Karate

A karatedo és a Kushido története

A harci muvészetek, amelyek egyik ágát a karate képezi, kialakulásukban az ido számításunk elotti idokre vezethetoek vissza. A puszta kezes harc rendszerzése és oktatása egészen i. e. 3000-ig nyúlik vissza, amikor Indiában egy Kalpattica nevu rendszer jött létre, amely állítólag a medve, a tigris, a leopárd, a kígyó és a sárkány mozgását utánozta. Az iskola beavatottjai vaspecséttel jelölték meg magukat.
Indiából az V. században Bodhidharma (Daruma) közvetítésével terjedt el ez a rendszer Kínában is, mert o hittéríto körútján azt tartotta, hogy a buddhista vallást fizikai eronléttel is ki kell egészíteni. Kialakult a Chuan-shu és a Shaolin-Chuan, a kung-fu és karate irányzatok két osi alapja.
A kínai eredetu harcmuvészet a helyi önvédelmi módszerekkel kiegészülve vezetett az okinawai karate kialakulásához. A folyamatot nagyban segítette, amikor az 1600-as években betiltották Okinawán a nyilvános fegyverviselést, majd a fegyverhasználatot is a lázadások elkerülése végett. Ekkor még a harci muvészetet Kínai-kéznek nevezték, az üreskéz jelentésu karate szó csak 1894-ben jött létre.
Okinawa szigetén három fo iskola alakult ki, amelyeket helységekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alapítója Higaonna Kanryo), amelyhez tartozó ágazatok a goju-ryuu (Chojun Miyagu) és a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te (Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), amelyhez a shotokan-ryuu (Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik, valamint a Tomari-te, amely ágazatai például az uechi-ryuu vagy a matsubayashi-ryuu. Magyarországon Tomari-te még nincsen.
A Kushido az 1919-ben bejegyzett Goju-ryuu, kemény-lágy stílus 1989-ben alapult oldalága. Alapítója és vezetoje a magyar származású Rony Kluger kanchoo, a Magyar Kushido Karate Szövetség vezetoje pedig Miskolczi Attila shihan.

Edzések és övvizsgák

Edzések menetét hagyományos „rituálés” rend szabja meg. Elején és végén rangsor szerinti sorakozó, rövid meditáció senzaiülésben, meghajlás, gyakorlatok között szintúgy. Ezek és az alapvezénylés (néha hibásan használt) japán szavak segítségével történik. (pl.: számolás, testrészek nevei). Maguk a gyakorlatok négy fobb csoportba oszthatóak, bemelegítés-lazítás, erosítés (felüléstol az ugrókötélen át a súlyzóig), mozdulatok-formagyakorlatok (katák) gyakorlása, küzdelem. Néha ezek kiegészülnek fegyveres motívumokkal is. (kard, bot, nunchaku, tor).
Edzésen karate pólót, nadrágot és övet kell viselni, de a felsorésszel is kiegészített gi csak vizsgán kötelezo. A feketeövesek testülete elott tett vizsgákat néhánynapos edzotábor elozi meg, ami lehet vidéki bentlakásos (többnyire nyáron) vagy bejárós. A vizsgák közösen végrehajtott mozdulatsorokból, páros gyakorlatokból, négyesével-ötösével bemutatott katából, majd elméleti kérdésbol állnak, amely nem tudása mindenképp bukást jelent. Magasabb szinten mindez küzdelemmel is kiegészül. Alapvetoen 10kyuu tanulófokozat van, visszafelé számolt értékkel, aztán 10 rendesen számolt mesterfokozat, dan. De a Kushido ezt az egyszeru felállást megbonyolította óvodás, gyerek és felnott fokozatok bevezetésével. A letett vizsgák így nem feltétlenül érnek egy egész kyuut, hanem több, akár 3-4 is tartozhat azonos kyuuhoz. A vizsgákat övre varrt csíkok jelzik. A rendszer a következo: óvodás (prekaratedo, 7-8 éves korig): fehéröv 1-10 sárga csík, gyerek: fehéröv 1-5 kék csík, narancsöv 1-5 kék csík, kéköv 1-5 fehér csík, lilaöv 1-5 fehér csík, felnott (16-18 éves kortól): fehéröv 1-4 piros csík, zöldöv 1-3 piros csík, barnaöv 1-3 piros csík, feketeöv 1-10 dan. Természetesen, gyerekek esetében a fokozatok érték szerint átválthatók, elérve a következo korosztályt nem kell elölrol kezdeni a vizsgázást. A vizsgák eleinte négy hónaponta, késobb félévente tehetok le.