|
Olaszország
 Történelem, kultúra, emberek, gasztronómia, éghajlat, adatok
Olaszország
Történelem
Olaszország területe már az i.e. első évezredben lakott volt, a félsziget északi részét az etruszk nép uralta, görög telepesek pedig a félsziget déli részét hódították meg. A mai főváros területe is etruszk uralom alatt állt. Róma alapítása is ezen időszakra esik (i.e. 753). Később a mai Lazio (Latium) lakói jutottak döntő szerephez, akiknek fővárosa Róma volt, az i. e. II. századra egész Itáliát meghódították. Róma államformája i. e. 509-ig királyság, utána köztársaság volt, majd császárság lett. A császárság korában a római birodalom területe folyamatosan növekedett. A legnagyobb császár uralkodása alatt területe Angliától Szíriáig húzódott. 330-ban a római birodalom kettészakadt Kelet-római és Nyugat-római Birodalomra. 476-ban a Nyugat-római Császárságot megdöntötték a germán törzsek. Ezután bomlott a félsziget területe különböző fejedelemségekre, hercegségekre, független városállamokra. A félsziget déli része először a Keletrómai Császárság, később az arabok, majd a normannok uralma alatt állt. Észak-Itáliában a longobárdok telepedtek meg, őket a frankok követték, később pedig a Német-római Császárság része lett a félsziget északi része.
A középkorban már a francia királyok is versengtek a területért. Ez időben terjesztette ki világi hatalmát a római pápa is, aki a középkor elejére Közép-Itália jelentős részét uralma alá vonta. Ekkor vált nagyhatalommá Velence is. A XVI. század végére azonban Velence hanyatlásnak indult, a félsziget középső részén két jelentősebb hatalom létezett: a Toscán Hercegség és az Egyházi Állam. A félsziget déli részén már a XI. században a német-római császároké, később pedig az Anjou-királyoké volt a hatalom. Őket követték a spanyol Aragóniai-ház királyai, a Habsburgok spanyol ága, az osztrák Habsburgok, majd a Bourbonok spanyol ága. Napóleon a XVIII. század végétől 1815-ig az egész félszigetet uralta. Napóleon bukása után az osztrákok megszerezték Lombardia és a Velencei Köztársaság területét. Már ebben az időben megerősödött az egységes Olaszország megteremtését célzó mozgalom. Az egyesítést a Habsburg Monarchia és a pápaság nem támogatta. Az egyesítésért folytatott harcokban döntő szerepe volt Garibaldinak, aki vörösingeseivel felszabadították a félszigetet a franciák és az osztrákok uralma alól.
Az egységes Olaszország 1861-ben alakult meg II. Viktor Emánuel uralma alatt. Velence csak 1866-ban került az olasz államhoz. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése 1870-ben történt meg. Ekkor vonult a pápa a Vatikán területére. 1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak a lateráni szerződésben egyezségre jutnia, melyben az olasz állam elismerte az Egyházi Állam függetlenségét. Az I. világháborúba Olaszország – megszegve a korábban kötött szövetséget – az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország ellen lépett be. Ezzel 1919-ben megkapta a korábban Ausztriához tartozó Dél-Tirolt, valamint az Isztriai-félszigetet. 1922-ben Mussolini fasiszta rendszerű államot alapított. Olaszország 1940-ben belépett a II. világháborúba. A szövetséges csapatok 1943-ban kezdték meg Szicília felől előrenyomulásukat. A háború befejezése után az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. A II. világháború utáni párizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az 1960-70-es években indult meg az ország fejlődése.
Kultúra
Olaszország lakóinak zöme római katolikus vallású és nemcsak papíron, hanem gyakorolják is vallásukat. A vallási ünnepeket szigorúan megtartják, melyek többsége munkaszüneti nap is egyben. A nem munkaszüneti nappá nyilvánított vallási ünnepek közül említést érdemelnek a következők: Március 19. – Szent József napja; Június 29. – Szent Péter és Pál napja; Pünkösd; Szentháromság napja; a települések védőszentjeinek ünnepe.
