A SHIDOKAN KARATE T�RT�NETE

A shidokan karate megalap�t�ja �s egyben vezet�je, Yoshiji Soeno 1947. szeptember 9-�n sz�letett Torokozawa-Shi v�rosk�ban. M�g kisgyermek volt, mikor sz�leivel Toki�ba k�lt�z�tt, ahol judot �s kendot tanult. 1957-ben, m�g a kyokushinkai hivatalos bejegyz�se el�tt lett az Oyama-dojo n�vend�ke, mind�ssze 10 �vesen. Itt az eredeti kyokushinkai felfog�st saj�t�totta el: sosai Oyama gyakorolta �s tan�totta a keszty�kkel v�vott thai t�pus� k�zd�st is. Emellett a tananyag r�sze volt a judo-b�l �tvett f�ldharc- �s dob�sanyag. Soeno ezeken a tan�t�sokon n�tt fel, Sosai mellett olyan oktat�kt�l tanulhatott, mint Kurosaki, Matsushima, Mizushima, mint kamasz egy�tt edzhetett a Thaif�ld�n kih�v�sos m�rk�z�seket v�v� Kurosakival, Nakamur�val �s Fujihar�val.

A tanultakat 1969-t�l kamatoztatta a dojo-n k�v�l, mikor mint a Johsai egyetem n�vend�ke az egyetem keretein bel�l saj�t dojo-t nyitott  �s megkezdte versenyz�i karrierj�t. Az ez �vben megrendezett els� jap�n bajnoks�gon folyamatos KO-gy�zelmekkel menetelt a d�nt�ig, ahol Terutomo Yamazaki, a „Kyokushin S�rk�ny” �ll�totta meg, �gy ll. lett. A k�vetkez� �vben a bronz�rmet vehette �t, miut�n az el�d�nt�ben ism�t Yamazakit�l kapott ki, a lll-lV.hely�rt v�vott m�rk�z�st pedig KO-val nyerte. Ezek ut�n fogalmaz�dott benne a gondolat, hogy mint Sosai 1954-ben, m�rk�z�ssorozatot v�v Thaif�ld�n, �s �gy �jra bizony�thatja a jap�n karate erej�t. A felk�sz�l�st 1971-ben kezdte el, �gy az az �vi jap�n bajnoks�gon nem indult, a k�vetkez� �vben az V. helyezettnek j�r� tr�fe�val b�cs�zott a kyokushinkai k�zdelmekt�l. Folyamatosan v�vott thai-box k�zdelmeket Jap�nban, fell�pett minden versenyen, bemutat�n, �s egy pontoz�sos gy�zelem kiv�tel�vel �sszes meccs�t ki�t�ssel nyerte. Megnyitotta a Soeno Gym-et, itt kyokushinkai karat�t �s thai-boxot oktatott, �s itt k�sz�lt meccseire is. A kem�ny k�zdelmekre fog�kony jap�n k�z�ns�gt�l k�t becenevet is ki�rdemelt: a Johsai Tigrise �s a Kyokushin Tigris.

1974-ben j�tt el ideje a thai m�rk�z�seknek: Yamazakival egy�tt Bangkokba utazott, ahol meglehet�sen naivan a Ratchadamnoen Box Stadion szervez�j�n�l, Hasatn�l jelentkezett. Hasat �rthet� m�don nem jel�lte az ismeretlen jap�n karatek�t fontos t�tmeccsre, de adott neki egy lehet�s�get: �szakon, Chiang Mai-ban m�rk�zhetett. Els� ellenfel�t szinte a kezd� pillanatokban megfogta egy tobi jodan hiza gerivel, majd a m�sodik menetben egy elemi erej� jodan ushiro mawashi gerivel v�get vetett a k�zdelemnek. K�vetkez� k�zdelm�re er�sebb ellenfelet kapott: a thai versenyz� er�teljes combr�g�saival t�bbsz�r is megrogyasztotta Soeno-t, aki a szorult helyzetb�l egy tobi mawashi gerivel szabadult: nyakon tal�lta �s ki�t�tte ellenfel�t.

