A Taekwondo �s a Koreai harcmûv�szetek t�rt�nete.

B�r maga a Taekwondo sz� �j keletû, csak az 1950-es �vektõl kezdte haszn�lni Choi Hon Hi, �s k�sõbb az �ltala kital�lt nevet adt�k az �j harcmûv�szeti �gnak. A Taekwondo eredet�t vissza lehet vezetni az Eur�pai idõsz�m�t�s kezdete k�r�li korszakra. Mivel ekkor m�g nem l�teztek a mai modern harcmûv�szeti st�lusok, iskol�k, �gy ha a Taekwondo eredet�t kutatjuk, akkor az eg�sz Koreai harcmûv�szet t�rt�net�t kell vizsg�lni. A Koreai f�lszigeten, nem sokkal idõsz�m�t�sunk kezdete elõtt h�rom �llam, kir�lys�g alakult. Ie. 57 Silla, Ie. 37 Koguryo �s Ie. 18 Baekje. Ezek a kir�lys�gok �vsz�zadokon kereszt�l harcban �lltak egym�ssal a f�lsziget feletti uralom�rt. K�zben vissza kellet verni�k a Koreai f�lsziget partjait fosztogat� Jap�n kal�zok t�mad�sait, illetve a f�lszigeten ter�letet szerezni akar� Jap�n t�rzsfõk katonai pr�b�lkoz�sait. A f�lszigetet �szaknyugatr�l hat�rol� K�nai birodalommal igen saj�ts�gos volt a kapcsolat. Ugyan is idõnk�nt valamelyik �llam sz�vetkezett vele a m�sik ellen, idõnk�nt pedig �sszefogtak ellene �s kiûzt�k a K�nai hadakat.

Az elsõ m�ig fenn maradt Harcmûv�szeti vonatkoz�s� eml�kek ebbõl az idõbõl sz�rmaznak. A Koguryu dinasztiabeli Muyong-chong �s Kakchu-chong nevû kir�lyi s�reml�kek falain illetve mennyezet�n l�võ falfestm�nyek, melyek egym�ssal k�zdõ f�rfiakat �br�zolnak. Az biztos, hogy ebben az idõben a Koguryo kir�lys�gban m�r magas sz�nvonalon oktatt�k a Harcmûv�szeteket, �s Koguryo tudott a legdinamikusabban terjeszkedni. Silla egyik kir�lya k�lcs�n k�rt katon�kat Koguryot�l a Baekje elleni h�bor�j�hoz, majd hadsereg�t �tszervezte Koguryo mint�ra. Silla 24. kir�lya Chin Heung idej�n hoztak l�tre egy elit katonai alakulatot a "Hwarangdo-t". A Hwarando kik�pz�sben nagy hangs�lyt fektettek mind a fegyveres mind a fegyver n�lk�li k�zelharc k�pz�s�re. Ha hinni lehet a korabeli t�rt�neteknek, m�r ekkor magas sz�nvonal� l�b technika jellemezte a st�lust. A Hwarangdo k�pz�sben a testi nevel�s mellett a szellemi k�pz�ssel is foglalkoztak. Ezt egy Buddhista tan�t� Won Kwang tanai alapj�n tett�k.

• L�gy h� haz�dhoz �s kir�lyodhoz! • L�gy engedelmes sz�leidhez! • L�gy tisztess�ges bar�taidhoz! • Soha ne h�tr�lj meg a harcban! • Csak az igazs�g�rt �lj!

Mint l�tjuk, noha Won Kwang Buddhista tan�t� volt, a Hwarangoknak Konfuciusi elveket tan�tott. Ez egy�bk�nt mind a mai napig jellemzi a Koreai harcmûv�szetek nagy r�sz�t. Szemben p�ld�ul a Jap�n harcmûv�szetekkel, ahol t�bbnyire a Zen Buddhizmus adja a szellemi h�tteret. V�g�l Munmu Vang-nak (661-680) Silla kir�ly�nak, siker�lt egyes�tenie a Koreai f�lszigetet uralma alatt 668-ban, b�r m�g K�n�val 735-ig voltak h�bor�k a hat�r k�rd�s�ben. A Silla �ltal l�trehozott egys�ges Koreai �llam v�g�l bel�lrõl darabjaira hullott. Az orsz�got egy Van Gon (877-943) nevezetû hadvez�rnek siker�lt �jraegyes�tenie 935-ben. Az �j �llam �s a dinasztia Koryo n�ven 1392-ig �llt fenn. Innen ered a Korea elnevez�se is az Eur�pai nyelvekben. 1392-ben a Koryo dinaszti�t felv�ltotta a Li dinasztia. Melynek elsõ kir�lya Li Szong G� megfosztotta tr�nj�t�l a Koryo dinasztia utols� kir�ly�t �s Thedzs� n�ven �lt tr�nra. A Li dinasztia az orsz�got Csoszonnak nevezte, �gy ezt a korszakot szokt�k O-Csoszonnak is nevezni. Ez a korszak l�nyeg�ben 1910-ig a Jap�n megsz�ll�s kezdet�ig tartott.