Emberek
Aki először jár Olaszországban, biztosan feltűnik neki a nagy hangzavar, ill. a hangoskodás. Az olaszokra jellemző a hangos beszéd és a beszédet kísérő gesztikulálás. Általánosságban azonban az olaszok vendégszerető, kedves emberek. Az északiak kicsit ugyan zárkózottabbak a délieknél, akik nagyon segítőkészek mindenben.
Gasztronómia
Olaszország a tészták hazája. Több mint 1000 féle tésztát gyártanak. Nálunk a legismertebbek a spagetti, makaróni, lasagne, tortellini, pizza különféle szószokkal. A tésztákat az olaszok előételként fogyasztják. De az olasz konyha természetesen nem csak tésztákból áll. Híres a minestrone (leves), kedveltek a tenger gyümölcseiből készült ételek. Desszertként nemcsak édességet, hanem sajtot is szívesen fogyasztanak. Olaszországban feltétlenül meg kell kóstolni az igazi olasz fagylaltot is, illetve a kávét is, amelyet számtalan variációban készítenek. A borok közül legismertebb a Toscanában termesztett chianti.
Környezet, éghajlat
Olaszország mind a tengert, mind a hegyeket, mind pedig a művészeteket kedvelő turisták utazásának célpontja. Az olasz csizma szárát körülölelő tengerpart, az ország északi részén elterülő Alpok és az országon végighúzódó Appennin-hegység, valamint a városok ókori és középkori emlékei rengeteg látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak az országba utazóknak.
Olaszország a csizma alakú Apennini-félszigeten fekszik, Szlovéniával, Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal határos. A csizma szárát az Adriai-tenger, a Jón-tenger, a Tirrén-tenger, valamint a Ligur-tenger fogja közre. Az országhoz a félszigeten kívül még számos sziget tartozik, melyek közül a két legnagyobb a csizma orránál elhelyezkedő Szicília és a nyugatról határoló Tirrén-tengeren fekvő Szardínia.
Az ország északi része hegyes vidék, az Alpok déli része uralja a területet. Az olasz-francia és az olasz-svájci határon magasodnak az Alpok legmagasabb csúcsai: a 4807 m magas Mont Blanc (olaszul: Monte Bianco), a 4478 m magas Matternhorn (olaszul: Cervino), a 4633 m magas Monte Rosa. Ez utóbbi Olaszország legmagasabb pontja. A hegyek közötti hágók biztosítják az országok közötti közlekedést, pl. Szent Bernát-hágó, Szent Gotthard-hágó. Ezen a vidéken nyáron is alacsony a hőmérséklet, sok a csapadék. A magasabb csúcsokat nyáron is hó borítja. Az Alpoktól délre fekvő terület a Pó-síkság, amely az ország legtermékenyebb területe. Éghajlata szárazföldi, a tél hideg a nyár meleg és száraz.
Az ország középső részén fekvő Appennin-hegység Szicíliába is átnyúlik. A hegység két-két oldalán síkság található. Emiatt nem egységes az ország ezen területének éghajlata. A tengerpartokon a tél viszonylag enyhe, a nyári meleg a víznek köszönhetően elviselhető. A hegyes vidéken sok a csapadék, a nyár viszonylag hűvös.
Az ország déli részének éghajlata már mediterrán, a nyár meleg és száraz, a tél enyhe.
A szigetek éghajlata földközi-tengeri: a tél enyhe, a nyár forró.
| Olaszország adatlapja |
| Ország rövid neve: |
Olaszország |
| Ország hivatalos neve: |
Olasz Köztársaság |
| Ország neve angolul: |
Italy |
| Ország neve saját nyelvén: |
Italia |
| Államforma: |
köztársaság |
| Főváros: |
Róma |
| Közigazgatási beosztás: |
20 régió |
| Autójelzés: |
I |
| Időeltérés: |
nincs |
| Terület: |
301.230 km2 |
| Népesség: |
58.067.477 fő (2004.) |
| Népsűrűség: |
192 fő/km2 |
| Népcsoportok: |
olasz, francia, osztrák, szlovén |
| Vallás: |
katolikus |
| Országhívószám: |
0039 |
|
|
| Hivatalos pénz és váltópénz: |
Euro (1 Euro = 100 Eurocent) |
|
|
| Hivatalos nyelv: |
olasz |
| Egyéb beszélt nyelv: |
német, francia, szlovén |
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
