A testek mozgása

pálya: az az egyenes, vagy görbe, amelyen az anyagi pont mozgás közben halad

út: a bejárt pályarész hossza, skalármennyiség

elmozdulás: a mozgás kezdőpontjától a végpontjába húzott irányított egyenes szakasz, azaz vektor

vonatkoztatási rendszer: az a test vagy testrendszer, amelyhez viszonyítva megadjuk a többi test pillanatnyi helyét, helyzetét és mozgását.

Annak atestnek nagyobb a sebessége, amelyik,
            - ugyanakkora idő alatt hosszabb utat jár végig, vagy

            - ugyanakkora utat rövidebb idő alatt tesz meg

Egyenletes mozgás: Olyan mozgás, amely során a test egyenlő utakat jár be – bármilyen kicsik vagy nagyok is ezek az időtartamok.

Az egyenletes mozgást sebességgel jellemezzük. jele:v, mértékegység: m/s, kiszámítása: v=s/t

Átlagsebesség: az a sebesség, amellyel a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat ugyanannyi iső alatt tenné meg, mint változó mozgással.

Pillanatnyi sebesség: az a sebesség, amellyel a test egyenletesen mozgogna tovább, ha az adott pillanatban megszűnnének a sebességváltozást okozó erőhatások. (az, amit az autó sebességmérője mutat). Meghatározható az átlag sebességgel is.: Az átlag sebessség annál inkább megközelíti a pillanatnyi sebességet, minél kisebbre vesszük az időközöket, úgy minál kisebbek lesznek az útszakaszok.

Egyenletesen változó mozgás akkor van ha egy test sebességének nagysága egynlő időtartamonként ugyanannyi – bárhogy is választjuk meg ezeket az időtartamokat.

Gyorsulás: Olyan vektormennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egyenletesen gyorsuló test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása.
jele: a, mértékegysége: m/s², kiszámítása: a=v/t

Négyzetes úttörvény: s= (a×t²)/2

Szabadesés: A testek légüres térben történő esése. vagy A testek olyan esése, amely során csak a gravitácoós erő érvényesül (minden más, a mozgást befolyásoló hatás elhanyagolható).

képletek: s= (g×t²)/2    ;   v=g×t   ;  g=9,81m/s²

Függőleges  felfelé  hajítás: v= v_o+gt    ;   s=v_o×t+gt²/2

Függőleges  lefelé hajítás: v= v_o - gt    ;   s=v_o×t - gt²/2

Az emelkedés idejének kiszámítása: t_e= v_o/g;    összes idő: t_ö=2v_o/g

Az emelkedés magasságának kiszámítása: h=v_o²/2g

Periódikus mozgás: ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismétli a test. ( a Föld is periódikus mozgást végez) Fizikai jellemzői: periódusidő (T-egy teljes körülfordulás ideje), frekvencia/fordulatszám (f, ill n – az időegység alatti fordulatok száma) T=1/f

Frekvencia: időegység alatti ismétlődő szakaszok számát adja meg

Forgómozgás:a merev test rögzített tengely körül forog, és minden pontja körmozgást végez.

Körmozgás. A forgómozgásnak az a sajátos, legegyszerűbb változata, amikor a test anyagi pontnak tekinthető és így csak egyetlen körpálya van.

Kerületi sebesség: v_k=2r×p/T      ; v_k= 2r×p×n

Centripetális gyorsulás: a_cp=v²/r

Két egyenletesen forgó test közül az forog gyorsabban, amelyiknél:

-         ugyanannyi idő alatt, nagyobb a szögelfordulás

-         ugyanakkora szögelfordulás rövidebb idő alatt jön létre

w = j / t     -->   szögsebesség= szögelfordulás/ az elfordulás időtartama