Ebben az idõben a harcmûv�szeteket elsõsorban a hadseregben oktatt�k, illetve megvoltak a k�zn�pnek is a maga harcmûv�szeti j�t�kai, p�ld�ul a Soo Bak �s a Taek Kyon. Rendszeresen rendeztek Soo Bak �s Taek Kyon versenyeket a Dan-O �nnepek alkalm�val (M�jus 5.-�n �s Augusztus 15.-�n). Val�sz�nûleg ebben az idõben �rt�k K�nai hat�sok is a Koreai harcmûv�szeteket melyek jellegzetess�gei n�h�ny mai Koreai harcmûv�szeti �gban is megtal�lhat�ak.

A 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elej�n, Kore��rt �s a k�rnyezõ ter�letek�rt, h�rom nagyhatalom versenyzett, K�na, Oroszorsz�g �s Jap�n. V�g�l Jap�n szerezte meg Kore�t, �s szinte gyarmati sorba tasz�totta. A Koreai n�pet szinte t�k�letesen kizs�km�nyolt�k �s megpr�b�lt�k eljap�nos�tani. Ekkor a Koreai k�z�poszt�ly, ha iskol�ztatni akarta a gyerekeit, csak Jap�nba tudta elk�ldeni õket tanulni. Ezek a Jap�nban tanul� Koreai fiatalok tal�lkoztak a Jap�n harcmûv�szetekkel, �s az akkoriban Jap�nban elterjedõ Okinawai eredetû Karat�val is. Ilyen Koreai fiatalember volt Choi Hong Hi, aki a Taekwondo kifejez�st kital�lta �s k�sõbb az ITF eln�ke lett. Choi Yong Sul aki Takeda Sogakut�l tanult Daito Ryu Aiki Jitsut (az Aikido elõdje), majd hazat�rve kombin�lva Koreai st�lusokkal Yu Kwon Sul n�ven oktatta, amelybõl k�sõbb a Hapkido lett. Illetve Hyung Yee Choi aki Choi Hong Hi rokona volt �s Masutatsu Oyama n�ven Jap�nban a Kyokushin Karate megalap�t�ja lett. 1945-ben a Jap�n hadsereg megadta mag�t. Kore�ba a 38. sz�less�gi k�rtõl d�lre az Amerikai, att�l �szakra pedig a Szovjet hadsereg vonult be. Az Amerikai z�n�ban a Koreai K�zt�rsas�g (D�l-Korea), a Szovjet z�n�ban pedig a Koreai N�pi Demokratikus K�zt�rsas�g (�szak-Korea) j�tt l�tre. 1950. J�nius 25.-�n kirobbant a h�bor� a k�t Koreai �llam k�z�tt. Hogy ki t�madt elõsz�r, m�ig vitatott. Mindenesetre furcsa, hogy az �szakiak hetek alatt elfoglalt�k D�l-Korea 90%-�t. A D�liek oldal�n elõbb az Amerikaiak �s az ENSZ csapatok kapcsol�dtak be a h�bor�ba majd az �szakiak oldal�n 1 milli� K�nai "�nk�ntes". A h�bor� 1953. J�lius 27.-�n Panmindzsonban fegyversz�nettel �rt v�get. A k�t Korea ter�leti �s politikai megosztotts�ga m�ig tart.

