A Shaolin rend megalakul�s�t i.sz. 540-re (esetleg 520-ra, m�s forr�sok szerint azonban 495-re) tehetj�k, amikor egy indiai sz�rmaz�s� buddhista pap, Bodhidharma (k�naiul Tamo vagy Po Ti Tamo; i.sz. 440?-528) utazott K�n�ba.
Tamo Indi�ban sz�letett, mint Sugandha kir�ly harmadik gyermeke. Eredeti neve Bodhitara volt; nevel�je, Prajnatara adta neki a Bodhidharm�t. Egy�b nevei: Daruma, Dot Mor, Dhammo. A ksatrija, azaz harcos kaszthoz tartozott, �gy el kellett saj�t�tania a k�zd�sm�dszereket, melyeknek fontos r�sze a vajramushti, vagyis a pusztakezes k�zdelem.
Tamo Kantonban sz�llt partra, ahonnan egyenesen Nankingba ment, a Liang-dinasztiabeli Vu-ti (i.sz. 502-549) cs�sz�rhoz. Ekkoriban a cs�sz�r a helyi buddhista szerzetesekkel szanszkrit sz�vegeket kezdett ford�ttatni k�naira. A c�lja az volt, hogy az �tlagpolg�r is gyakorolhassa ezt a vall�st. Ez ugyan nagyszer� terv volt, de amikor kider�lt, hogy a cs�sz�r azt hiszi, hogy ez vezeti majd a Nirvan�ba, akkor Tamo felvil�gos�totta ennek az elk�pzel�snek a helytelens�g�r�l. Tamo v�lem�nye a buddhizmusr�l az volt, hogy nem �rhetj�k el a v�gs� c�lunkat az�ltal, hogy az odavezet� j�cselekedeteket m�sokkal t�tetj�k meg a nev�nkben. Ezen a ponton a cs�sz�r �s Tamo nem �rtettek egyet, �s Tamo elutazott a k�zeli buddhista kolostorba, hogy tal�lkozzon a sz�veget ford�t� szerzetesekkel.
A Sung hegyvonulat r�sz�t k�pez� Shao-shi-hegyen �ll� templomot �vekkel ezel�tt �p�tett�k egy hajdani erd� megmaradt f�i k�z� (alapk�v�nek lerak�ja egy Ba-tuo nev� szerzetes volt), amely erd�t tal�n kiv�gtak, tal�n le�gettek. Az �p�tkez�s alatt a cs�sz�r kert�szei �j f�kat is �ltettek, �gy a templomot "Fiatal Erd�nek" vagy "�j Erd�nek" nevezt�k el: mandarin nyelven Shaolinnak, kantoni nyelvj�r�sban Sil Lumnak. (M�s forr�s szerint a shaolin sz� �tvitt �rtelemben az "Erd� F�it" vagy az "Erd� Szellem�t" jelenti, �s a Shaoshi-hegy nev�b�l �s a lin (ciprusfa) sz�csk�b�l �ll. Eszerint a verzi� szerint az �p�tkez�st egy ciprusfa t�v�ben kezdt�k el.)

