A balett a XV. sz�zadi It�li�ban alakult ki, amikor az arisztokrat�k hivat�sos t�ncmestereket alkalmaztak, hogy tekint�lyes vend�geiket f�ny�z� ki�ll�t�s� l�tv�nyoss�gokkal k�pr�ztass�k el. Ilyen alkalmakkor az udvaroncok, udvarh�lgyek dr�mai dial�gusokat �s m�lt�s�gteljes t�ncokat (olaszul ballo) adtak el�. Ezek a csillog� sz�npadi produkci�k a francia kir�lyi udvarban is meghonosodtak, miut�n az it�liai Medici Katalin h�zass�gra l�pett II. Henrik francia kir�llyal, s mag�val hozta a pazar balettel�ad�sok megrendez�s�nek szok�s�t.
Az udvari balett m�r �ppen vesz�teni kezdett n�pszer�s�g�b�l, amikor 1643-ban XIV. Lajos l�pett a francia tr�nra. Az �j kir�ly nem csup�n meg�rizte �s tov�bbfejlesztette a balettel�ad�sok hagyom�ny�t, de maga is r�szt vett benn�k, eg�szen addig, m�g annyira el nem h�zott, hogy nem tudott m�r t�ncolni. A "Napkir�ly" nevet is egy szerepe nyom�n kapta, Az �jszaka balettja c. el�ad�sban a Nap jelmez�ben jelent meg a fej�n koron�val..
XIV. Lajos uralkod�sa idej�n a balettel�ad�sok megszaporodtak, a sz�npadi l�tv�ny minden addigin�l pomp�sabb volt. A m�kedvel� f��ri t�ncosok mellett megjelentek a hivat�sos t�ncm�v�szek. E m�v�szet t�k�lyre vitele c�lj�b�l Lajos 1661-ben megalap�totta a Kir�lyi T�ncakad�mi�t. T�z �v m�lva l�trej�tt a Kir�lyi Zeneakad�mia. A kett� egyes�l�se ut�n a Kir�lyi Zene- �s T�ncakad�mia alkotta a p�rizsi Opera el�ad�sait. Ennek sz�npad�n jelentek meg az els� hivat�sos t�ncosn�k 1681-ben. 32 �vvel k�s�bb a p�rizsi Oper�ban balettiskol�t hoztak l�tre, hogy elegend� k�pzett t�ncos legyen az �j, n�pszer� m�faj, az opera bet�tjeinek el�ad�s�hoz. A ma is fenn�ll� iskola els� h�res n�vend�kei Marie-Anne de Camargo �s Marie Salle, valamint a f�rfit�ncos Louis Dupr� voltak.
A t�ncst�lusok j� ideig alig v�ltoztak, am�g Jean-Georges Noverre francia t�ncos �s koreogr�fus �jfajta elgondol�sait �t nem �ltett�k a gyakorlatba. Noverre azt akarta, hogy a szabadabb mozg�s �rdek�ben a t�ncosok vess�k le a k�nyelmetlen jelmezeket, ne �ltsenek �larcot �s igazi jellemeket alak�tsanak. Jean Dauberval 1789-ben Noverre sok javaslat�t, �j�t�s�t felhaszn�lta a Rosszul �rz�tt l�ny c. balettje megalkot�sakor. A darabban nincs sz� istenek �s istenn�k h�steteir�l, nincsenek maszkok �s merev jelmezek.

A romantikus balett

A XIX. sz�zad elej�n a romantika minden m�v�szeti �gban �reztette hat�s�t, �gy a balettban is. Felt�madt az �rdekl�d�s a folkl�r �s a k�z�pkor, az �si mond�k vil�ga ir�nt. Romantikus st�lusjegyek jellemzik a Szilfid �s Giselle c. balettokat is. Ez id� t�jt alakult ki a l�giess�g ill�zi�j�t fokoz� spicctechnika, �m mivel ekkor m�g nem l�teztek a mai balerin�k �ltal haszn�lt, t�m�tt orr� spicc-cip�k, a t�ncosn�k csak nagyon r�vid ideig tudtak l�bujjhegyen �llni �s t�ncolni. Az it�liai Marie Taglioni emelte e spicct�ncot virtu�z �gyesked�sb�l a t�ncm�v�szet fennk�lt eszk�z�v�. A romantikus balett a balerinakultusz cs�csa volt, a f�rfit�ncosok partner�k �rny�k�ban maradtak. Taglionin k�v�l, Carlotta Grisi, Luceille Grahn, Fanny Elsser, �s Fanny Cerrito voltak a korszak �nnepelt belerin�i.

