I. Istv�n II. t�rv�nyk�nyve
(1030-1038 k�z�tt)

1. A kir�ly adom�ny�r�l az egyh�znak
T�z falu �p�tsen egy templomot, amelyet k�t telekkel s ugyanannyi rabszolg�val l�ssanak el, l�val �s kanc�val, hat �k�rrel �s k�t teh�nnel, harminc apr�marh�val. Ruh�kr�l �s olt�rtakar�kr�l a kir�ly gondoskodj�k, papr�l �s k�nyvekrõl a p�sp�k.

2. A kir�lyi adom�nyok �r�klõirõl
Hozz�j�rultunk teh�t az eg�sz szen�tus (azon) k�r�s�hez, hogy mindenki szabadon rendelkezz�k mind a saj�t (�r�kl�tt) vagyona, mind a kir�lyt�l nyert adom�nyok felett, m�g �l - kiv�ve ami p�sp�ks�ghez �s isp�ns�ghoz tartozik -, �s hal�la ut�n fiai hasonl� tulajdonjoggal �r�k�ljenek. �s senkinek se kelljen valamely v�tek miatt birtokainak pusztul�s�t szenvednie, kiv�ve ha a kir�ly hal�l�ra vagy az orsz�g el�rul�s�ra �sszeesk�v�st szõtt, vagy idegen orsz�gba menek�lt; ekkor ugyanis javai a kir�ly birtok�ba jussanak. De ha valakirõl t�rv�nyesen meg�llap�t�st nyert, hogy a kir�ly hal�l�ra, vagy a kir�lys�g el�rul�s�ra t�rekedett, az ilyen hal�los �t�let al� ess�k, javai azonban v�ltozatlanul sz�lljanak �t �rtatlan gyermekeire, akik b�nt�d�s n�lk�l maradjanak.

3. A rabszolg�kr�l �s a rabszolg�k gyilkosair�l
Ha valakinek a rabszolg�ja m�snak a rabszolg�j�t meg�li, a gyilkosnak az ura a szolga �rt�k�nek fel�t fizesse k�rt�r�t�s�l a meg�lt rabszolga ur�nak, ha tudja: ha pedig nem, akkor negyven nap eltelt�vel adj�k el a szolg�t, �s �r�n osztozzanak meg.

4. Az ilyennek a megszabad�t�s�r�l
Az olyan rabszolg�t, aki szabad embert �lt meg, ura, ha �gy tetszik, sz�zt�z tin�val v�ltsa meg, vagy adja �t.

5. A rabszolg�k felszabad�t�s�r�l
Ha valaki idegen rabszolg�knak megk�s�rel szabads�got szerezni, ah�ny rabszolg�t akart felszabad�tani, ugyanannyi szolg�t adjon, akik k�z�l k�tharmad r�sz a kir�lynak, egyharmad a rabszolg�k ur�nak (adass�k). A kir�ly pedig a maga r�sz�bõl egyharmadot adjon az isp�nnak.

6. A rabszolg�k tolvajl�s�r�l
Ha valaki a rabszolg�k k�z�l lop�st k�vet el, elsõ esetben adja vissza a lopott dolgot �s orr�t, ha tudja, v�ltsa meg �t tin�val, ha pedig nem tudja, v�gj�k le azt. Ha orra lev�g�sa ut�n ism�t lop�st k�vet el, f�leit v�ltsa meg �t tin�val, ha tudja, ha pedig nem, v�gj�k le azokat. Ha pedig harmadszor is lop�st k�vet el, �let�t vesz�tse.

7. A szabadok tolvajl�s�r�l
Ha valaki a szabadok k�z�l lop�st k�vet el, �gy hat�roztunk, hogy eme t�rv�ny szerint adjon el�gt�telt: ha elõsz�r, v�ltsa meg mag�t, ha tudja; ha pedig nem tudja, adj�k el. Ha pedig elad�sa ut�n is lop�st k�vet el, a rabszolg�kr�l sz�l� t�rv�ny szerint bûnhõdj�k. �gyszint�n :Ha m�sodszor (k�vet el lop�st szabad ember), hasonl� t�rv�ny al� ess�k; ha pedig harmadszor is, �lete veszt�s�vel bûnhõdj�k.

8. A kir�lynak ny�jtand� el�gt�telrõl
Ha valaki az isp�nok k�z�l a kir�ly r�sz�t elsikkasztja, adja vissza a csal�st, �s annak k�tszeres�vel adjon el�gt�telt.

