Nemere Istv�n - A leg�jabb titkok k�nyve

Kiad�s �ve: 2005
Kiad�: Pallas Lap- �s K�nyvkiad�
M�ret: 140*200, 231 oldal

Bor�t�sz�veg:

�lnek-e kozmikus Idegenek a Naprendszerben? Lehets�ges-e az id�utaz�s, mit mond erre a tudom�ny, a fizika? A k�nyvben k�l�n�s emberekr�l �s k�pess�geikr�l is olvashatnak. A szerz� n�melyik �ll�t�sa bizony megd�bbent� - p�ld�ul, amikor bebizony�tja, hogy pszichikai er�vel is lehet f�nyk�peket el��ll�tani, vagy hogy l�teznek bizony�t�kok a l�lekv�ndorl�s l�tez�s�re.

Szerintem:

Miel�tt b�rki azt k�pzeln�, ez nem reg�ny, krimi, vagy hasonl�. �n el�sorban inform�ci�gy�jtem�nynek nevezn�m, amit az �r� �sszefoglalt �s megtoldotta a saj�t v�lem�ny�vel, �tleteivel. Fejezetenk�nt k�l�nb�z� t�m�kat fejteget, �s pr�b�l r�juk megold�st tal�lni.

Az els� fejezetben az �r� arra a k�rd�sre keres �rveket, hogy „�lhetnek-e idegenek Naprendszer�nkben?” . Itt k�l�n�sen viselked�, minden fizikai t�rv�nyt megszeg� holdakr�l, megmagyar�zhatatlan f�nyjelens�gekr�l, �rb�l �rkez� r�di�hull�mokr�l, mesters�ges holdakr�l �s egy�b titkokr�l olvashatunk.

A m�sodik t�ma a vil�g teremt�se, kialakul�sa. Mindenki k�v�ncsi arra, hogy honnan ered az emberis�g, hogyan lett�nk… nos… az �r� is… Ha a mindens�g �r�k, mindig volt, indig lesz, akkor hogy k�thetj�k egty kiindul�si ponthoz, mint a teremt�s, vagy az �srobban�s.

Ezut�n az id�utaz�sr�l olvashatunk. Nemere Istv�n szerint lehets�ges, hogy a h�res emberek, vagy zsenik, igaz�b�l k�zt�nk �l� id�utaz�k. Ezen k�v�l m�g felvet esetleges probl�m�kat, pl.: m�ltban rekedt emberek. Majd olvashatunk az id�utaz�s megval�s�t�si elveir�l, paradoxonokr�l, dimenzi�kr�l.

A negyedik fejezet egy orosz polihisztorr�l, Rerich-r�l sz�l, aki a h�bor�b�l menek�lve Amerik�ba, Indi�ba utazik, exped�ci�kat szervez, mindenhol h�rn�vre, elismer�sre tesz szert. Sokmindent �t�lt kalandos �lete sor�n, k�zben pedig a b�k�t hirdette.

Ezt k�vet�en a j�sl�sr�l b�v�thetj�k ismereteinket. Ez a r�sz a delphoi j�sd�r�l, az �kori j�sl�s titkair�l, r�mai kori h�res j�sok beteljes�lt j�slatair�l, egyetemi k�s�rletekr�l, megd�bbent� tesztekr�l, spont�n j�slatokr�l sz�l. De �rinti az egyid�ben, csak m�s helyen t�rt�n� cselekm�nyeket �s a halottl�t�st is.

Akit �rdekelnek a gabonak�r�k, annak �rdemes elolvasni a k�vetkez� fejezetet. M�r a 16. sz�zadt�l vannak feljegyz�sek eff�le alakzatokr�l. Sz� van itt „gabonak�r-hamis�t�kr�l”, arr�l, hogy az igaziak hogyan k�sz�lnek, helyekr�l, ahol t�bbsz�r, ak�r �vi rendszeress�ggel el�fordulnak.

A k�vetkez� titok: a psziho-f�nyk�p�szet. Ez azt jelenti, hogy egyesek k�pesek puszta gondolattal f�nyk�pet, vagy mozg�k�pet k�sz�teni. Olvashatunk �rdekes k�s�rletekr�l, k�l�n�s k�pess�g� emberek sors�r�l, a psziho-fot�z�s szt�rjair�l, mestereir�l, a kiket logik�tlanul v�doltak csal�ssal, s�t m�g azt is megtudhatjuk, mi c�lt szolg�lt a gizm�.

A reinkarn�ci�r� m�r sok helyen hallhattunk, de az �tlet els�sorban a vall�sokb�l ered. Vannak emberek, akiknek hal�lk�zeli �lm�nyben volt r�sz�k a klinikai hal�l be�llta ut�n. Sz� van m�g az ujj�sz�let�s form�ir�l, vagy a reinkarn�ci� rendszer�r�l glob�lis m�retekben, az univerzumban, �s arr�l, hogy ez az eg�sz egy�ltal�n hogyan m�k�dik.

Az utols� fejezet a gy�gyszergy�rt�k �ri�si, t�bb mint 200%-os haszn�r�l sz�l, �s arr�l hogyan vernek �t minket, betegeket. Sokszor csak kital�lnak betegs�geket, hogy az elen is adhassanak el gy�gyszereket, orvosok seg�ts�g�vel, vagy sokszor a tudtuk n�lk�l. Nekik nem az emberek eg�szs�ge, hanem a haszon a fontos, hogy min�l dr�g�bban adhass�k el gy�gyszereiket.

Nem egy hossz� k�nyv, de ann�l tartalmasabb. Aj�nlom azoknak, akik k�v�ncsiak az igazs�gra, amit eltitko�lnak az emberek el�l…