A   f o r m � c i � s    t � n c   t � r t � n e t e  

A t�nc-sport l�tv�ny szempontj�b�l bizony�ra legszebb megjelen�si form�ja, a form�ci�s t�nc, nem �j fogalom. Ilyenek a k�zelm�lt el�tti id�k t�ncai, a z�rt csoportt�ncok. Gondoljunk csak a sz�ban forg� id�szak legk�s�bbi �s legismertebb t�nc�ra, a francia n�gyesre, amelyet az id�sebb gener�ci� k�r�ben aratott nagy n�pszer�s�ge miatt, ha csak sz�rv�nyosan is, de siker�lt a jelenkorba �tmenteni. Itt azonban nem ezekr�l a t�ncokr�l sz�lunk r�szletesen, hanem egy hozz�juk kapcsol�d� m�v�szetr�l, amely a r�git az �jjal harmonikus m�don �tv�zi.

Mint tudjuk, a b�csi kering� egy �j korszakot vezetett be. A k�l�n�ll� p�rok t�nca megkezdte t�rh�d�t�s�t. Sz�zadunk modern t�rsast�nca m�r csak a p�ros t�nc form�j�t ismeri �s emellett r�gt�n bevezeti annak sport jelleg� v�ltozat�t. "A t�nc egyik napr�l a m�sikra sz�rakoz�sb�l sportt� v�lt" - �rja kor�t j�val megel�zve F.W. Koebner, az els� n�met t�ncbemutat�k (1912/14) kezdem�nyez�inek �s szervez�inek egyike az 1913-as "T�ncbrevi�rium" (Tanzbrevier) el�szav�ban.

A form�ci�s t�nc, mint a tornasport egy �j �ga, N�metorsz�gban csak 1962-ben szerzett hivatalos elismerts�get, �gy h�t hajlamosak vagyunk azt felt�telezni, hogy t�rt�nete ebben az orsz�gban nem t�l r�gre ny�lik vissza, noha Angli�ban m�r 1937-ben l�trej�tt. A szak�rt�knek e t�bb �zben hangoztatott v�lem�nye azonban helyreigaz�t�sra szorul. Nyilv�n kevesek el�tt ismeretes, hogy a form�ci�s t�nc els� azonos�that� kezdem�nyez�sei N�metorsz�gban l�nyegesen r�gebbiek, mint ahogyan azt �ltal�ban felt�telezik �s az angliain�l egy teljes �vtizeddel kor�bbra tehet�k. K�vethet� p�ld�k N�metorsz�g m�ltj�b�l k�vetkez�en b�s�gesen rendelkez�sre �lltak.

M�r a 20-as �vek Berlin�nek m�goly viharos h�bor� ut�ni id�szaka is �szt�nz� hat�s� lehetett a Nelson- �s Haller-Girls, illetve Tiller �s Ziegfeld t�k�letes�tett anglo-amerikai rev�inek sz�nre l�p�s�vel, amelyekben a t�ncos momentumok ism�t el�t�rbe ker�ltek. Ezekre a sz�guld� ritmust, a k�bulatot �s temp�t kihangs�lyoz� �vekre gondolva eml�kezn�nk kell az "els� �ra" amat�reire, Bellingre �s Bernheimre, Collinira �s Cucuelre, Danielsre �s D�ringre, Dr. Kirbergre �s Karmannra, Leiserre �s Leniusra, Magnerre �s Morgenre, Nansenre �s Neumannra �s m�g sok m�s szem�lyis�gre, akik az els� klubalap�t�sokkal megpr�b�ltak a h�bor� ut�ni Berlin t�ncos k�osz�ba ism�t nyugalmat �s egyszer�s�get, eszt�tik�t �s harm�ni�t vinni.

