Braz�li�ban k�r�lbel�l 300 �vvel ezel�tt, a rabszolgas�g idej�n kezd�d�tt. A portug�lok rabszolg�kat v�s�roltak Afrik�b�l, akiket a cukor �s doh�ny �ltetv�nyeiken dolgoztattak. T�bb mint k�tmilli� rabszolga �rkezett az orsz�gba. H�rom fõ ter�letre ker�ltek Braz�li�ban: Bahia, Recife, �s Rio de Janeiro k�rny�k�re.Rioban �s Recifben a rabszolg�k k�l�nb�zõ afrikai etnikumhoz tartoztak. T�bben k�z�l�k ellens�ges t�rzsek voltak Afrik�ban �s emiatt neh�z volt egy k�z�ss�gbe k�nyszer�teni õket. A legt�bb t�rzs Ri�ban Bantu sz�rmaz�s� volt, m�g Bahi�ban az �szak-afrikai ter�letekrõl elhurcolt feket�k voltak t�bbs�gben. Az elviselhetetlen k�r�lm�nyek hat�s�ra rengeteg rabszolga kock�ztatta meg a sz�k�st. A vadonban azt�n kis k�z�ss�geket alkottak, amelyekben a capoiera volt az �sszetart� kapocs. �nv�delmi technik�kat gyakoroltak �s fejlesztettek ki. Az �jra elfogott rabszolg�k azt�n visszat�rve az �ltetv�nyekbe, gyakorolni �s tan�tani kezdt�k a t�bbieket. Minden vas�rnap pihenõnapjuk volt, amikor a capoier�t gyakorolt�k. Zene, t�nc, �s ritu�l� �p�lt be a capoier�ba, elrejtve a portug�lok el�l azt a t�nyt, hogy rabszolg�ik hal�los k�zdelemre k�sz�tik fel magukat. Huszon�t �v alatt tizenegyszer szerveztek felkel�st a portug�l kol�ni�k ellen, amelyek v�g�l a rabszolgas�g megsz�ntet�s�hez vezettek 1888, m�jus 13-�n.felszabadul�suk ut�n a legt�bb rabszolga nem t�rt vissza Afrik�ba, hanem a nagyobb v�rosokba k�lt�ztek az �ltetv�nyekrõl. A nagyv�rosokban azonban nem kaptak munk�t, ez�rt band�kba szervezõdve bun�z�sbõl �ltek, vagy politikusok alkalmazt�k õket mint test�rõket harci tud�suk miatt. A fõ capoierist�k a rendszer ellenfelei voltak. Az 1890-es �vekben sz�mos befoly�sos ember m�velte a capoier�t. Ez fenyeget�st jelentett a korm�ny sz�m�ra, ez�rt egy elit politikai rend�rs�get alap�tottak a szitu�ci� k�zben tart�s�ra. Mikor ez hat�stalannak bizonyult vel�k szemben, egy igen szigor� t�rv�nyt hoztak aminek t�z fejezete,kifejezetten a capoier�val kapcsolatos tev�kenys�geket tiltotta, bele�rtve annak gyakorl�s�t is. A t�rv�nynek �rv�nyt szerezve, kinevezett az eln�k egy Sampaio Ferraz nevû
embert, aki a brazil t�rt�nelem legkegyetlenebb rendõrf�n�kek�nt v�lt h�rhedt�. C�lja a capoiera teljes kiirt�sa volt. Ironikus m�don Sampaio kiv�l� mestere volt a capoier�nak..Sampaio k�l�nleges egys�ge capoier�t tanult, ami lehetõv� tette azt, hogy a capoier�t gyakorl� csoportokat a saj�t ter�let�k�n h�vj�k ki harcolni. Egy ilyen incidens alkalm�val letart�ztattak egy Juca Reis nevû fiatalembert, kinek apj�t t�bb befoly�sos ember p�rtfogolta a korm�nyban. Ennek hat�s�ra az eln�k kr�zis csoportot h�vott �ssze, amely nyolc nap �s t�bb befoly�sos korm�nytag lemond�sa ut�n, a fi� szabadon bocs�t�s�r�l hat�rozott. Ezt az esem�nyt k�vetõleg a capoierist�k viselked�s�nek megv�ltoz�s�t v�rt�k volna. De v�ltoz�s nem sok t�rt�nt, kiv�ve hogy feket�kbõl hadsereget szerveztek a korm�ny megd�nt�s�re. Az egys�g�k f�lelemmel t�lt�tte el a fõv�rost,a rendõrs�g pedig hat�stalannak bizonyult ellen�k. A szitu�ci� f�kezhetetlenn� v�lt, h�bor�t gerjesztett Paraguay ellen. 
Hirtelen a t�rv�nyenk�v�liekbõl nemzeti hõs�kk� v�ltak a capoierist�k, �j fejezetet �rva a Brazil t�rt�nelemben A capoiera gyakorl�sa m�g 1920-ig tiltva volt, �s Bahia ter�let�n t�mad�soknak voltak kit�ve a csoportok, Pedro de Azevedo Gordilho rendõrfõn�k ir�ny�t�s�val. Calvary intenz�ven haszn�lta lovass�g�t ellen�k,�s a legfõbb ellens�g�kk� v�lt. Az �ld�z�s hat�s�ra, a capoirist�k n�pt�nck�nt rejtett�k el mûv�szet�ket,egyben
elfogadhat�bb� t�ve azt a t�rsadalom sz�m�ra. Ebben az idõszakban alakult ki, az a ma is �lõ szok�s, hogy "capoiera neveket" adnak az �j capoierist�nak. Erre az igazi identit�s, rendõrs�g el�l val� elrejt�se adott okot. Volt olyan capoierista, akinek t�bb neve is volt, m�g nehezebb� t�ve az azonos�t�st. Bimba (Manoel dos Reis Machado) mester, az egyik legfontosabb capoierista,felk�r�st kapott, hogy mutassa be mûv�szet�t az eln�knek.
A sikeres prezent�ci� ut�n, kez�ben a korm�ny enged�ly�vel t�rt vissza, az elsõ leg�lis capoiera iskola megnyit�s�ra (1932).
Egy �vvel k�sobb nagyobb �sszeggel t�mogatta a korm�ny a capoiera nemzeti sportt� v�l�s�t. Az�ta a capoiera elterjedt az eg�sz vil�gon, �s n�pszer�s�ge egyre nõ a m�di�kban. Bimba mester alkotta meg a regional capoiera st�lust (Luta Regional Baiana). A st�lus v�lasz volt, a huszas �vekben elterjedt fel�letes utcai capoier�ra. Az �j st�lus kihangs�lyozta a capoiera mûv�szeti oldal�t. A mester kidolgozta a tr�ning technik�kat �s finom�totta k�zdõ elemeket �tform�lva az eg�szet, egy legitim �nv�delmi rendszerr�. A capoier�ba, egy durva harci t�ncb�l elemeket integr�lt (Batuque), amelyeket apj�t�l Luiz Candido Machad�t�l tanult. A st�lus fõ �jdons�ga, egy technika alkalmaz�s�ban rejlett: -cintura desprezada- ami nagyj�b�l annyit tesz : laza cs�põ. Ennek a technik�nak
az alkalmaz�s�b�l k�vetkezõen, vakmerõ akrobatikus dob�ssorozatokat haszn�ltak.