K�t ilyen l�tv�nyos �s egy�rtelm� gy�zelem, valamit Soeno k�zd�szelleme m�r enged�kenyebb� tette a szervez�ket: megm�rk�zhetett a hivatalos thai bajnokkal. Reiba, a „Muay Thai Fekete Ura” kor�nak legk�pzettebb harcosa volt, klasszis�t csup�n a  „Fekete Kobra”, sosai Oyama egykori nagy ellenfel�nek tud�s�hoz tudt�k m�rni. T�bbsz�r gy�z�tt m�s st�lusbeliek ellen, sz�mos ellenfel�t juttatta maradand� s�r�l�sekkel k�rh�zba, �s harci tud�s�t mint egy h�rhedt bangkoki gang tagja sz�mtalan esetben tesztelhette az utc�n is. Soeno saj�t bevall�sa szerint egyetlen ellenfel�t�l sem tartott ennyire, �s minden eddigin�l gondosabban k�sz�lt fel a m�rk�z�sre. A h�res Lumpinee Stadionban megtartott meccsen mindk�t k�zd� azonnal t�mad�sba lend�lt, majd egy kem�ny belharc sor�n a jap�n karat�s egy hirtelen fejre leadott �t�ssel le�t�tte riv�lis�t, aki nem tudta folytatni a m�rk�z�st.

K�vetkez� ellenf�lnek Reiba b�tyja, Daya jelentkezett. A rendk�v�l brut�lis, sz�mos szab�lys�rt�ssel tark�tott m�rk�z�sen a 4. menetben Soeno meglehet�sen meglep� technik�t v�lasztott: a leveg�be ugorva k�ny�kkel fel�lr�l �t�tte meg ellenfele kopony�j�t. Daya koponyacsontja megrepedt, �s nemcsak a k�zdelmet vesztette el, a versenyz�ssel is fel kellett hagynia. A k�vetkez� meccs �s egyben az eg�sz k�zdelemsorozat lez�r�sa a Reiba elleni visszav�g� lett volna, de a kit�z�tt id�pont el�tt n�gy nappal Reiba egy utcai band�k k�z�tt zajl� t�zharcban �let�t vesztette. A nemr�g m�g �nnepelt bajnokot utols� �tj�ra csup�n a nagy ellenf�l, Yoshiji Soeno k�s�rte.

A Kyokushin Tigris az elmaradt meccs ellen�re is befutott ember lett: a Lumpinee Stadionban n�gy meccset v�vott telth�z el�tt, mindegyiket KO-val nyerte. Az 1975-ben megtartott  els� kyokushinkai VB-t a thai meccsek miatt lemondta, de mit sem �rtott n�pszer�s�g�nek: beker�lt a Karate Baka Ichidai k�preg�ny-sorozatba, �s k�t �vtizeddel k�s�bb megalkotott Street Fighter Game sz�m�t�g�pes j�t�k h�seit, Reyt �s Sagatot r�la �s Reib�r�l mint�zt�k.

Jap�nba v�glegesen hazat�rve mint hivat�sos oktat� dolgozott tov�bb. A Soeno Gym gy�zelmei �s m�diaszerepl�sei miatt h�ress� v�lt, sosai Oyama pedig 4. dannal �s branch chief-i kinevez�ssel honor�lta munk�ss�g�t. Ugyanakkor fokozatosan szakmai ellent�t alakult ki k�z�tt�k. Yoshiji Soeno folyamatosan �s hi�baval�an sz�t emelt a kihon �s a kata �lland� v�ltoztat�sai, a judo �s a thai elemek t�rl�se ellen, valamint javaslatot tett a knock-down versenyszab�ly mellett keszty�s versenyek bevezet�s�re is. Sosai ezeket a javaslatokat elutas�totta, m�g v�g�l 1981-ben szak�t�sra ker�lt sor.

Az �j st�lus neve shidokan lett, melyet a World Karate Association Shidokan fog �ssze a vil�gon. A sz�vets�g jelenleg k�zel 50 orsz�gban k�pviselteti mag�t. 1998-ig k�zponti ir�ny�t�s folyt Jap�nb�l, az eur�pai sz�vets�g akkor 16 taggal  az �v elej�n alakult meg shihan Richard Gilles francia mester vezet�s�vel.

Magyarorsz�gra 1998-ban jutott el a shidokan karate.  A Nizz�ban megrendezett Vil�gkup�n a magyar csapat mint megh�vott vett r�szt. A kyokushinkai szab�lyokhoz szokott magyar versenyz�k a szokatlan szab�lyok ellen�re is remek�l helyt�lltak: Kov�cs Erzs�bet �s Zsiga Zsolt lll., Kiss Attila V. helyet szerzett. Az eredm�nyek �s magyarok hozz��ll�sa felkeltett�k shihan Gilles figyelm�t, �s megh�vta �ket edz�t�borozni saj�t dojo-j�ba. Itt ismertette vel�k kancho Soeno koncepci�j�t, �s felaj�nlotta seg�ts�g�t. 1998-ban ker�lt sor Duna�jv�rosban az els�, nagy k�z�ns�sikert aratott bemutat� versenyre, melyet shihan Gilles is megtisztelt jelenl�t�vel. A Magyar Shidokan Karate Sz�vets�g (amely ma Magyar Shidokan Karate �s Thai-box Sz�vets�g n�ven m�k�dik, nev�ben is jelezve, hogy a karate mellett a thai-box t�bb �vezredes hagyom�nyait is felv�llalja), 1999. tavasz�n alakult meg.