A t�bb, mint pozit�v visszhang hat�s�ra azut�n az 1922-ben a berlini �llatkertben megrendez�sre ker�l� orsz�gos v�s�ron ker�lt el�sz�r a nyilv�noss�g el�, viharos tetsz�st aratva. Reinhold Sommernek �jra �s �jra be kellett mutatnia, mivel id�tlen volta miatt m�g �vekkel k�s�bb is ism�telten lelkes fogadtat�sra tal�lt. Term�szetesen nem volt ez m�sk�pp az az�ta elh�res�lt 1924-es berlini Torna- �s sporth�ten, illetve az ezt k�vet� id�szak nagy rendezv�nyein sem. Sommer alkot�sa azonban nem csak Berlinben v�ltott ki nagy visszhangot, hanem p�ld�ul Hamburgban is a nagyh�r� Atlantic-Boston klubban �s a N�met Birodalom sz�mos m�s v�ros�ban is hasonl� sikerrel szerepelt a tang�-n�gyes.

Szinte forradalminak sz�m�t� �j �tleteivel Sommernek meggy�lt a baja t�ls�gosan is konzervat�v be�ll�totts�g� koll�g�ival. Ennek nem csup�n sz�ban adott hangot, hanem id�nk�nt �les hang� �r�saiban is, amelyekkel �tleteinek �s �j alkot�sainak v�d��gyv�dj�v� v�lt. "Vannak ellens�ges �rz�let�ek"- �rja, "akik a modern t�ncban egy romlott kor jelk�p�t l�tj�k �s ez�rt k�rhoztatj�k azt ... Engedtess�k meg a tang�-n�gyesnek a maga helye, amely �sszek�t� hidat alkot a r�gi �s a jelen id�k k�z�tt. C�lja az, hogy tisztelje a r�git �s t�mogassa az �jat."

Herbert von Spoenla, aki 1924-1935-ig az RfT �s az RPG eln�ke �s a DTV sajnos t�ls�gosan is kor�n elhunyt d�sztagja volt, m�g 1963-ban is �gy �r r�la: "K�l�n�sen megkap� volt a csillag alakzat, amelybe a nyolc t�ncos �s t�ncosn� a mozg�s folyamat�ban csoportosult, hogy azut�n ism�t egy m�sik fel�ll�sba rebbenjen sz�t. A tang�-n�gyes m�v�szi szint�zise volt a r�gi �s �j form�nak �s az �j t�ncnak, l�nyeg�t tekintve m�r form�ci�st�nc a sz� mai �rtelm�ben." � pedig m�r csak tudhatta ezt, hiszen azon kevesek k�z� tartozott, akik els� k�zb�l val� �sszehasonl�t�si alappal rendelkeztek a t�m�ban. Herbert von Spoenla-r�l, a feddhetetlen �riemberr�l �s kiv�l� eln�kr�l, akinek oly sokat k�sz�nhet�nk, sajnos hi�ba keresn�nk az ut�kor megeml�kez�s�t.

T�rj�nk azonban vissza a tang�-n�gyeshez. A zseni�lis Reinhold Sommer 1922-b�l sz�rmaz� t�ncos sz�npadterve a fentiek ismeret�ben joggal nevezhet� a form�ci�s t�nc sz�let�si �v�nek, nem csup�n N�metorsz�gban.

Reinhold Sommer azonban nem �llt meg a tov�bbfejl�d�sben. �j benyom�sokat �s �tleteket keresett, a jobb�t�s �s moderniz�l�s lehet�s�g�t. �gy tal�lkozhatunk Sommer nev�vel a t�ncsport nagy k�lf�ldi esem�nyei kapcs�n is, amelyek a h�bor� 1918-as befejez�d�s�t k�vet�en Franciaorsz�gb�l egyre ink�bb Angli�ba helyez�dtek �t. Koll�g�i k�z�l a dortmundi Fritz Conradi az els�k k�z�tt volt, akik m�r kor�n ell�togattak Blackpoolba �s Londonba. Ismeretes, hogy a h�res 1929 �prilis 14.-i "Nagy konferencia" ut�n Londonb�l indult ki az angol st�lus �sszes f�ldr�szt �rint� gy�zelmi menete. Sommer, akit t�bb �zben zs�ritagnak is megh�vtak t�bbek k�z�tt Angli�ba �s D�ni�ba is, ezt m�r r�g�ta �rtette, ez�rt benyom�sokkal telve �jra a munk�ba vetette mag�t. Nagy lend�lettel �llt az �j, modern st�lus mell�, �tadta tan�tv�nyainak �s a form�ci�s t�ncba is belevitte azt.

