|
Szörf
Ragyogó napfény, kellemes nyári szellő, hullámzó vízfelszín. Szörfök siklanak a vízen. Kivételesen az ember alkalmazkodik a természethez. A szél és a lovas között sportszerű küzdelem zajlik. És mindig a jobbik győz. Hogy ez többnyire a szörföző lehessen, egy-két dolgot meg kell tanulnia.
Széllel bélelve Lovagolni a hullámokon is lehet |
|
A szörfözés története a bukóhullámokkal kezdődött. A víz mozgásának eredményekképpen a tengerpartokon látható tarajos hullámok csalogatták az embereket. És a találékony elme nem várt sokáig a megoldással. Egy deszka segítségével – akkor még vitorlázat nélkül – meglovagolta a víz mozgó buckáit. A sportág korai változata, a „surfing” (surf = bukóhullám) azonban még kiaknázatlanul hagyott egy fontos természeti erőforrást. Aztán a vitorla segítségével befogták a szelet is a munkába. Azóta a szörf már nemcsak a tengerpartokon, hanem – némi szél mellett – minden szabad vízfelületen művelhető.
A szelet megzabolázni persze nem kis feladat, de egy kis gyakorlással bárkinek sikerülhet. Kormányzáskor az árboctőnél szabadon mozgatható vitorlázatot kell különböző irányokba döntenünk. Perdüléskor a vitorlázatot előredöntve a szörf a széltől távolodva kanyarodik. Ennek látványos megnyilvánulása, mikor a vitorlázat hirtelen megfordul a saját tengelye körül. Elsőre persze egyszerűbb és könnyebben végrehajtható, ha mi magunk megyünk át a vitorla másik oldalára. Ez a manőver a fordulás, ilyenkor a vitorlázatot hátradöntve, a szél felé fordul át a deszka. |
A szörfözésben mindenki – szabadidős funboardosok és profi versenyzők – megtalálhatja a jellemének megfelelő műfajt. A hullámlovasok (waveriding) a nagyobb tengeri hullámokat használják látványos akcióikhoz, a hullámhegyről elrugaszkodva pedig lélegzetelállító akrobatikus mutatványokat végeznek. A freestyle (szabadstílus) vagy trükkszörfözés a hullámlovaglás tavi változata, szintén látványos manőverekkel és fordulatokkal fűszerezve. A nagy sebességű szlalomversenyeken a bóják kerülgetése és egymás legyőzése a cél. Az itthon is népszerű pályaversenyeken előre kijelölt útvonalon halad a mezőny. Itt aztán mindent megmutathatnak a versenyzők, amit csak tudnak, hiszen hol szél felé, hol attól távolodva kell haladniuk. A sportág sprintszáma a sebességi verseny, ahol rövid, általában ötszáz méteres pályán egyirányban kell szörfözni. Műszerrel mérik az átlagsebességet, és persze a leggyorsabb győz. A szinte hihetetlen világrekord pedig már a 100 km/h felé közelít. | |
| |