Amikor Tamo meg�rkezett, megtagadt�k a bel�p�si k�relm�t, tal�n mert az akkori ap�t, Fang Chang szerencselovagnak, vagy egy idegen betolakod�nak n�zte. A visszautas�t�st hallva Tamo a k�zeli barlangba ment �s kilenc �vig medit�lt ott. A legenda arr�l is sz�l, hogy egy lyukat f�rt a barlang egyik fal�n kereszt�l az �lland�an odaszegez�d� tekintet�vel. (Egy m�sik verzi� azt mondja, hogy az �rny�ka v�s�d�tt a falba, de olyat is hallani, miszerint Tamo egyszer elaludt, majd f�lriadva feld�h�d�tt gyenges�g�n, �s d�h�ben a pillant�sa kereszt�lf�rta a falat.) Ezt a hossz� elm�lked�st nevezi a jap�n irodalom az�ta is faln�z�snek (pi-kuan). Egy korabeli legenda szerint ez a faln�z�s teremtette meg a teaiv�s szok�s�t, el�sz�r csak a medit�l� szerzetesek k�r�ben, majd k�s�bb eg�sz K�na-szerte. Tamo ugyanis a hossz� medit�ci� k�zben gyakran elszundik�lt; s egy alkalommal, amikor f�lriadva ism�t ezen kapta mag�t, tehetetlen d�h�ben kit�pte minden szempill�j�t. Ezekb�l a kit�pkedett �s a barlang k�r�l sz�tsz�rt szempill�kb�l azt�n teacserj�k sarjadtak, s ebb�l a p�tri�rka meg�rtette, hogy a tea az ellenszere az elm�lked�s k�zben r�t�r� �lmoss�gnak. Kilenc �v telt el �gy, mire a szerzetesek felismert�k Tamo vall�si elk�telezetts�g�t. K�rlelni kezdt�k, hogy oktassa �ket, de Tamo �gyet sem vetett r�juk. A legenda azt mondja, hogy egy Muj Vio nev� szerzetes, elsz�nts�g�t bizony�tand�, oda�llt Tamo barlangja el�, �s lev�gta egyik karj�t, majd Tam�nak ny�jtotta, �gy k�rve �t a tan�t�sra. Ekkor Tamo csatlakozott a szerzetesekhez. Az els�, amit �szre vett, hogy nincsenek j� kond�ci�ban. A legt�bb szok�suk megegyezett a k�z�pkori �r szerzetesek�vel, akik naponta �r�kat t�lt�ttek az asztalok f�l� g�rnyedve m�g a k�zzel �rt sz�vegeket m�solt�k. Ebb�l k�vetkez�en a Shaolin szerzetesek elvesztett�k azt a fizikai �s szellemi �ll�k�pess�get, ami a m�g az alapvet� buddhista medit�ci�k gyakorl�s�hoz is sz�ks�ges. Tamo legy�zte ezt a gyenges�get az�ltal, hogy megmozgatta �ket, tan�tott nekik k�l�nb�z� gyakorlatokat, amelyek a cs� �raml�s�t seg�tett�k, �s a testi er�t is n�velt�k. Ezek a sorozatok, �talak�tva az indiai j�g�b�l (legink�bb a hath�b�l �s a raj�b�l) az indok�nai ikonogr�fia 18 f� �llat�nak a mozg�s�n alapultak (tigris, szarvas, leop�rd, kobra, k�gy�, s�rk�ny, stb.). Ez volt a Shaolin Kung Fu kezdete.
Azt persze nem lehet pontosan meg�llap�tani, mikort�l kezdve nevezhet�k harcm�v�szetnek ezek a gyakorlatok. A Shaolin templom egy mag�nyos, vil�gt�l elz�rt helyen �llt, ahov� gyakran bandit�k akartak bet�rni, �s a vad�llatok is nagy gondot jelentettek, �gy a templomi �letben a harcm�v�szet gyakorl�sa mindennaposs� v�lt, egyszer�en az �nv�delem k�vetelte meg. Egy id� ut�n ezek a mozdulatok t�rv�nyszer�en egy val�di �nv�delmi rendszerr� n�tt�k ki magukat.
Az id� el�rehaladt�val ez a buddhista k�z�ss�g egyre hat�rozottabb fejl�d�st mutatott, ahogy a harcm�v�szetet elsaj�t�tott�k. K�l�nlegesen �gyesek lettek a k�tm�teres bot �s a l�ndzsa haszn�lat�ban. (Bebizonyosodott, hogy a bot avatott kezekben a legvesz�lyesebb v�g�- �s sz�r�fegyverek hat�soss�g�val vetekszik, a botot ugyanis b�rhol meg lehet fogni, m�g a kardot csak a markolatn�l.)
Persze azt nem lehet mondani, hogy Tamo feltal�lta volna a harcm�v�szetet, amely ugyanis ekkoriban m�r sz�zadok �ta l�tezett K�n�ban. De a szerzetesek munk�j�nak szervezett� v�l�s�val lehet�v� v�lt, hogy fejlessz�k �s besorolj�k ezt a m�v�szetet �j �s k�l�nb�z� st�lusokba, amelyek m�r val�ban �s hat�rozottan Shaolin Kung Funak mondhat�k.

Tamo titkos tan�t�sait k�t k�nyvben foglalta �ssze. Az egyik, a Hsi Sui Chin elveszett, a m�sik, az I Ching eredeti form�ja m�r nem ismeretes. K�n�ban sz�mtalan fennmaradt v�ltozatr�l tudnak.

Az id�k sor�n egyre t�bb templom keletkezett. Ez az�rt t�rt�nt, mert az eredeti kolostor meg-meg�jul� t�mad�sokt�l szenvedett, �s a cs�sz�r �s a helyi vezet�k f�ltek a harcedzett szerzetesek katonai erej�t�l, egy esetleges felkel�st�l. A megmenek�lt Shaolin gyakorl�k elhagyt�k a templomot, �s mag�ntan�t�sba kezdtek (Pai), vagy m�s buddhista illetve taoista templomokba mentek. Ritka esetben �j Shaolin templomot emeltek (Fukien, Kwantung), vagy alak�tottak �t egy m�r kor�bban is l�tez� templomb�l (Wu Tang, O Mei Shan). A politikailag �s katonailag �rdekelt szerzetesek (mint a legend�s Feh�r Szem�ld�k �s Hung Tze Kwan) gondot okoztak az �ltal�ban z�rk�zott szerzeteseknek.