Egy ilyen �jszer� form�ci�s slowfox a maga divatos �tmenetekkel tark�tott eleg�ns Capriccio-j�val k�pezte 1932-ben az est f�nypontj�t az "Arany levelek b�lj�n" a berlini Esplanade sz�ll�ban, amely Sommer t�nciskol�j�nak egyik hivatalos �nnepe volt �s a szezon v�g�n a tanul�k �s a h�z bar�tainak �sszej�vetel��l szolg�lt. Az �szakn�met Kaszin� �s a K�k-narancs klub berlini p�rjaival, L�tgennel, Honeck-kel, Arendt-tel �s Ramlauval (ahogyan egy f�nyk�pen szerepelnek) Reinhold Sommer egy �j, nagyszer� kezdem�nyez�s�t vitte sikerre, amely le�rhatatlan ov�ci�t hozott sz�m�ra, Walter Honeck egy berlini l�togat�s�r�l tett ut�lagos besz�mol�ja szerint.
K�r�lbel�l ugyanebben az id�ben jelent meg Carl Ernst Riebeling, az a szem�lyis�g, aki szint�n nem hagyhat� ki a form�ci�s t�nc t�rt�net�nek le�r�s�b�l. K�r�lbel�l 1930 �ta �l�nken �rdekl�d�tt a form�ci�s t�nc ir�nt, �s az ezt k�vet� id�szakban v�gzett f�radoz�sai eredm�nyek�ppen nagy �rdemeket szerzett. A t�rt�nelmi- �s form�ci�s t�ncok k�l�nleges hobbit jelentettek sz�m�ra m�r t�nctan�ri p�lyafut�s�nak kezdete �ta, melyben a sz�npadi t�nc �s a balett ter�n szerzett k�pzetts�ge csak tov�bbi �szt�nz�st jelentett. Neki is m�r ekkor esz�be jutott, hogy a t�rsast�ncot form�ci�k �ltal m�gink�bb �rv�nyre lehetne juttatni. Sok fejt�r�st �s neh�zs�get k�vet�en, de a r� jellemz� idealizmust�l vez�relve �ll�tott "l�bra" els� �zben egy form�ci�t a 30-as �vek elej�nek egy t�rsas�gi estj�n, amelyr�l a nagy kasseli sajt�org�numok lelkes hangon sz�moltak be.
A 30-as �vek v�gefel� m�sok is megpr�b�lt�k k�vetni p�ld�j�t. Els�sorban a nagy rendezv�nyeken, p�ld�ul Bad Kissingenben csod�lhatta meg a k�z�ns�g p�ld�ul a hamburgi Heinz Rolff tang�form�ci�j�t vagy ak�r a k�lni ifj. Karl Sch�fer kering�form�ci�j�t.
Carl Ernst Riebeling tulajdonk�ppeni "f�nykora" azonban csak a II. Vil�gh�bor� ut�n k�vetkezett be, amikor m�r nem csup�n a t�rt�nelmi t�ncok m�rt�kad� szak�rt�jek�nt szerzett ismerts�get N�metorsz�g hat�rain k�v�l is. Sz�mos alkalommal gy�ny�rk�dhetett a k�z�ns�g a r�gi t�ncok var�zslatos form�ci�iban �s azok t�rt�nelmi el�ad�s�ban t�bbk k�z�tt a kasseli v�rosh�za b�lterm�ben megrendezett n�met bajnoks�gokon, amelyeken mindig k�pes volt �jabb �tletekkel �s koreogr�fiai �j�t�sokkal megjelenni. A Riebeling-h�zasp�r b�mulatos sokoldal�s�ga �s kimer�thetetlen szellemi tartal�kai r�v�n jelent�s fejezetet �rt a t�ncsport t�rt�nelemk�nyv�be. Amit Kassel a maga nagy rendezv�nyeivel ebben a szektorban a m�sodik vil�gh�bor� el�tt �s ut�n teljes�tett, az m�r csak a rendezv�nyek "s�vsz�less�g�nek" tekintet�ben is annyira egyed�l�ll�, hogy mindenk�ppen �rdemes megjegyezn�nk.
Visszatekintve �sszefoglal�sul meg kell �llap�tanunk, hogy a form�ci�s t�nc t�rt�nete N�metorsz�gban jelent�s m�ltra tekint vissza, illetve hogy Anglia ebben a tekintetben nem tekinthet� �tt�r�nek.
Anglia l�that�an k�l�nleges nyitotts�got mutatott a m�r 1930 �ta a felt�rekv� klasszikus balett (Marie Rambert, Ninette de Valois �s a Sadler's Wells Ballett) hat�sa alatt �ll� form�ci�kra, illetve mag�ra a form�ci�s t�ncra, mivel az megfelelt az angolok m�v�szi formai �zl�s�nek. A modern hat�s� t�ncsportnak ezt a v�ltozat�t Ripman 1932 m�rcius�ban vezette be el�sz�r n�gy p�rral a londoni Astori�ban. Err�l a rendezv�nyr�l nem csak az angol szaklapok, hanem a n�met szakfoly�iratok is besz�moltak, k�l�nleges esem�nynek titul�lva azt.
A kir�lyi T�ncakad�mia egyik eln�ks�gi tagja, egy�ttal d�sztagja, aki az angol st�lus egyik megform�z�ja �s megteremt�je a t�rsast�ncban, illetve az angol balett t�mogat�ja is egyben, nevezetesen Philip John S. Richardson "Az angol b�ltermi t�ncok t�rt�nete" c�m� k�nyv�ben arr�l sz�mol be, hogy ez a k�s�rlet nagy sikert aratott. Ett�l kezdve a form�ci�s t�nc igen n�pszer� lett �s k�l�n�sen �szak-Angli�ban sz�les k�rben el is terjedt. Ezt k�vet�en gyakran rendeztek form�ci�s t�ncbemutat�kat. K�s�bb ilyen jelleg� t�ncversenyek �s v�g�l bajnoks�gok is szervez�dtek 1937-t�l kezd�d�en a Blackpool-fesztiv�lokon �s 1938-t�l az �jra elind�tott STAR-bajnoks�gokon.
