Telekin�zis

A telekin�zis a dolgok tudom�nyosan megmagyar�zhatatlan mozg�sa, amit ismeretlen er�k okoznak. Telekin�zis sor�n az ember akarat�val, gondolat�val, vagy egy k�zmozdulattal k�pes t�rgyakat mozgatni.

A term�szetben sok fizikai er� nem l�that� az ember sz�m�ra. A sz�l a t�volban lengeti a f�kat, m�gneses mez�k felm�gnesez�d�tt t�rgyakat zuttyantanak �ssze�ll�sra, s�t, m�g a gravit�ci� er�i is l�thatatlanok az ember sz�m�ra. Hogy az ember k�pes legyen elmozd�tani t�rgyakat a gondolatai �sszpontos�t�s�val, azt csak a term�szetf�l�tti tartom�nyban tekintik �rv�nyesnek, mivel ez ritk�n t�rt�nik, �s nem egy ir�ny�tott m�don, ami a tud�soknak lehet�v� tenn�, hogy tanulm�nyozz�k �s feljegyezz�k. A jelens�g nem egy ir�ny�tott jelens�g az emberekben, n�h�ny j�gi �ll�t�sa ellen�re sem. Az ember nem �gy lett megszerkesztve, hogy lehet�s�get kapjon akaratlagos telekinetikus k�pess�gekre, �s az, hogy ezek egy�ltal�n megt�rt�nnek, csup�n szunnyad� k�pess�gek k�vetkezm�nyek�nt lehets�gesek, amik r�viden kiv�lt�dnak, t�bbnyire egy d�hkit�r�s k�s�ret�ben.

Az is lehets�ges, hogy valaki �nmag�t levit�lja, lebegteti, vagy m�s t�rgyakat mozgasson, �s ezek olyan k�pess�gek, melyek fejleszthet�ek. �pp�gy, ahogy telepatikus gondolatfolyamatokat lehet �sszpontos�tani egy c�lpont fel�, az agyhull�mok, amelyek lehet�v� teszik a levit�ci�t vagy t�rgyak mozgat�s�t, szint�n f�kusz�lhat�k. L�nyeg�t tekintve, az energi�knak egy �rama �sszpontosul a lebegtetni k�v�nt t�rgy al�, �s ha a t�rgyat mozgatni kell, egyenl�tlen�l. Egy mozgatott t�rgyat l�nyeg�ben egy kiss� lebegtetnek, hogy a s�rl�d�s megsz�nj�n, �s azut�n kibillentik a k�v�nt ir�nyba egy kiss� nagyobb levit�ci�val az egyik oldal�n. Ez az �sszpontos�t�sa testen bel�l m�k�dik, de nem �gy, ahogy azt a mai orvostudom�ny elk�pzeli. Tulajdonk�ppen tudatosan l�trehozott m�gneses mez�n alapszik a jelens�g.

Uri Geller saj�t �ll�t�sa szerint k�pes kanalat hajl�tani �s �r�kat meg�ll�tani puszt�n a gondolatai seg�ts�g�vel. M�sok azt �ll�tj�k, hogy k�pesek tollakat kereszt�lgur�tani az asztalon egyed�l az akaratukat haszn�lva. A pszichokinetikus er� bemutat�s�ra haszn�lt b�v�sztr�kk�k v�ltozatoss�ga igen leny�g�z�.

L�ssunk egy nyilv�nval�, �s egyben megh�kkent�en egyszer� p�ld�t, amelyet gyakorlatilag b�rki kipr�b�lhat. A k�s�rlethez sz�ks�ges egy varr�t�. Ha ezt az alkarunk egy sima b�rfel�let�re fektetj�k, majd az alkarunkat elkezdj�k forgatni, hogy a fel�let, amelyen a t� tal�lhat� egyre ink�bb f�gg�leges helyzetbe ker�lj�n, egyszercsak a t� legurul, mert a tapad�si er� t�l kicsi a gravit�ci� ellens�lyoz�s�hoz. Azonban ha a t�re �s annak tapad�s�ra koncentr�lunk, a forgat�sok sor�n egyre ink�bb k�zeled�nk a f�gg�leges helyzethez, amikor a t� leesik. N�h�ny perc eltelt�vel megt�rt�nik a "csoda": a t� 180 fokos elforgat�s sor�n sem esik le, vagyis �gy tapad, mint a l�gy a falon. A k�s�rlet siker�nek csak egy titka van: �gy kell tenn�nk, mintha a t� is hozz�nk tartozna, mint b�rmely testr�sz�nk; tapad�s�t ugyan�gy tudjuk befoly�solni, mint a pl. a kez�nket, amikor mozgatjuk.

M�sik k�s�rlet: amikor a tudatunk m�s test�ben m�k�dik.
K�rj�nk meg valakit, hogy behunyt szemmel �llva laz�tsa el mag�t. K�zel�ts�nk tenyer�nkkel a k�zfej�hez, �s k�sztess�k arra (gondolatban), hogy emelje fel. Egy kis koncentr�l�s ut�n keze - tudt�n k�v�l - val�ban elkezd emelkedni.