt ez a tényező egyáltalán nem befolyásolja az értékelés során.

Arra a kérdésre, hogy az ár-minőség arány mennyire fontos a döntésben, azt a választ kaptuk a megkérdezettek mindössze 20 %-ától, hogy a minőség lényegesebb, mint az ár, általuk jobbnak észlelt minőségű termékért akár többet is hajlandóak fizetni. 62 % azonban a vegyi áruk esetében először az árat vizsgálja meg, és kevésbé hajlandóak több árat megfizetni a jobb minőség érdekében.

A vizsgált személyek 70%-a mindig az adott vásárlás előtt mérlegeli, hogy jelenleg mekkora kiszerelésű termékekre van szüksége, és az alapján választ, 21 %-uk viszont mindig a már jól bevált méretű terméket veszi meg.

Szerettük volna azt is megtudni, hogy mi él az emberek fejében arról, hogy melyek a magyar márkák, ezért nyitott kérdés formájában erre rákérdeztünk. Ennek alapján a következő eredményekre jutottunk.

Ez alapján látható, hogy az emberek majdnem fele említette az Ász márkát, mint hazai terméket, 16 említést kapott az Ultra,12-t a Flóraszept és 14-et a Tomi Kristály. Bár a Tomi Kristályt sokan jelölték meg magyar márkának, ez nem így van. Az is látható az ábrából, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a WellDone is magyar márka.