Fogalmak

Ambróziánus forma: Szt. Ambrusról kapta a nevét. Az ókeresztény irodalomban a himnuszok jellegzetes formája. 8 db 4 soros jambikus lejtés, sorvégi rímk nélkül.

Antikizáló hangsúlyos verselés: az időmértékes és a hangsúlyos verselés egybeovad

Balassi-strófa: rímképlet:aab, ccb, ddb, egy sor 19 szótag, egy versszak 3 sor. A sorok végén az utolsó szótag megegyezik, belső rímek

Barokk eposz: monumentális, nagy epikai műfaj. Egy nemzet számára fontos történelmi eseményt ír le csodás elemekkel, eposzi kellékeket használva.

Commedia dell arte: olasz vásári bohózat (jellemkomikum)Tartuffe

Farce: francia vásári bohózat (helyzetkomikum)

Epigramma: ókorban sírfelirat, ma rövid lírai műfaj. 2 szerkezeti része van: előkészítő, csatanó, jellegzetes strófaszerkezete a disztichon (hexa- és pentameter sorkapcsolata) Janus Pannonius

Figura etimologica: tőismétlés „halálnak halálával holsz” Ómagyar Mária-siralom, alaki, tartalmi erősítés, alliteráció

Haláltánc: a halál minden élőt egy utolsó táncra hív. Jellemző középkori műfaj (Villon), múlandóságra figyelmeztet

Hármas egység: az idő, hely, cselekmény egysége a drámában, a klasszicizmus korában alkotja Boileau (Ars Poetica)

Középkori himnusz: vallásos szertartások alkalmával énekelt dicsőítő himnusz, megjelennek a rímek, antikizáló verselés, zsoltárokra hasonlít, vallásos irodalom körébe tartoznak

Legenda: (olvasandó), szentek életét írja le olvasmányos formában, csodás elemekkel

Oktáva: olyan vsz, ami 8 sorból áll és 3 a szótagszámuk rímrendszerrel ellátva Villon

Villoni ballada: dal műforma (ma műfaj), 3 db 8-10 soros versszakot egy 4-6 soros ajánlás zár

Panegirikus: hosszú terjedelmű dicsőítő ének Janus Pannonius

Példa: allegóriára épülő történet, ami erkölcsi tanulsággal szolgál. Legendákba épül be a középkori vallásos irodalomban (először a Bibliában)

Planctus: Máriával kapcsolatos siratóének, a Mária-himnuszok alapműfajába tartozik

Petrarkizmus: a petrarkai költészet hagyományainak folytatását jelenti, nagy szerepe van a természet ábrázolásának

Rezonör:az író szócsöve; az író a saját nézeteit a szereplő szájába adja Moliére-Tartuffe  

Tercina: 3 soros vsz; rímképlet: aba, bcb, keresztrím  Dante: Isteni színjáték

Trubadúr: francia lovagköltő                                      Minnesanger: német lovagköltő

Vágáns/goliárd költők: vándordiákok, lecsúszott értelmiségiek. A középkori himnuszok mintáját követték latin nyelven, az élet élvezetéről szóltak költeményeik

Misztérium: Biblia történeteit dolgozzák fel (vallásos irodalomban)

Mirákulum: szentek csodatetteiről szó l(vallásos irodalomban)

Moralitás: jó és rossz erények arcáról szó l(vallásos irodalomban)

Novella: (újdonság) az ember életéből vett kulcsfontosságú eseményt írja le Boccaccio-Dekameron (összegzéssel kezdődik, tanulság a fontos) kisepikai műfaj

Eposzi kellékek:

In medias res: az események közepébe vág

Seregszemle: enumeráció

Prepozíció és invokáció: témamegjelölés és segélykérés

Deus ex machina: isteni beavatkozás

Eposzi jelzők, időmértékes verselés

Jeremiád: általános siratóének

Allegória: költői képek állnak a középpontjában. 2 képre épül, az első és a mögöttes között szoros összefüggés van, a tanulságot a mögöttes kép hordozza.