A kos�rlabda t�rt�nete

A legt�bb ma n�pszer� sport�g eredete a m�lt k�d�s hom�ly�ba v�sz. A ritka kiv�telek egyike a kos�rlabda.A kos�rlabda kialakul�sa „feltal�l�ja”, fejl�d�se j�l dokument�lt, hiszen egyike – az extr�m sportokat nem sz�m�tva – a legk�s�bb kialakultaknak.

Az eg�sz 1891 december�ben kezd�d�tt Springfieldben, Massachusetts �llamban. A YMCA tan�rk�pz�j�nek di�kjai arr�l panaszkodtak, hogy a sokoldal� szabadt�ri j�t�kok ut�n a hideg New Englad-i telek alatt a teremben csak az unalmas tornagyakorlatok v�gz�s�re van lehet�s�g. Ez�rt De Gulick tansz�kvezet� megb�zta a test�let egyik tagj�t egy �j, teremben t�bb szem�ly �ltal j�tszhat�, izgalmas �s bizonyos k�pess�geket ig�nyl� sport�g kital�l�s�ra. A feladatot James Naismith kapta, a f�iskola kanadai sz�rmaz�s� tornatan�ra, aki mellesleg eredetileg orvos volt. A legenda szerint ezut�n Naismith bes�t�lt a f�iskola tornaterm�be �s k�r�ln�zett. A f�ldr�l felvette egy eur�pai futball-labd�t, majd a 10 l�b, azaz 305 cm magas erk�lyekre pillantott. A t�rt�net alapj�n ekkor sz�letett meg a kos�rlabda „alapgondolata”, miszerint a labd�t az erk�lyen l�v� c�lba kell dobni.

Az elm�lked�st tett k�vette, k�rt az iskola gondnok�t�l „Pop” Stebbinst�l k�t darab 34x34 cm-es dobozt. Az, hogy ma nem „dobozlabd�nak” nevezz�k a kos�rlabd�t annak k�sz�nhet�, hogy a gondnok a dobozok helyett 2 barackoskosarat hozott. Ezeket a terem 305 cm-es erk�lyeire er�s�tette fel. A 13 szab�ly megalkot�sa ut�n minden k�szen �llt az els� kos�rlabda m�rk�z�sre.

Naismith 18 hallgat�t toborzott �s kinevezett 2 csapatkapit�nyt. A hallgat�kat k�t, kilencf�s csapatra osztotta, majd a p�lya k�zep�n feldobta a labd�t. A m�rk�z�s ut�n az �j j�t�k nev�r�l vitatkoztak. N�h�nyan a Naismith-labda nevet aj�nlott�k, de ezt � elvetette. Ezut�n az egyik csapatkapit�ny, Frank Mahan javaslat�ra kos�rlabd�nak nevezt�k el. Az itt v�gz� hallgat�k k�l�nb�z� YMCA iskol�kba ker�ltek, ahol n�pszer�s�tett�k a kos�rlabd�t, bemutat� m�rk�z�seket rendeztek

A kos�rlabda eredete biztos, de fellelhet� az azt�k hagyom�nyok k�z�tt egy hasonl� j�t�k. A t�bb ezer �ves, ollamalitzli nev� j�t�kr�l a spanyolok sz�moltak be az 1500-as �vek elej�n. A j�t�k sor�n egy labd�v� form�zott �llatb�rt dobtak egy fakeretbe, a vesztes csapat egyik j�t�kos�t fel�ldozt�k a napistennek.

James Naismith 13 eredeti szab�lya (1891. december)

„A j�t�k c�lja, hogy a labd�t az ellenfeled kosar�ba tegyed. Ez t�rt�nhet �gy, hogy a p�lya b�rmelyik pontj�r�l dobod a labd�t egy vagy mindk�t k�zzel, a k�vetkez� felt�telek szerint:

A labda k�z�ns�ges futball-labda legyen

1.      A labd�t b�rmilyen ir�nyba lehet dobni egy vagy mindk�t k�zzel.

2.      A labd�t b�rmilyen ir�nyba lehet �tni egy vagy mindk�t k�zzel (sohasem �k�llel).

3.      A j�t�kos nem futhat a labd�val. A j�t�kosnak arr�l a helyr�l kell eldobnia, ahol elkapja, annyi engedm�nnyel, hogy ha fut�s k�zben kapja a labd�t, pr�b�ljon meg�llni.

