Karate

A karatedo �s a Kushido t�rt�nete

A harci muv�szetek, amelyek egyik �g�t a karate k�pezi, kialakul�sukban az ido sz�m�t�sunk elotti idokre vezethetoek vissza. A puszta kezes harc rendszerz�se �s oktat�sa eg�szen i. e. 3000-ig ny�lik vissza, amikor Indi�ban egy Kalpattica nevu rendszer j�tt l�tre, amely �ll�t�lag a medve, a tigris, a leop�rd, a k�gy� �s a s�rk�ny mozg�s�t ut�nozta. Az iskola beavatottjai vaspecs�ttel jel�lt�k meg magukat.
Indi�b�l az V. sz�zadban Bodhidharma (Daruma) k�zvet�t�s�vel terjedt el ez a rendszer K�n�ban is, mert o hitt�r�to k�r�tj�n azt tartotta, hogy a buddhista vall�st fizikai eronl�ttel is ki kell eg�sz�teni. Kialakult a Chuan-shu �s a Shaolin-Chuan, a kung-fu �s karate ir�nyzatok k�t osi alapja.
A k�nai eredetu harcmuv�szet a helyi �nv�delmi m�dszerekkel kieg�sz�lve vezetett az okinawai karate kialakul�s�hoz. A folyamatot nagyban seg�tette, amikor az 1600-as �vekben betiltott�k Okinaw�n a nyilv�nos fegyvervisel�st, majd a fegyverhaszn�latot is a l�zad�sok elker�l�se v�gett. Ekkor m�g a harci muv�szetet K�nai-k�znek nevezt�k, az �resk�z jelent�su karate sz� csak 1894-ben j�tt l�tre.
Okinawa sziget�n h�rom fo iskola alakult ki, amelyeket helys�gekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alap�t�ja Higaonna Kanryo), amelyhez tartoz� �gazatok a goju-ryuu (Chojun Miyagu) �s a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te (Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), amelyhez a shotokan-ryuu (Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik, valamint a Tomari-te, amely �gazatai p�ld�ul az uechi-ryuu vagy a matsubayashi-ryuu. Magyarorsz�gon Tomari-te m�g nincsen.
A Kushido az 1919-ben bejegyzett Goju-ryuu, kem�ny-l�gy st�lus 1989-ben alapult oldal�ga. Alap�t�ja �s vezetoje a magyar sz�rmaz�s� Rony Kluger kanchoo, a Magyar Kushido Karate Sz�vets�g vezetoje pedig Miskolczi Attila shihan.

Edz�sek �s �vvizsg�k

Edz�sek menet�t hagyom�nyos „ritu�l�s” rend szabja meg. Elej�n �s v�g�n rangsor szerinti sorakoz�, r�vid medit�ci� senzai�l�sben, meghajl�s, gyakorlatok k�z�tt szint�gy. Ezek �s az alapvez�nyl�s (n�ha hib�san haszn�lt) jap�n szavak seg�ts�g�vel t�rt�nik. (pl.: sz�mol�s, testr�szek nevei). Maguk a gyakorlatok n�gy fobb csoportba oszthat�ak, bemeleg�t�s-laz�t�s, eros�t�s (fel�l�stol az ugr�k�t�len �t a s�lyz�ig), mozdulatok-formagyakorlatok (kat�k) gyakorl�sa, k�zdelem. N�ha ezek kieg�sz�lnek fegyveres mot�vumokkal is. (kard, bot, nunchaku, tor).
Edz�sen karate p�l�t, nadr�got �s �vet kell viselni, de a felsor�sszel is kieg�sz�tett gi csak vizsg�n k�telezo. A fekete�vesek test�lete elott tett vizsg�kat n�h�nynapos edzot�bor elozi meg, ami lehet vid�ki bentlak�sos (t�bbnyire ny�ron) vagy bej�r�s. A vizsg�k k�z�sen v�grehajtott mozdulatsorokb�l, p�ros gyakorlatokb�l, n�gyes�vel-�t�s�vel bemutatott kat�b�l, majd elm�leti k�rd�sbol �llnak, amely nem tud�sa mindenk�pp buk�st jelent. Magasabb szinten mindez k�zdelemmel is kieg�sz�l. Alapvetoen 10kyuu tanul�fokozat van, visszafel� sz�molt �rt�kkel, azt�n 10 rendesen sz�molt mesterfokozat, dan. De a Kushido ezt az egyszeru fel�ll�st megbonyol�totta �vod�s, gyerek �s felnott fokozatok bevezet�s�vel. A letett vizsg�k �gy nem felt�tlen�l �rnek egy eg�sz kyuut, hanem t�bb, ak�r 3-4 is tartozhat azonos kyuuhoz. A vizsg�kat �vre varrt cs�kok jelzik. A rendszer a k�vetkezo: �vod�s (prekaratedo, 7-8 �ves korig): feh�r�v 1-10 s�rga cs�k, gyerek: feh�r�v 1-5 k�k cs�k, narancs�v 1-5 k�k cs�k, k�k�v 1-5 feh�r cs�k, lila�v 1-5 feh�r cs�k, felnott (16-18 �ves kort�l): feh�r�v 1-4 piros cs�k, z�ld�v 1-3 piros cs�k, barna�v 1-3 piros cs�k, fekete�v 1-10 dan. Term�szetesen, gyerekek eset�ben a fokozatok �rt�k szerint �tv�lthat�k, el�rve a k�vetkezo koroszt�lyt nem kell el�lrol kezdeni a vizsg�z�st. A vizsg�k eleinte n�gy h�naponta, k�sobb f�l�vente tehetok le.