A st�lus r�vid magyarorsz�gi m�ltja ellen�re is figyelemrem�lt� versenyeredm�nyekkel rendelkezik. A teljess�g ig�nye n�lk�l: Lekner Zsolt vil�gbajnoki c�mmel, S�rk�zi R�bert VB m�sodik helyez�ssel, valamint Thai-box Vil�gg�la gy�zelemmel, Kiss Attila EB-bajnoki c�mmel, Kreutzer Adrienn, Lekner Zsolt �s Szecsei Szil�rd VK-gy�zelemmel, Kov�cs �gnes, Zsiga Zsolt �s V�mosi P�ter EB-bronz�remmel dicsekedhet.
 

A SHIDOKAN N�V JELENT�SE

A shidokan n�v hivatalos �rtelmez�se: a harcosok �tj�nak k�z�ss�ge. A k�vetkez� szavakb�l tev�dik �ssze:

Shi - harcos. Jelenthet szamur�jt is, de itt haszn�latos �rtelmez�se a harcos. Kancho az�rt v�lasztotta ezt a szinon�m�t, hogy ezzel is jelezze, iskol�ja b�rki sz�m�ra nyitott, minden t�rsadalmi k�t�tts�gt�l f�ggetlen�l. 

Do - (szellemi) �t.

Kan - k�z�ss�g. 

A shidokan n�v a k�vetkez� koncepci�t fedi: 1919 �ta a karat�nak sz�mos iskol�ja fejl�d�tt ki. Ez rendben is van, hiszen sz�mos k�l�nb�z� alkat�, habitus� ember l�tezik, �gy mindenkinek m�s-m�s technik�ra, felfog�sra van sz�ks�ge. Viszont komoly baj, hogy az iskol�k (els�sorban sportpolitikai okokb�l) hangs�lyozz�k k�l�n�ll�sukat, �s elfeledkeznek k�z�s gy�kereikr�l. Az alapvet� k�z�s pont pedig a harc.

A harcosok k�z�ss�g�nek b�rki tagja lehet, aki v�llalja megm�rettet�st. Ugyanakkor ez nem az egyetlen, m�g kev�sb� az egyed�l �dv�z�t� �t. Nincsenek rosszabb �s jobb st�lusok � vagy mindegyik j�, vagy az �sszes rossz. Csup�n m�s alkat�, felfog�s�, jellem� emberek vannak.

A karate egyr�szt viselked�sforma, m�sr�szt viszont k�zd�rendszer. Legyen els�dleges c�l vagy eszk�z, a k�zdelem tanul�sa ad a karat�nak igazi �rtelmet. Ezt sosai Masutatsu Oyama, kancho Soeno mestere fogalmazta meg t�k�letesen: a karate gyakorl�harc n�lk�l olyan, mint a fa gy�m�lcs n�lk�l. Az term�szetes, hogy facsemet�n nem n� gy�m�lcs, �s minden fa m�s gy�m�lcs�t terem. De az �sszes karat�snak, mikor eljut a megfelel� szintre, el kell kezdenie �s eg�sz karat�s �let�ben lehet�s�gei, k�pess�gei �s �rdekl�d�se szerint gyakorolnia kell a k�zdelmet. Ugyanakkor ezt csak ellen�rz�tt k�r�lm�nyek k�ze teheti, �s tud�s�t nemtelen c�lokra tilos felhaszn�lnia. Ahogy a Dojo Kun is megfogalmazza:

„Elutas�tjuk a magamutogat�sb�l v�vott k�zdelmet.”

(Yoshiji Soeno )

A do (szemben a 19. sz�zadban m�g �ltal�nos jitsu megjel�l�ssel) szellemi utat jel�l. Hogy valaki j�l k�zd �s er�s, az m�g kev�s. Az ember az id� m�l�s�val �hatatlanul meggyeng�l, ereje eleny�szik. Ha csak erej�re t�maszkodik, elveszti l�ba al�l a talajt. De ha �llhatatosan �s okosan fejleszti k�pess�geit, �lemedett korban is k�pes lehet k�zdeni. �s ha a kem�ny pr�bat�teleken �t jellem�t is fejleszti, re�lisan l�tva �let�t, �lete kiegyens�lyozott lehet - �s ez a karate-do l�nyege.

„Az �nfejleszt�s hal�lig tart, hiszen senki nem t�k�letes.”

(Masatoshi Nakayama)