A karate sz�l�f�ldje Okinava, a Rj�kj� szigetcsoport legnagyobb szigete volt. T�rt�nelm�t f�ldrajzi fekv�se nagyban meghat�rozta, kult�r�j�t k�nai �s jap�n hat�sok alak�tott�k.

A karate alapjai a K�n�ban az VII. sz�zadban kialakult pusztakezes k�zd�technik�k voltak. A t�rt�net szerint egy indiai szerzetes Bodhidarma (jap�n nev�n Daruma) 520. k�r�l ment K�n�ba, ahol hosszabb v�ndorl�s ut�n jutott el az �szaki Honan tartom�nyba, a Sung hegys�gben l�v� Shaolin kolostorba (jap�n nev�n Shorin-ji). Tan�t�sa szerint a test �s a l�lek elv�laszthatatlan egym�st�l. Az �ltala bevezetett �s szorgalmazott medit�ci� gyakorl�s�hoz kidolgozott egy olyan gyakorlatsort, mely alkalmas a test fizikai �llapot�nak fejleszt�s�re. Ezek m�g nem k�zd�technik�k voltak. K�s�bb lettek azz�, amikor a t�rt�nelmi esem�nyek hat�s�ra a kolostorokban is r�k�nyszer�ltek az �nv�delemre.

A Jap�nban kialakult pusztakezes k�zdelem kialakul�s�ban t�bb t�nyez� is szerepet j�tszott. Az okinawa-te (okinavai k�z) ennek k�sz�nhet�en saj�tos m�don fejl�d�tt ki a szigeten. Elterjed�s�t el�seg�tette a 1349-es kir�lyi rendelet, ami megtiltotta a fegyvervisel�st a polg�ri szem�lyeknek. 1609-ben a jap�n megsz�ll�st k�vet�en pedig minden okinavai sz�m�ra megtiltott�k a fegyvervisel�st. A jap�nokkal szembeni ellen�ll�shoz �gy k�znapi munkaeszk�z�ket kezdtek haszn�lni, �s �gy alakult ki a saj�tos okinavai fegyverhaszn�lat, ami a pusztakezes k�zdelem m�v�szet�nek a r�sze lett, s a k�n�b�l indul� kereskedelmi �tvonalak r�v�n a helyi �slak�k �ltal, a k�nai harci m�v�szeteket be�p�tve a helyi harcm�v�szeti technik�kba, �n�ll� fejl�d�snek indult.

1890 ut�n Jap�n fokozatosan bekebelezte a szigetet, �s a fejl�d�s el�seg�t�s�hez a harci m�v�szetek gyakorl�s�t is enged�lyezte. 1903-ban a karate-jutsu a hivatalos oktat�s r�sz�v� v�lt. A kor�bbi okinava-te elnevez�st, a h�rom n�pre eml�keztetve, karate-jutsuval v�ltott�k fel. A kara k�nait, a te kezet (Okinav�ra utalva), a jutsu pedig jap�nul m�v�szetet jelentett. A hivatalos elnevez�s teh�t a "k�nai k�z m�v�szete lett". 1932-ben a karat�-t m�r Jap�nban is tan�tott�k, �s az okinavaiak nagy felh�borod�s�ra a nev�t �gy v�ltoztatt�k meg, hogy a kara sz�t m�s jellel �rt�k le, ami az azonos ejt�s ellen�re nem k�nait, hanem �reset, puszt�t jelentett. A jap�nok nem akartak k�nai eml�keket olyan harci m�v�szetn�l, amit a saj�t kult�r�jukba kezdtek beolvasztani.

A karat�nak kezdetben h�rom ir�nyzata volt: a Shuri, a Naha �s a Tomari.

A Shuri ir�nyzat Okinava Naha v�ros�nak Shuri nev� v�rosr�sz�b�l sz�rmazik, amelynek els� ismert mestere Sakugawa (1733-1815) volt. Sakugawa fiatalkor�ban ismerkedett meg a harci m�v�szetekkel. Oktat�ja Takahara �s egy k�nai kung fu mester, Kusanku volt. Takahar�t�l filoz�fi�t, Kusankut�l pedig k�nai chuan-fa harcm�v�szetet tanult, �s v�lt val�di mesterr� �s szak�rt�j�v� t�bb harcm�v�szeti �gnak.

Sakugaw�nak t�bb kit�n� tan�tv�nya is volt, k�z�l�k Matsumoto volt a legkiv�l�bb, akinek k�s�bb �tadta a menkyo-kayden-t, vagyis egy olyan bizony�tv�nyt, amit az a tan�tv�ny kap, aki a legalkalmasabb a m�v�szet tov�bbad�s�ra. Matsumuto tan�tv�nya volt Matsumura Sokon, aki k�s�bb legend�s mesterr� v�lt. Nev�hez t�bb hihetetlen t�rt�net is f�z�dik

Matsumur�nak is t�bb h�res tan�tv�nya volt, de tal�n a legjelent�sebb Yasutsune Itosu lett, aki 1846-ban, 16 �vesen ker�lt az akkor 54 �ves mesterhez. Yasutsune Itosu-t apja m�r 7 �ves kor�t�l harcosnak nevelte, �s 24 �ves kor�ra m�r sz�mos t�rt�net keringett erej�r�l, technikai k�pzetts�g�r�l.

Yasatsune Itosu tan�tv�nyai k�z�l a legh�resebbek: Gichin Funakoshi, aki a Shotokan-t �s Kenwa Mabune, aki a Shito-ryu-t hozta l�tre.

A m�sik f� ir�nyzat, a Naha kialakul�sa Higasionna Kanryo (1845-1915) nev�hez f�z�dik. Higasionna Kanryo K�n�ban h�t �ven kereszt�l tanult harcm�v�szetet Woo Lu-chin mestert�l, �s amikor hazat�rt Naha v�ros�ban nyitott iskol�t. Kanryo j� bar�ts�gban volt Yasatsune Itosuval, akivel k�lcs�n�sen tisztelt�k egym�st.

Kanryo tan�tv�nyai k�z�l a legh�resebb Chojun Miyagi (1887-1953) volt, aki rendszerezte mestere tan�t�sait, �s kieg�sz�tette K�n�ban t�lt�tt �vei sor�n elsaj�t�tott l�gz�sgyakorlatokkal, lelkigyakorlatokkal �s m�s k�nai k�zdelmi elemekkel. Az �j m�dszert Goju-nak nevezte, melyben a fizikai er�re, edzetts�gre, �s a tudat nyugalm�nak meg�rz�s�re fektette a hangs�lyt.

A harmadik ir�nyzat a Tomari kev�sb� olyan jelent�s, mint a Shuri-te �s a Naha-te, b�r n�h�ny jelent�s harcos innen is kiker�lt. Az ir�nyzatot Kosaku Matsamura hozta l�tre, aki Sakugawa egyik tan�tv�ny�t�l, Chokun Makab�-t�l tanulta a karat�t. Egyes kutat�k viszont t�bb kor�bbi mestert is ebben az ir�nyzatban tartanak sz�mon pl. Kishin Teruy�t, �s Karyuu Ukut. A tomari iskol�kb�l indult ki a ma is l�tez� uechi-ryu �s a matsubayashi-ryu ir�nyzat.