8. osztályos fogalmak

Mozgás: helyváltoztatás. A testek helye, helyzete gyakran változik, ilyenkor a testek mozognak.
A mozgás jellemzői: út(s), idő(t), sebesség(v).
Az a test mozog gyorsabban,amely:
-ugyanakkora utat rövidebb idő alatt tesz meg
–ugyanannyi idő alatt hosszabb utat jár végig
Mozgásállapot változás: sebességváltozás, irányváltozás, vagy mindkettő.
Erőhatás: mozgásállapotváltozást okozó hatás.
Erő: Az erőhatás nagyságát, és irányát megadó vektormennyiség. Jele: F   M.e.: N
1 N az az erő, amely egy kg tömegű testet, 1 s alatt, 1m/s sebességgel mozgat. 1kg=10N
tömeg: a test tehetetlenségének a mértéke. Jele: m              Me: kg
1kg az egy köbdeciméter víz, 4 Celziusz fokos tömege.

Vonatkoztatási rendszer: Az a rendszer, amelyhez a többi test mozgását viszonyitjuk.
Egyenletes mozgás: Olyan mozgás, ami egyenlő idő alatt, egyenlő utakat tesz meg.
Egyenletesen változó mozgás: A test sebessége egyenlő idő alatt ugyanannyival változik.
Pálya: ahol a test mozog                     Út: a pálya, vagy a pálya egy darabja (skalár mennyiség)
Elmozdulás: a kiindulási pontból, a végpontba mutató vektor.
Átlag sebesség: az a sebesség, amellyel a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat, ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint változó mozgással.
Pillanatnyi sebesség: az a sebesség, mellyel a test egyenletesen mozogna tovább, ha az adott pillanatban megszűnne az erőhatás, amely addig a sebességvátozást létrehozta.
Sebesség: a megtett út, és az eltelt idő hányadosával meghatározott fizikai mennyiség.
Jele: v      me:[v]=[s/t]=m/s      kiszámítása:v = s/t        v = v_o+a×t
Gyorsulás: az időegység alatt bekövetkező sebességváltozás. Jele: a    me: m/s²    kisz: v/t
Lendület: a test sebességének és tömegének szorzata. Vektormennyiség. A test mozgásállapotának a dinamikai jellemzője. Jele: I        me: kg×m/s            kisz: m×v
Szabadesés: Ha a testre csak a Föld gravitációs ereje hat. Egyenletesen gyorsuló mozgás.
a=g  állandó szám        g=9,81m/s²~10m/s²
dinamika: a mozgás miértjével foglalkozik. 
Tehetetlenség tövénye: minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalon egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg ezt az állapotot egy másik test meg nem változtatja.
Lendületmegmaradás törvénye: A zárt rendszerek lendülete nem változik.

Az ütközés előtti lendület összege, megegyezik az ütközés utáni lendülettel.
Inercia rendszer: olyan vonakoztatási rendszer, amelyben igaz a tehetetlenség tövénye.
Zárt rendszer: A testek rendszere, ha a környezetük nem fejt ki rájuk hatást, vagy ha a környezetük rájuk gyakorolt hatásai kiegyenlítik egymást.
A mozásállapotváltozásnak két jellemzője van:
-lendület                      I=m×v                         vektormennyiség
–mozgási energia          Em=1/2×m×v²             skalármennyiség          
erő: a lendületváltozás mértéke            jele: F              me:N               kisz: I/t     m×g

Csúszási súrlódás: akkor jön létre, ha az érintkező szilárd testek egymáshoz viszonyítva mozognak. A csúszási súrlódás miatt az érintkező testek egymáshoz viszonyított sebessége csökken.

Súrlódási erő: a mozgást akadályozó erő. Ellentétes a mozgás irányával.

Súrlódás függ: 1.az összenomó erőtől (az érintkező test súlya)
                           2.az érintkező felületek minőségétől

Súrlódás nem függ: 1.a felület nagyságától 2. a sebességtől

Súrlódás lehet: hasznos (jégre homokszórás) káros (alkatrészek súrlódása)

m=0.5  azt mutatja meg, hogy a súrlódási erő hányad része a nyomóerőnek.

Közegellenállás: a közeg olyan erőhatást fejt ki a testre, amely csökkenti az egymáshoz viszonyított sebességüket.

Közegellenállási erő függ:    a közeg sűrűségétől
                                                sebességtől                
                                                a test legnagyobb keresztmetszetének a nagyságától   
                                                a test alakjától
körmozgás: olyan mozgás, melynek pályája kör.

Periódusidő: megmutatja az egy fordulat idejét.          Jele:T             Me: s

Fordulatszám: megmutatja az egy s alatt megtett fordulatok számát.
                                    Jele: n                       Me: 1/s           Kisz: n=1/T    T=1/n

A körmozgás egyenletesen változó mozgás:
Egyenletes mozgás, mert az időegység alatt ugyanannyi íveket fut be.
Változó mozgás, mert sebességének iránya minden pillanatban változik.

Kerületi sebesség: a sebesség iránya minden pillanatban a kör adott pontjához húzott érintő irányával egyezik meg.            Vk=(2r×p)/T=2r×p×n

Szabályos rezgőmozgás: a csavarrugóba erősített test, ha kimozdjtjuk egyensúlyi helyzetéből, szabályos rezgőmozgást végez.

Teljes rezgés: a rezgő test mozgásának ismétlődő része.

Rezgésszám: (idegen szóval frekvencia) a másodpercenkénti teljes rezések számát megmutató fizikai mennyiség. Jele: f             Me: Hz(1/s)    Kisz: f=1/T

Rezgőmozgás jellemzői: tágasság (A), rezgési idő(T)

Hullámmozgás: A rezgés továbbterjedése. Kisz: v=s/t= l/t

Fajtái: transzverzális, longitudinális(~~)

Jellemzői: tágasság (amplitúdó)

                  Hullámhossz(l(lambda)me=m)

                 Periódusidő

A hang keletkezésének a feltétele: egy hangforrás, ami mindig egy rezgő test és egy közeg, ami közvetíti a hangot.hang sebessége:340m/s

Periódikus mozgás: A szabályosan rezgő test az egyensúlyi helyzete körül egy egyenes mentén úgy mozog, hogy mozgása ismétlődik.