Hőtan

hőtan I. főtétele: A belső energia vált. egyenlő a gázzal közölt hő és a gázon végzett munka összegével. Az energiamegmaradás törvényének kiterjesztése hőtani folyamatokra. DE_b=Q+W

hőtan II. főtétele: A testek termikus kölcsönhatásakor a melegebb test ad át energiát a hidegebb testnek. Az energiacsere folyamatának ez az iránya-magától, külső beavatkozás nélkül-nem megfordítható. Tehát a termikus folyamatoknak meghatározott iránya van. Mindig irreverzibilis.

adiabatikus vált:a gáz és környezeteKöztNincsHőcsere

Izobár áll. vált. során a gáz által végzett tágulási munkát úgy számíthatjuk ki, hogy a gáz áll. p nyomását megszorozzuk a gáz DV térfogat növekedésével. W’=p*DV Izobár áll. vált során a gáz belső energiájának megváltozása az I. főtétel alapján: DE_b=Q-p*V

Izochor áll. vált. során a gáz belső energiájának megváltozása: DE_b =Q

Izoterm áll. vált. során a gáz DE_b –ának megváltozása zérus,azaz:  DE_b =Q+W=0

Fajhő: Megmutatja, hogy mekkora hőmennyiség felvételére vagy leadására van szükség a term kölcsönhatás során ahhoz, h az 1kg tömegű anyag hőmérséklete 1°C-kal változzon meg. Q=c*m*DT    me: J/(kg*K)

reverzibilis: megfordítható, az energiaveszteség nélküli folyamatok (labda pattog rugalmas talajon)
Irreverzibilis: (leesik a váza és széttörik)

fázis: u.a. az anyagnak egyszerre van jelen mind a két halmazálapota.pl. jég víz olvadáskor

olvadáspont: szilárd kristályos anyagoknál áll. érték függ a p-tól és az anyagi minőségtől

olvadáshő: (Lo)megadja 1kg olvadáspontján lévő anyag megolvasztásához szükséges hőt

pároldáshő: (Lp)Kifejezi, h az adott hőmérsékleten mennyi hő kel 1kg anyag elpárologtatásához.

forráshő(Lf) megadja 1kg forráspontján lévő folyadék elforralásához szükséges hőmennyiséget

A szilárd testek részecskéi egy helyben rezegnek, melegítéskor a szerkezet összeomlik->olvadás. A folyadék rendezetlen mozgást végző, egymáshoz közeli golyók egymáson gördülnek. A részecskék közt gyengébb, vonzó jellegű összetartó(kohéziós) erők működnek. A gáz részecskék rendezetlenül röpködő golyócskák, kitöltik a rendelkezésre álló teret.

Hőtágulás függ:

- kezdeti térfogattól,v hossztól
- hőmérséklet vált nagyságától
-  az anyag minősége, halmazállapota

(delta)l=l.lo.deltaT

Víz különleges viselkedése:
- sűrűsége 4°C-on a legnagyobb
- melegítéskor 4-ig csökkan a térfogata,csak utána növekszik
- emiatt nem fagynak be a folyók,tavak telente teljesen
Egyensúlyi állapot: a gáz belsejében a nyomás és a hőmérséklet is állandó

Állapotjelzők: T, p, V, m/n
P=F/A            p=h*ró*g

p=áll  izobár V1/T1=V2/T2
Gay-Lussac I. törvénye: Állandó nyomáson történő állapotváltozáskor a gáz térfogata egyenesen arányos a gáz abszolút hőmérsékletével(kelvinben) V=áll   izochor  p1/T1=p2/T2

Gay-Lussac II. törv: áll. térfogaton történő történő áll.vált-ok során az állandó tömegű ideális gáz nyomása egyenes arányos a gáz abszolút hőmérsékletével. T=áll   izoterm p1*V1=p2*V2

Boyle-Mariotte törvénye: áll. hőmérsékleten az áll. tömegű ideális gáz V térfogata és p nyomása
között fordított arányosság áll fenn.

Egyesített gáztörvény. (p1*V1)/T1=(p2*V2)/T2

Állapotegyenlet: p*V=m/M*R*T