A golf mekk�ja

A mai golf a Sk�cia keleti partjain elter�l�, dimbes-dombos, homokos talajon sz�letett meg, a golfp�lya eredeti angol neve, a "links" is ezt takarja. Aberdeen, St. Andrews �s Leith k�rny�k�r�l indult vil�gh�d�t� �tj�ra ez a p�ratlan j�t�k, amely m�ra a vil�g egyik legszervezettebb profi sportj�v� v�lt. A golf mekk�j�nak sz�m�t� Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews 1754-ben j�tt l�tre �s m�ig a legfontosabb szakint�zm�nye a j�t�knak, hiszen ez a klub adja ki n�gy�vente a golf szab�lyait, amely a vil�g minden golfp�ly�j�n k�telez� �rv�ny�. A sk�t eredet�  golf r�vid id� alatt az eg�sz Brit-szigeten �s �rorsz�gban ismert �s n�pszer� lett, olyannyira, hogy a 19. sz�zad els� fel�ben tev�kenyked� Allan Robertson szem�ly�ben megsz�letett az els� profi golfoz�nak tekinthet� j�t�kos. A legnagyobb hagyom�nyokkal rendelkez� versenyt, a British Opent 1860-ban rendezt�k meg el�sz�r, amit a szigetorsz�gban m�ig is nemes egyszer�s�ggel 'The Opennek' neveznek. A Prestwickben megtartott verseny els� gy�ztes�t Willie Parknak h�vt�k, az els�nek j�r� d�j pedig egy ez�st kapcsos, v�r�s szatty�nb�r �v, a Challenge Belt volt. 1873 �ta a Silver Claret Jug tr�fe��rt (amely magyarul annyit tesz 'boroskancs�') folyik a k�zdelem, de az Open idei bajnoka, az amerikai Todd Hamilton 720.000 fontot is kapott gy�zelm��rt a kupa mell�. Ahhoz persze, hogy a golfb�l m�ra ilyen nagy �s sikeres �zlet legyen, ki kellett l�pnie Nagy-Britanni�b�l. Ez a 19. sz�zad v�g�n t�rt�nt meg, az Egyes�lt �llamokban ekkor honos�tott�k meg a j�t�kot a Nagy-Britanni�b�l �ttelep�lt, els�sorban sk�t j�t�kosok. Itt azt�n �ri�si karriert futott be a j�t�k. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy Eur�p�ban a k�t vil�gh�bor� �s azok k�vetkezm�nyei neh�z helyzetbe sodort�k a golfot �s a golfj�t�kosokat. Sokan k�z�l�k az �g�ret f�ldj�n, az US�-ban kerestek mened�ket �s adt�k tov�bb tud�sukat. Ennek k�sz�nhet�en az 1920-es �vekt�l egyre ink�bb a tengerent�lra helyez�d�tt �t a golf k�zpontja �s az amerikai j�t�kosok dominanci�ja is ett�l kezdve meghat�roz�. Jellemz�, hogy az utols� j�t�kos, aki St. Andrews sz�l�ttek�nt nyert Opent, Jock Hutchinson, 1921-ben m�r az USA sz�neiben tette ezt.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en

A m�sodik vil�gh�bor� katasztrof�lis k�vetkezm�nyekkel j�rt a brit golf�letre, rengeteg p�lya sz�nt meg, mert katonai c�lokra haszn�lt�k ter�let�ket. Ez�rt nem is meglep�, hogy a golf sport meghat�roz� alakjai a k�vetkez� �vtizedekben az Egyes�lt �llamokb�l ker�ltek ki. De a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni, Arnold Palmer, Gary Player �s Jack Nicklaus f�mjelezte amerikai golf legfontosabb eredm�ny�nek azt tekinthetj�k, hogy �letre h�vta a golfot, mint �zlet�gat, amely seg�ts�g�vel ma t�bb mint 50 milli� ember h�dolhat eme sportnak, �letform�nak. A golf term�szetesen a szigetorsz�gban is �jra er�re kapott, de ekkor m�r nem mondhatt�k magukat egyeduralkod�nak a britek az �reg kontinensen sem. Sv�d, francia, n�met �s spanyol j�t�kosok is ott voltak az amerikai mint�ra l�trej�tt "European Tour" �lmez�ny�ben, �s a vil�gh�bor�k ut�ni Eur�pa els� igaz�n nagy szt�rja �ppen a Hisp�n-f�lszigetr�l �rkezett fiatalember lett: Severiano Ballesteros. R�szben a spanyol fenom�nnek k�sz�nhet�en Eur�pa a '80-as �vekben �rte utol az Egyes�lt �llamokat, noha a p�nzd�jak a PGA Tour versenyein magasabbak, a j�t�k sz�nvonala az Atlanti-�ce�non innen rendezett profi versenyeken sem marad el az ottaniak�t�l. Ezt l�tszik al�t�masztani, hogy a Ryder-kup�t 1957 ut�n el�sz�r 1985-ben h�d�totta el Eur�pa (igaz, 1977-ig csup�n Nagy Britannia �s USA legjobb profi golfoz�inak p�rharca volt a kupa), az�ta viszont 10 tal�lkoz�sb�l hatszor az eur�paiak �r�lhettek, �s egy d�ntetlen mellett mind�ssze 3 tengerent�li siker sz�letett. Ma a golf m�r a fejlett vil�gban, Ausztr�li�n �t Jap�nt�l Argent�n�ig mindenhol 'szedi �ldozatait'. Aki egyszer belev�g ebbe a nagyszer� j�t�kba, annak t�rv�nyszer�en az �lete r�sz�v� v�lik, hiszen ez a j�t�k nemcsak a sportszer�s�get �s udvariass�got mindenekel�tt szem el�tt tart� attit�dje miatt fogja meg az embereket, hanem a term�szetes k�rnyezetben elt�lthet� akt�v sz�rakoz�snak k�sz�nhet�en az eg�szs�gre �s hangulatra gyakorolt pozit�v hat�sai miatt is.