A klasszikus balett

Egy francia t�ncos Marius Petipa a Szentp�terv�ri Balett vezet� t�ncosa. B�r Nyugat - Eur�p�ban m�r alkotott n�h�ny balettot, az igazi siker 1862-ig v�ratott mag�ra. Ekkor vitte sz�nre Szentp�terv�rott a f�ra� l�nya c. darabot, amely akkora diadalt aratott, hogy Petip�t kinevezt�k a t�rsulat els� balettmester�v� , ezen a poszton azt�n 40 �vig meg is maradt.
Nem kevesebb, mint 50 eg�sz est�t bet�lt� balettot koreograf�lt. H�rnev�t a k�vetkez� h�rom balettnak k�sz�nheti: Csipker�zsika (1890), Di�t�r� (1892), Hatty�k tava (1895). Mindh�rom Csajkovszki zen�j�re k�sz�lt, s a Petipa �ltal t�k�lyre vitt "klasszikus" st�lusban a mindenkori balettreperto�r legn�pszer�bb darabjaiv� v�ltak.

Az Orosz Balett

Ahogy Petipa �regedett, p�terv�ri t�ncosai k�telkedni keztek a mester el��rta klasszikus st�lus szigor� szab�lyiban. �rdekesebb t�rt�netekre v�gytak, s szerettek volna megfelelni a kor kih�v�sainak, vagyis a kort�rs k�pz�m�v�szeti hat�sokat is visszat�kr�z� d�szletek k�z�tt, modern zen�re kompon�lt t�ncm�veket akartak el�adni. A c�ri balett l�zong� m�v�szei k�z�tt volt Mihail Folkin t�ncos is, akit 1909-ben Szergej Gyagilev f�lk�rt, hogy dolgozzon egy�tt vele P�rizsban egy �vadon �t, amikor is bemutatta az orosz balettot a francia k�z�ns�gnek.
Az 1909-es p�rizsi �vad diadalmenet volt. Az Orosz Balett (Ballets Russes) t�rsulat�nak n�melyik produkci�j�t sokan vitatt�k, annyi azonban biztos, hogy nagy hat�ssal voltak a balettra. Folkin koreogr�fi�i A r�zsa lelke, a T�zmad�r, a Petruska �s m�s balettok ma m�r a sz�zad klasszikusainak sz�m�tanak. A t�rsulathoz tartozott Anna Pavlova, aki Folkin Haldokl� hatty� c. koreogr�fi�j�t minden id�k legn�pszer�bb t�ncsz�l�j�v� tette �s minden id�k legkiv�l�bb f�rfit�ncosa Vaclav Nizsinszki is, aki maga is koreograf�lt. Gyagilev a balettot a t�ncm�v�szetek val�s�gos gy�jt�pontj�v� tette, s ezzel forradalmi �jdons�gok l�trej�tt�t seg�tette el� a zen�ben �s a l�tv�nytervez�sben.
1929-es hal�la ut�n t�rsulata feloszlott. �m egyik tagjuk, a Szentp�terv�ron tanult George Balachine id�vel New Yorkban telepedett le, ahol megalap�totta a School of American Ballet nev� iskol�t, ebb�l j�tt l�tre az 1948-ban �talakult New York City Ballet. Balachine a XX. sz. egyik leghat�sosabb koreogr�fusa lett. Gyagilev m�sik p�rtfogoltja, Serge Lifar 1945-ig a p�rizsi Opera balett - t�rsulat�nak igazgat�ja, m�k�d�se alatt a francia balett �j f�nykor�t �lte. Gyagilev befoly�sa Angli�ban is �rezhet� mind a mai napig. T�rsulat�ban t�nt fel: Marie Rambert, Alicia Markova �s Ninette de Valois. Markova partner�vel Anton Dolinnal hozta l�tre a London Fesztiv�l Balett elnevez�s� t�rsulatot, ez ma az Angol Nemzeti Balettegy�ttes. Ninette de Valois nev�hez f�z�dik a Vic-Wells Balett �s egy balettiskola alap�t�sa. N�vend�kei k�z� tartozott Peggy Hookham, aki k�s�bb Margot Fonteyn n�ven kora legkiv�l�bb balerin�ja lett, a Vic-Wells T�rsulata pedig a brit Kir�lyi Balett n�ven v�lt vil�gh�r�v�. Eur�pa legnagyobb balett t�rsulatai k�z�l tal�n csak a koppenh�gai D�n Kir�lyi Balett maradt �rintetlen Gyagilev �s az Orosz Balett hat�s�t�l. A szentp�terv�ri c�ri balett - ut�bb Kirovnak nevezt�k - �s a moszkvai Bolsoj is t�l�lte az orosz forradalmat �s a kommunista rendszerben sem vesz�tettek csillog�sukb�l.