4.      A labd�t k�zben kell tartani. A karokat �s a testet nem lehet haszn�lni labdatart�sra.

5.      Az ellenf�l r�sz�r�l semmi tasz�t�s, fog�s, l�k�s, g�ncsol�s vagy �t�s nem enged�lyezett: ennek a szab�lynak egyszeri megs�rt�se hib�nak min�s�l, a m�sodikn�l ki kell �llnia a k�vetkez� kos�r megszerz�s�ig, vagy ha nyilv�nval�an s�r�l�st akart okozni, a j�t�k h�tral�v� idej�re ki kell �ll�tani, csere n�lk�l.

6.      Hib�nak min�s�l, ha a labd�ba �k�llel �tnek, ha megszegik a 3., 4. illetve az 5. szab�lypontban foglaltakat.

7.      Ha b�rmelyik f�l sorozatban h�rom hib�t k�vet el, az az ellenf�lnek egy kosarat jelent.

8.      Kos�r akkor esik, ha a labd�t a p�ly�r�l a kos�rba dobj�k vagy �tik, �s ott is marad, felt�ve, hogy a kosarat v�d�k nem �rnek hozz�, vagy nem zavarj�k meg a dob�st. Ha a labda a peremen nyugszik, �s az ellenf�l megmozd�tja a kosarat, g�lnak sz�m�t.

9.      Ha a labda a j�t�kt�ren k�v�l ker�l, az dobja vissza a p�ly�ra, aki el�sz�r �rt hozz�. Joga van 5 m�sodpercen �t tartani a labd�t, h�bor�tatlanul. Vita eset�n a j�t�kvezet� dobja be egyenesen a p�ly�ra. A bedob� j�t�kos 5 m�sodpercet kap; ha tov�bb tartja a labd�t, �t kell adnia az ellenf�lnek. Ha b�rmelyik f�l k�slelteti a j�t�kot, a j�t�kvezet� hib�t �t�l annak a csapatnak a terh�re.

10. A j�t�kvezet� a j�t�kosok t�nyked�s�t b�r�lja el, feljegyzi a hib�kat, �s k�zli a vezet�b�r�val, ha 3 egym�st k�vet� hiba t�rt�nt. Jog�ban �ll ki�ll�tani j�t�kosokat az 5. szab�lypont alapj�n.

11. A vezet�b�r� a labda b�r�ja, � d�nti el, mikor van j�t�kban a labda, mikor a j�t�kt�ren bel�l, melyik csapat� a labda, �s � figyeli az id�t. � d�nti el, mikor sz�letett g�l, sz�mon tartja az eredm�nyt, �s minden egy�b feladatot ell�t, amit �ltal�ban a b�r�k szoktak.

12. A j�t�kid� k�tszer 15 perc, a k�t f�lid� k�z�tt 5 perces pihen�vel.

13. Azt a csapatot, amelyik ez id� alatt a legt�bb kosarat szerzi, gy�ztesnek nyilv�n�tj�k. D�ntetlen eset�n, a csapatkapit�nyok beleegyez�s�vel, tov�bb folytat�dhat a j�t�k a k�vetkez� kos�rig.”

A fenti szab�lyok sok tekintetben elt�rnek a ma alkalmazott szab�lyokt�l. A v�ltoz�s azonban nem volt �tmenet n�lk�li. A sz�zadfordul� t�j�n enged�lyezt�k a cser�ket, de eg�szen 1920-ig nem lehetett egy lecser�lt j�t�kost visszacser�lni, 1901 �s 1908 k�z�tt a labdavezet� j�t�kos nem dobhatott kos�rra. A kezdetekkor nem szervez�dtek kos�rlabdalig�k, a csapatok t�r�ztak, �s bemutat�-m�rk�z�seket j�tszottak. Ilyen volt az 1895-ben alakult Buffalo Germans, amely 1929-ig 792-86-os gy�zelem-veres�g ar�nyt el�rve v�lt hihetetlen n�pszer�v�. A j�t�kot ezekben az id�kben energikuss�ga, �s a j�t�kteret elhagy� labda megszerz�skor kialakul� „t�megjelenetek” miatt is nevezt�k fedettp�ly�s futballnak, amelyek sor�n a labda ut�n gyakran a n�z�t�rre ind�tottak rohamot.

