A tetov�l�s t�rt�nete

Egykor cirkuszm�v�szek alkalmazt�k ezeket a b�r�kre vitt mint�kat, figur�kat. A hatvanas �vekben a tetov�l�s az egy�ni szabads�g �s az �nmegval�s�t�s kifejez� eszk�z�v� v�lt. Mint oly sok m�s l�zad�si megnyilv�nul�s, ez is sz�les k�rben elterjedt a t�rsadalomban. A ki�ll�t�s �vezredek t�vlat�ba vezeti vissza a l�togat�t - eg�szen �tzi kor�ig. Az � tetov�l�sai t�rt�netekr�l mes�lnek, �s bepillant�st engednek a b�rmint�z�s c�lj�ba, jelent�s�g�be.


Ezt a testfel�leti m�v�szetet tabuk �s tabuszeg�sek egyar�nt jellemzik. Divatid�szakok �s �s �vtizedekig tart� tilt�sok korai v�ltogatt�k egym�st. A tetov�l�st a kereszt�ny k�z�pkorban tiltott�k, majd �jj�sz�letett, �s a XIX. sz�zadban vir�gkor�t �lte. A l�togat� nemcsak a t�rt�neti fejlem�nyekr�l, hanem a tetov�l�s sz� titokzatos eredet�r�l is ismereteket szerez.

Kultur�lis �s t�rt�nelmi �sszef�gg�sben a tetov�l�s mindig is a t�rsadalmi vagy vall�si hovatartoz�st mutatta, az �let egy-egy �jabb szakasz�nak a kezdet�t vagy visel�j�nek t�rsadalmi helyzet�t jelezte. A t�vel a b�rre juttatott jelk�pek r�v�n jelzik a tetov�ltak azt is, hogy milyen kult�rk�rh�z tartoznak.

Egyes korokban elterjedt volt, hogy ez a "dekor�ci�" er�szakkal, az illet� akarata ellen�re ker�lt az illet� b�r�re. Az �korban p�ld�ul a r�maiak fogs�gukba ker�lt ellens�ges harcosokat, rabszolg�kat jel�ltek meg �gy, a XX. sz�zadban pedig a n�ci Harmadik Birodalom k�nyszer�tett embereket arra, hogy az "azonos�that�s�g" v�gett ilyen megal�z� megk�l�nb�ztet� jelz�seket, sz�mokat viseljenek.