A londoni Astori�ban �s m�g k�s�bb a "Salon Bal"-ban helyet kapott rendezv�ny minden bizonnyal k�l�nleges esem�ny lehetett, mivel Philip Richardson r�szletesen �r r�la k�nyv�ben.
N�metorsz�ggal ellent�tben Angli�ban nem vonakodtak att�l, hogy megteremts�k a form�ci�s t�ncnak a tornasportba val� versenyszer� be�p�t�s�nek felt�teleit. E t�ren Anglia k�ts�gtelen�l nagy �rdemeket szerzett.
Az els� form�ci�s t�ncversenyen, 1937-ben Blackpoolban - nem pedig 1936-ban, ahogyan az t�vesen helyenk�nt olvashat� - meglep� m�don a d�nok gy�ztek. Ez is bizony�tja, hogy ez a szak�g ekkorra m�r m�s orsz�gokban is elfogadott� v�lt. A d�noknak egy�bk�nt 1948-ban, 1950-ben �s 1964-ben is siker�lt magukat a gy�ztesek list�j�ra fel�rni.
Berlin az els� blackpooli verseny idej�ben m�r r�g t�l volt a t�ncsport e l�tv�nyos v�ltozat�nak �sbemutat�j�n. Mindazon�ltal N�metorsz�gban hi�nyoztak a torn�k megrendez�s�hez sz�ks�ges egyes felt�telek, mivel itt a form�ci�s t�ncot els�sorban egy koreogr�fiailag szakmai oldal hat�rozta meg.
Ebben az �sszef�gg�sben az a t�ves felfog�s is kiigaz�t�sra szorul, miszerint a form�ci�s t�nc n�metorsz�gi elterjed�se nem nyerhetett teret, mivel 1935 �ta a sz�lak nagy m�rt�kben Angli�ba vezettek. Azel�tt sosem utaztak amat�r�k �s szakemberek emiatt Angli�ba, sosem �rt�k egym�st N�metorsz�gban a nemzetk�zi bemutat�k �s versenyek, amelyekre mindig angol p�rok is �rkeztek a Csatorn�n kereszt�l �s soha azel�tt nem volt N�metorsz�gnak ennyi tart�san j� kapcsolata Angli�val. Ezekre a nemzetk�zi, s ez�ttal politikamentes �sszej�vetelekre a kor vezet�se nagy hangs�lyt fektetett N�metorsz�g csorb�t szenvedett h�rnev�nek jav�t�sa miatt. A be- �s kiutaz�sokat nem korl�tozt�k. Az akkoriban korl�tozott mennyis�gben rendelkez�sre �ll� deviz�r�l Dipl.-Ing. Franz B�chler, 1935-t�l a FIDA �s az RPG eln�ke gondoskodott, ha nem is t�l b�s�gesen.
Egyes�let�nk d�sztagja, Albert-Peter Hartmann, aki m�r a kezdetekn�l jelen volt �s az RfT alap�t� tagja lett (1978. j�nius 1-j�n hunyt el Kasselben) �s aki a 30-as �vekben �gyvezet�k�nt dolgozott a Bad Nauheim-i gy�gyf�rd� igazgat�s�g�ban, gondoskodva arr�l, hogy a f�rd�hely �lland� nemzetk�zi tal�lkoz�k �ltal eur�pai t�ncsportcentrumm� v�ljon, ugyanitt rendezte meg az els� n�met f�ld�n tartott vil�gbajnoks�got is 1936-ban a FIDA (az ICAD el�dszervezete) megb�z�s�b�l. "Az angol st�lus n�metorsz�gi helytart�ja", ahogyan Hartmannt esetenk�nt titul�lt�k, m�g �let�ben nyugt�zhatta Kasselban fejteget�seimet. Angli�val teh�t adottak voltak a kapcsolatok �s az ebb�l k�vetkez� �szt�nz�sek is.
A form�ci�s t�nc N�metorsz�gban azonban csak a 2. vil�gh�bor� ut�n nyerhette el sz�lesebb t�megek tetsz�s�t. Mint m�r eml�tettem, itt szint�n Carl Ernst Riebeling volt a kezdem�nyez�, aki egy nagy sikert aratott form�ci�val jelent meg az 1949-es kasseli N�met Bajnoks�gon.
M�g n�lunk a torn�kon m�g �vekig az egy�ni verseny �llt el�t�rben, a form�ci�kat sz�p l�tv�nyoss�gnak, de mell�kes tev�kenys�gnek tekintett�k.
B�r 1950 j�lius 7-�n v�gre megtartott�k az els� n�met f�ld�n megrendezett form�ci�s torn�t, amelynek h�re elterjedt a nyugati orsz�gok t�ncosainak k�r�ben, azonban ezt a h�rnevet nem a n�metek, hanem a Lindgreen, Nielsen, Pedersen �s Bendixen nev� jelent�s koppenh�gai t�nciskol�k csapatai alapozt�k meg. A torn�t a lelkesed�s �jabb �s �jabb viharai k�s�rt�k, melynek szekci�iban a d�nok, amint arr�l r�viden m�r besz�moltam, m�r a 30-as �vekt�l az angolok�hoz hasonlatos t�k�llyel szerepeltek.