A hossz� Jap�n megsz�ll�s ut�n D�l-Kore�ban, a k�l�nb�zõ harcmûv�szeti iskol�k (Kwan-ok) egym�s ut�n nyitott�k meg a kapuikat. Ezekben az iskol�kban a legt�bb esetben egym�s mellett t�bbf�le harcmûv�szeti st�lust oktattak, illetve ekkor m�g nem volt �les hat�rvonal a k�l�nb�zõ st�lusok k�z�tt. Ezeknek az iskol�knak a k�z�s jellemzõje volt, hogy egy jelesebb mester, az iskola vezetõje k�r� t�m�r�ltek. Tulajdonk�ppen ez adta nekik az �sszetart� erõt. �rtelemszerûen ekkor m�g nem l�teztek a st�lusoknak sem szervezetei, sem sz�vets�gei.

K�sõbb ezeket a harcmûv�szeti st�lusokat igyekeztek nemzeti sz�vets�gekben t�m�r�teni. Maga a Taekwondo sz� is ekkor bukkan fel elõsz�r. Choi Hong Hi adta az �ltala gyakorolt harcmûv�szeti �gazatnak 1955-ben. Ekkoriban õ a D�l-Koreai hadseregben oktatta a Taekwondot. K�sõbb a harcmûv�szeti iskol�kban, Kwan-okban gyakorolt st�lusok egy r�sze is �tvette a Taekwondo kifejez�st. 1960-ban l�trej�n a Tang Soo Do Soo Bahk Do Association amely mag�ba t�m�r�ti a k�l�nb�zõ harcmûv�szeti st�lusokat �s szervezeteket. Majd ez a Sz�vets�g a Koreai Atl�tikai Sz�vets�gbe tagoz�dik. 1961-ben j�n l�tre a Korean Taekwondo Association (Koreai Taekwondo Sz�vets�g). Az �j Sz�vets�g eln�ke Che Myung Sin lett, majd õt k�vette Choi Hong Hi. 1966. M�rcius 22.-�n l�trehozt�k a Nemzetk�zi Taekwondo Sz�vets�get az International Taelwondo Federationt (ITF). Ennek a szervezetnek az eln�ke Choi Hong Hi lett. Majd 1968-ban egy furcsa dolog t�rt�nt. Choi Hong Hi az ITF vezet�s�vel egy�tt D�l-Kore�b�l a Kanadai Toront�ba emigr�lt. Ennek az okai mind m�ig tiszt�zatlanok, illetve el�g sok v�ltozatot lehet hallani r�la. Az ITF-bõl k�sõbb kil�pett a D�l-Koreai Taekwondo Sz�vets�g, illetve az ITF felvette �szak-Kore�t a soraiba. A Koreai Taekwondo Sz�vets�g 1971-ben Un Yong Kim-et v�lasztotta eln�k�nek, �s az õ vezet�s�vel 1973. M�jus 28.-�n l�trehozt�k a Vil�g Taekwondo Sz�vets�get a World Taekwondo Federationt (WTF). Melynek az eln�ke szint�n Un Yong Kim lett.

A WTF Un Yong Kim vezet�s�vel vil�gszerte a Taekwondot sz�les k�rû terjeszt�s�be kezdett, �s ezzel p�rhuzamosan igyekeztek a k�l�nb�zõ Nemzetk�zi Sport Szervezetekben, Sz�vets�gekben elismertetni a WTF Taekwondot. 1973. M�jus 25-26.-�n megrendezt�k az elsõ Vil�gbajnoks�got Sz�ulban, majd ettõl kezdve k�t �vente ker�lnek megrendez�sre a Vil�gbajnoks�gok. 1978. Okt�ber 20-22.-�n rendezt�k meg az elsõ Eur�pa bajnoks�got M�nchenben, majd k�t �vente ker�lnek megrendez�sre az Eur�pa bajnoks�gok is.

A WTF Taekwondo terjeszt�s�vel egy�tt a sportdiplom�ciai erõfesz�t�seket is siker koron�zta. Ez v�g�l a WTF Taekwondo Olimpiai elismerts�g�ben nyilv�nult meg. 1988.-ban a Taekwondo Sz�uli Olimpi�n mint bemutat� sport�g szerepelt. 1992.-ben a Barcelonai Olimpi�n szint�n bemutat� sport�g volt. 2000.-ben Sydney-i Olimpi�n m�r mint hivatalos Olimpiai sport�gk�nt szerepelt.