Energia, munka

Munkav�gz�s: olyan folyamat, amelyben a testet er�hat�s �ri, �s ennek k�vetkezt�ben a test elmozdul

Munka: olyan energiav�ltoz�s, amely az er�hat�s �s az er�hat�s k�vetkezt�ben l�trej�tt

 elmozdul�s miatt k�vetkezett be

 jele: W, m�rt�kegys�ge: Nm=J(joule), sz�m�t�sa: W= Fxs

 munka felt�tele: - legyen er�(F)

                          - legyen elmozdul�s (s)

A munka skal�rmennyis�g, k�t vektornak a skal�ris szorzata. A munka el�jeles mennyis�g, pozit�v, ha az er� �s az elmozdul�s ir�nya megegyezik, negat�v, ha k�l�nb�zik.

Az emelked�er�nek a neh�zs�gier� legy�z�s�hez kell munk�t v�geznie.

Az F h�z�er�t 2 �sszetev�re felbontottuk, amelyek mer�legesek egym�sra. Az F er�nek a munkav�gz�s szempontj�b�l, csak az elmozdul�s ir�ny�ba es� er�, teh�t az F₁ j�n sz�m�t�sba, teh�t: W= F₁xs

Munkat�tel: egy test mozg�sienergi�j�nak megv�ltoz�sa egyenl�, a testet �r� �sszes er� munk�j�nak el�jeles �sszeg�vel

Energia: az anyagi rendszerek �llapot�ra jellemz� skal�rmennyis�g, amely z�rt rendszer eset�n �lland� marad, teh�t megmarad�si t�rv�ny �rhat� fel r�

jele: E, m�rt�kegys�ge: Nm=J(joule), sz�m�t�sa: E=W=Fxs

Energiamegmarad�s t�rv�nye: p�rk�lcs�nhat�s k�zben, amennyivel n� az egyik r�sztvev�

energi�ja, ugyanannyival cs�kken a m�sik�

Teljes�tm�ny: az energi�val j�r� folyamatokat gyorsas�guk szempontj�b�l jellemzi

jele: P, m�rt�kegys�ge: J/s=W(watt), sz�m�t�sa: P=E/t=W/t vagy Fxv-de csak egyenletes mozg�sn�l

Hat�sfok: gazdas�goss�gi szempontb�l jellemzi az energiav�ltoz�ssal j�r� folyamatokat (munkav�gz�s hat�konys�ga)

 jele: n(�ta), m�rt�kegys�ge: ---, sz�m�t�sa: Eh/E�          n<1

Mozg�si energia:

�ll� helyzetb�l, �lland� nagys�g� er� (F=�ll.) s �ton, egyenletesen gyors�t v sebess�gre egy m t�meg� testet:

W_gy= Fxs         F=mxa              s=axt²/2            v=axt

W_gy= mxax axt²/2= mxa²x t²/2⁼mxv²/2=E_m

Fesz�t�si munka, rugalmas energia:

A fesz�t�er� egyenesen ar�nyos a hosszv�ltoz�ssal, ez�rt az er�t�rv�ny line�ris.

D-rug��lland�               l-rug� hosszv�ltoz�sa   

F_f= - F_r             F_r= -Dxl           F_f = Dxl            W_f= (Dxl^{2 )}/2=E_r

Azt az energi�t, amivel a rugalmas testek fesz�tetts�g�k miatt rendelkeznek, rugalmas energi�nak nevezz�k.

Emel�si �s helyzeti energia:

W_e=F_exh=mxgxh=E_g= E_h

A test 2 k�lcs�nhat�sban vesz r�szt, k�lcs�nhat�sban van az emel�st v�gz�vel �s a gravit�ci�s mez�vel.

Ha egyenletes az emel�s, akkor a test energi�ja nem v�ltozik, de amennyivel cs�kken a test emel�s�t v�gz� energi�ja, ugyanannyival n� a gravit�ci�s mez��.

Neh�zs�gi er�:

A neh�zs�gi er� konzervat�ver�, mert munk�ja f�ggetlen att�l, hogy a test milyen �ton jutott A pontb�l a B pontba (egyenes, g�rbe, stb.), csak az A �s a B pont helyzet�t�l �s a k�zt�k l�v� t�vols�gt�l f�gg ( f�gg�leges t�vols�g)