A 20-as �vekt�l kezd�d�en a j�t�k eldurvul�sa miatt kip�rn�zott v�d�ruh�t kellett viselni, a j�t�kosok egym�st l�kt�k fel a labd��rt. Hogy a labda j�t�kban maradhasson a p�ly�t vash�l�val vett�k k�rbe. A dr�th�l� gyakran durva fon�s� volt, ki�ll� r�szei voltak, ez�rt amikor egym�st nekil�kt�k a h�l�nak az sebeket okozott, s nemegyszer patakokban folyt a v�r. Mindemellett a n�z� gyakran petr�leuml�mp�val meleg�tett�k magukat a hidegben, �s ilyenkor gyakran felmeleg�tett dr�tdarabokat szurk�ltak az ellenf�l j�t�kosaiba, amikor azokat a ker�t�shez szor�tott�k.

Eg�szen 1923-ig, ha a b�r� b�ntet�t �t�lt meg, azt nem a s�rtett v�gezte, hanem a csapat kijel�lt b�ntet�dob�ja. A korai id�kben is voltak szt�rok, j� p�lda erre a 195,5 cm-es magass�g�val akkoriban �ri�snak sz�m�t� Joe Lapchick. Volt olyan nap, hogy n�gy meccset j�tszott, n�gy k�l�nb�z� lig�ban, s �gy ak�r egy nap alatt is megkereshette �vi b�rleti d�j�t. Keresetts�g�nek oka az volt, hogy a korai szab�lyok szerint minden kos�r ut�n feldob�s k�vetkezett, ahol Lapchick el�nyben volt. Lapchick v�g�l meg�llapodott a kor legend�s csapat�n�l, az Original Celtics-n�l. �k is a vid�ket j�rt�k bemutat�ikkal, rengeteg p�nzt keresve. R�vid id�re csatlakozott n�h�ny lig�hoz, de ekkoriban a „v�ndorl�s” t�bb p�nzt hozott.

1925-ben alakult meg az Amerikai Kos�rlabda Liga (ABL), amely 9 csapattal indult, siker�t pedig a garant�lt szerz�d�seknek k�sz�nhette, ami szerint fix fizet�s�rt cser�be csak abban a klubban j�tszottak. Az Original Celtics csatlakoz�sa ut�n �gy t�nt, ez a liga �letben marad, de a Celtics felbomlott vezet�inek letart�ztat�sa ut�n, az 1929-es crah pedig anyagi ellehetetlen�l�s ut�n a liga 1931-es v�g�t jelentette. Azonban t�bb fontos �j szab�ly is itt alakult ki: a h�rom m�sodperces szab�ly, valamint a kipontoz�d�s. Meg kell m�g eml�teni az 1927-ben megalakult Harlem Globetrotters nev� csapatot is, amely l�tv�nyos bemutat�ival ma is j�rja a vil�got.

Jelent�s esem�ny volt 1950, amikor led�ltek a faji korl�tok azzal, hogy a Boston Celtics a drafton a feketeb�r� Chuck Coopert v�lasztotta. A sz�zad m�sodik fel�ben t�rt�n v�ltoz�sok javar�sze az NBA-re �s az NBL-re korl�toz�dott, mint p�ld�ul a h�rompontos dob�s. 1932-ben, Sv�jcban megalakult a FIBA, a nemzetk�zi sz�vets�g, egys�ges�tve a nem-NBA csapatok sz�m�ra a szab�lyokat. 1936-ban v�lt olimpiai sport�gg�. A most bevezetett szab�lyv�ltoz�sokkal a FIBA �s az NBA szab�lyai egyre k�zelednek egym�shoz.

                                                                                                                                               Klement Bal�zs