9. A megokolatlan fellebbez�srõl
Ha valaki a vit�zek k�z�l az õ isp�nja �ltal igazs�gosan hozott �t�letet megvetve, a kir�lyhoz fellebbez, az�rt, hogy isp�nj�t igazs�gtalannak t�ntesse fel, t�z arany penz�t fizessen az õ isp�nj�nak.

10. Az isp�n hatalmaskod�s�r�l
Ha az isp�nok k�z�l valaki valamilyen �r�ggyel egy vit�ztõl elvesz valamit, adja vissza, �s azonfel�l saj�tj�b�l ugyanannyit (adjon).

11. A hazugs�g b�ntet�s�rõl
Ha pedig a vit�zek k�z�l valaki az �ltala �nk�nt adott aj�nd�kr�l hazug m�dra azt �ll�tja, hogy azt erõszakkal vett�k el tõle, vesz�tse el ezt, �s ezenk�v�l ugyanannyit fizessen (b�ntet�s�l).

12. A kard (-r�nt�s) b�ntet�s�rõl
Ha valaki karddal embert �l, ugyanazon karddal �lj�k meg õt.

13. A testcsonk�t�sr�l
Ha pedig valaki kir�ntott karddal m�s valakit megcsonk�t, ak�r a szem�n, ak�r a l�b�n, ak�r a kez�n, test�nek hasonl� s�relm�t szenvedje.

14. A karddal val� megsebes�t�srõl
Ha pedig valaki karddal megsebez valakit, �s a megsebes�tett a sebbõl teljesen felgy�gyul, az, aki a sebet ejtette, a gyilkoss�gra kiszabott el�gt�telt fizesse meg.

15. A kard kir�nt�s�r�l, ha sebes�t�s nem t�rt�nik
Ha valaki d�htõl eltelve kardot r�nt, de nem �t meg senkit, csup�n a kardr�nt�s�rt a gyilkoss�gra kiszabott el�gt�tel fel�t fizesse meg.

16. A kir�lyi udvar vagy a v�r �l�re �ll�tott rabszolg�k tan�bizonys�g�r�l
Ha (a kir�ly) a rabszolg�k k�z�l valakit kir�lyi udvar vagy v�r �l�re �ll�t, annak tan�skod�s�t az isp�nok k�z�tt kell elfogadni.

17. A kir�ly �s a kir�lys�g elleni �sszeesk�v�srõl
Ha valaki a kir�ly vagy a kir�lys�g ellen �sszeesk�v�st szõ, mened�ket ne tal�ljon az egyh�zban. �s ha valaki a kir�ly �lete vagy m�lt�s�ga ellen b�rmilyen m�don b�rmif�le �sszeesk�v�st szõni megk�s�rel, avagy olyannal, aki eff�l�t megk�s�rel, tudva egyet�rt, ki kell �tkozni �s az �sszes h�vek k�z�ss�g�bõl kirekeszteni. �s ha valaki ilyesf�le szem�lyt ismer, �s - b�r bizony�tani tudn� - nem jelenti fel, az elõbb mondott b�ntet�s al� ess�k. �gyszint�n ha a szolga ur�t, ha a katona isp�nj�t meg�li.

18. A tizedrõl
Ha valakinek az Isten tizet adott egy �vben, a tizedik r�szt adja az Istennek, �s ha valaki tized�t elrejti, kilenc r�szt fizessen. �s ha valaki a p�sp�knek elk�l�n�tett (f�lretett) tizedet meglopja, mint tolvaj �t�lj�k meg, �s az ebbõl eredõ j�v�t�tel teljesen a p�sp�k� legyen.

19. Az isp�nok �lnoks�g�r�l
Ha valaki �lnoks�gb�l azt mondja valamely isp�nnak vagy m�s hû szem�lynek: "Hallottam a kir�lyt a te vesztedre sz�lni", �s ez r�bizonyul, vesszen el.

20. A cselsz�võkrõl
Ha valaki hamis tan�bizonys�got vagy cselsz�võ besz�det terjeszt m�sok k�z�tt, �s hallgat�sra k�ri õket, hogy az �rd�g ravaszs�ga �ltal õket egym�st�l sz�tv�lassza, hazug nyelv�nek k�tszeres v�lts�gd�j�t fizesse a hazugs�g v�tk��rt. Ha csak egy szem�lynek sz�lt, nyelv�tõl fossz�k meg.

21. Hogy a tolvaj tan�bizonys�g�t ne fogadj�k el
Ha valaki azok k�z�l, kiket k�z�ns�gesen udvarnokoknak mondanak, lop�st k�vet el, a szabadok t�rv�nye szerint �t�lj�k meg, az ilyenek tan�bizonys�g�t azonban (ezut�n) a szabadok k�z�tt ne fogadj�k el.