Carl-Ernst Riebeling p�ld�j�t sok hely�tt k�vett�k. Az �n sz�l�v�rosomban, M�nsterben is lelkesnek mutatkozott a k�z�ns�g a form�ci�k ir�nt. A RESIDENZ, az az 1951-ben alap�tott klub, amelyhez tartoz�nak vallhatom magam, szint�n egy ilyen k�rb�l ker�lt ki.
Mindazon�ltal az els� n�met form�ci�s torn�ig m�g el kellett telnie egy kis id�nek, m�g v�g�l 1962 december 2-�n Wiesbadenben a fiatal Fekete-arany klub, amely 1968-ban egyes�lt a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� K�k-narancs klubbal, megadta a startl�v�st.

Az els� nemzetk�zi form�ci�s torn�t r�viddel ezt k�vet�en, 1962 december 15-�n rendezte meg a nem kev�sb� gazdag hagyom�nyokkal rendelkez� Z�ld-feh�r klub a K�lni Sportcsarnokban egy d�n, egy angol �s a h�zigazda csapat r�szv�tel�vel. Ez a k�lni klub, mindenekel�tt Karl Breuer, egykori n�met-, eur�pa- �s vil�gbajnok, nagy szerepet j�tszott a form�ci�s torn�k l�trej�tt�ben.
A latin-amerikai �gazat hozz�ad�s�val a programsk�l�t 1961-ben a blackpooli form�ci�s versenyen k�vetkezetesen kib�v�tett�k. Itt m�g nem szerepeltek a n�metek. A Constance Grant edz�s�ge alatt m�k�d� sheffieldi csapat gy�zedelmeskedett.
Az els� n�met form�ci�s bajnoks�gig id�re �s t�relemre volt sz�ks�g, hogy meg lehessen tal�lni az ehhez sz�ks�ges k�z�s nevez�t. A drezdai �s a d�sseldorfi t�nciskola vette �t a kezdem�nyez�st �s szervezte meg a bajnoks�got akkor m�g az egykori DAT megb�z�s�b�l, 1964 m�rcius 21-�n a Neussi Sportcsarnokban. Ezen a bajnoks�gon m�g nem szerepelt minden csapat k�l�n mindk�t �gazatban. Ez�rt el�ad�sra ker�ltek vegyes form�ci�k (MIX) is. A k�vetkez� �vekben azt�n ebben a szekci�ban egyenesen viharos �tem� fejl�d�s indult meg, nem csup�n N�metorsz�gban.
Mivel a form�ci�s t�nc m�s nemzetekn�l is bevezet�sre ker�lt �s fokozott �rdekl�d�sre tal�lt, nemzetk�zi bajnoks�gok megszervez�s�t is fontolgatni kezdt�k. V�g�lis egyszer ennek is el kellett k�vetkeznie.
�rthet� m�don tov�bbi id�nek kellett eltelnie ahhoz, hogy v�g�l megrendez�sre ker�lj�n az els� hivatalos Eur�pa-bajnoks�g 1967-ben Berlinben �s az els� form�ci�s vil�gbajnoks�g 1973-ban New Yorkban, amelyeken m�g csak kev�s nemzet tudott r�szt venni. A kezdeti neh�zs�get f�leg az anyagiak probl�m�ja jelentette. Mivel az 1973 m�rciusi New York-i bajnoks�gig nem l�teztek ehhez hasonlatos rendezv�nyek, az eg�sz vil�g sz�m�ra nyitott blackpooli brit form�ci�s t�ncbajnoks�gok sz�m�tottak egyfajta nem hivatalos vil�gbajnoks�gnak.

