�s ha vitorl�t szerel�nk r�?

 
Egy ipari g�zokkal foglalkoz� michigani m�rn�k, Sherman Poppen 1965-ben l�tta, hogy l�nya, Wendy a domboldalon egy sz�nk�ra fel�llva pr�b�l lecs�szni. Azonnal berohant a gar�zsba, �s k�t gyereks�t �sszecsavarozott egy keresztl�c seg�ts�g�vel, amelyek l�bt�maszk�nt szolg�ltak. A t�bbi gyerek megirigyelte Wendy extr�m j�rg�ny�t, �s Poppen nekik is k�sz�tett. Hatalmas sikert aratott tal�lm�nya. Az alkot� feles�ge snurfernek (surfer = hull�mlovas + snow = h� szavakb�l) nevezte el. Egym�s ut�n gy�rtotta a snowboard el�dj�t, amelyeket sport- �s j�t�k�zletek forgalmaztak. �ll�t�lag 10 �v alatt t�bb milli� darab tal�lt gazd�ra.

M�sok �gy tartj�k, hogy Sherman lelkes sz�rf rajong� volt, a fi�nak, ifjabb Shermannek j�t�kot eszk�b�lt, szint�n k�t s�l�cb�l. Amikor l�tta, hogy fia �tl�san egyens�lyozik a deszk�n sz�lesebb v�zis�ket kapcsolt �ssze, �gy alkotta meg a snurfert. Egyre t�bb v�zis�t v�s�rolt �s tal�lm�ny�t bejegyeztette, a gy�rt�si jogot egy bowling goly�kat gy�rt� c�gnek adta meg. Egy szezon alatt (1966/67 tel�n) t�bb mint 100 000 darabot adtak el.

 
A h�deszk�z�s kiv�l� k�pvisel�je Jake Burton Carpenter 14 �vesen (1968-ban) kapta meg a snurfert. K�s�bb saj�t ig�nye szerint �talak�totta, a deszk�ra �ll�that� papucsokat k�sz�tett, �gy a l�bat szorosan r�gz�tette a sportszerhez. Az �j fejleszt�ssel k�nnyebben lehett siklani �s ugrani. 1977-ben Jake megalap�totta saj�t c�g�t Vermontban.

Kezdetekben a h�deszk�kat egyszer�, f�mb�l k�sz�lt deszkalapokb�l, a mai modern t�pusokat t�bbr�teg� f�b�l �s habos�tott m�anyagb�l �ll�tj�k el�. Az ut�bbiak rendk�v�l stabilak �s j�l ir�ny�that�ak, sokkal jobb teljes�tm�nyt ny�jtanak, mint a s�l�cek. Mindenf�le �llag�, s�r� h�ban j�l haszn�lhat�ak. Az els� h�deszk�kon nem voltak k�t�sek, sz�jak r�gz�tett�k a l�bat, ez�rt nem lehetett �ket j�l ir�ny�tani. A mai k�t�seknek k�t fajt�juk van: puha �s kem�ny. A kem�ny k�t�s kev�sb� n�pszer�, de a versenyz�k ezt haszn�lj�k, ehhez sokkal nagyobb technikai tud�s sz�ks�ges. A l�gy k�t�ssel jobban �rzi a sportol� a deszka alatt a talajt: kem�ny �s jeges havon �rd�gi �gyess�g kell hozz�, de a laza porh�ban �ll�t�lag �sszehasonl�thatatlan �lm�ny.

 
A snowboardok elterjed�s�vel gy�l�let �t�tte fel a s�p�ly�kon a fej�t. A legt�bb s�paradicsomban a '90-es �vek elej�ig nem haszn�lhatt�k a snowboardosok a felvon�kat �s a s�p�ly�kat. A konzervat�v s�z�k �gy gondolt�k, hogy a h�deszka nem biztons�gos, �gy nem egyszer par�zs vita sz�nhelye volt a s�p�lya. Azonban n�h�ny snowboardos nem t�rte a kitilt�st �s bement a p�ly�kra, �gy az �sszet�z�sekb�l kialakult az a t�vhit, hogy a h�deszk�sok agressz�vak, "bunk�k". A s�z�ket nem csak az b�ntotta, hogy elveszik a p�ly�jukat, hanem az is, hogy az �ltaluk szentnek tartott sport�gat nem k�vetik a fiatalok, "b�n�k" k�z� tartozott a rik�t� ruha is. Ma m�r megb�k�ltek egym�ssal a testv�rsportok k�pvisel�i. Hiszen mind a k�t t�bor szereti a hegyeket �s a lesikl�st.

Mostans�g egyre t�bb helyen kedveznek a snowboardosoknak, a hegyoldalakban egyre t�bb funpark alakult. Itt mesters�ges bukkan�k, korl�tok, plat�k, s�t el�sott aut�k �s buszok is vannak, amelyeket �tugranak a lelkes fiatalok. A gordiuszi csom� ezzel el lett v�gva: a s�z�k �lvezhett�k saj�t kis birodalmukat, a snowboardosok pedig az "unalmas" s�p�lya helyett izgalmas �s fergeteges sz�rakoz�s v�rja �ket. �j t�vlatokat nyitott meg a f�lcs� kialak�t�sa, ezeknek ma m�r profi szak�rt�i vannak.

Az 1983-as h�deszka-vil�gbajnoks�gon mutatt�k be el�sz�r a f�lcs�vet, amik az�ta a legn�pszer�bbek. Egy m�sik versenyt�pus a boardercross (tereph�deszk�z�s), ezeket a p�ly�kat k�l�n erre a c�lra �p�tik, hasonl�tanak a motocross p�ly�khoz. �les jobb �s balkanyarok, bukkan�k k�z�tt versenyeznek, de a legizgalmasabb tal�n az, hogy gyakran egyszerre hatan vannak a p�ly�n. A "big air" versenyeken ugrat�k fokozz�k a fesz�lts�get. Zs�ri pontozza az akrobatikus �s magasugr�sokat.