Mindazon�ltal t�bbek k�z�tt k�t n�met klub �s azok edz�i is alkottak kiemelked�t e szektor �tt�r�ik�nt, a TTC Harburgb�l �s a HTB Wolfgang Opitz vezet�s�vel, illetve a TD V�r�s-feh�r D�sseldorfb�l G�nter Dresen vezet�s�vel. Egyre n�vekv� sz�m� sikereikkel t�bbek k�z�tt Blackpoolba is elvitt�k csapataikat, gy�zelmet gy�zelemre halmoztak az 1967-es �s 1970-es nemzetk�zi bajnoks�gon �s ett�l kezdve vezett�k a vil�granglist�t. Az els� �s m�sodik New York-i �s d�sseldorfi vil�gbajnoks�gon mindk�t �gban megszerzett gy�zelemmel, valamint az ezut�n a k�zt�rsas�gi eln�kt�l �s a DTV-t�l kapott legmagasabb sportkit�ntet�sekkel f�radhatatlan munk�jukra felker�lt a korona �s az eg�sz vil�g p�ldak�peiv� v�ltak.

A N�metorsz�gban j�val t�bb, mint f�l �vsz�zados form�ci�s t�nc m�v�szet�t tekintve konzervat�v, form�j�ban azonban modern, folyamatos edz�st �s elmondhatatlanul sok f�rdoz�st k�v�n meg �s m�gis oly gy�m�lcs�z�, egyszerre eszt�tikus �s nevel� hat�s�, a sport �s a m�v�szet ritka szint�zise, mely hidat k�pez a tegnap �s a ma k�z�tt �s �sszek�t benn�nket a holnappal is. M�g a t�vols�gtart� n�z�t is fel�ll�tja a sz�k�r�l, hisz a form�ci�s t�nc mag�val ragad�an sz�p �s mindig az is marad!

�rta: Hans-Joachim Sch�fer

Forr�s: www.formationen.de