8. oszt�lyos fogalmak

Mozg�s: helyv�ltoztat�s. A testek helye, helyzete gyakran v�ltozik, ilyenkor a testek mozognak.
A mozg�s jellemz�i: �t(s), id�(t), sebess�g(v).
Az a test mozog gyorsabban,amely:
-ugyanakkora utat r�videbb id� alatt tesz meg
–ugyanannyi id� alatt hosszabb utat j�r v�gig
Mozg�s�llapot v�ltoz�s: sebess�gv�ltoz�s, ir�nyv�ltoz�s, vagy mindkett�.
Er�hat�s: mozg�s�llapotv�ltoz�st okoz� hat�s.
Er�: Az er�hat�s nagys�g�t, �s ir�ny�t megad� vektormennyis�g. Jele: F   M.e.: N
1 N az az er�, amely egy kg t�meg� testet, 1 s alatt, 1m/s sebess�ggel mozgat. 1kg=10N
t�meg: a test tehetetlens�g�nek a m�rt�ke. Jele: m              Me: kg
1kg az egy k�bdecim�ter v�z, 4 Celziusz fokos t�mege.

Vonatkoztat�si rendszer: Az a rendszer, amelyhez a t�bbi test mozg�s�t viszonyitjuk.
Egyenletes mozg�s: Olyan mozg�s, ami egyenl� id� alatt, egyenl� utakat tesz meg.
Egyenletesen v�ltoz� mozg�s: A test sebess�ge egyenl� id� alatt ugyanannyival v�ltozik.
P�lya: ahol a test mozog                     �t: a p�lya, vagy a p�lya egy darabja (skal�r mennyis�g)
Elmozdul�s: a kiindul�si pontb�l, a v�gpontba mutat� vektor.
�tlag sebess�g: az a sebess�g, amellyel a test egyenletesen mozogva ugyanazt az utat, ugyanannyi id� alatt tenn� meg, mint v�ltoz� mozg�ssal.
Pillanatnyi sebess�g: az a sebess�g, mellyel a test egyenletesen mozogna tov�bb, ha az adott pillanatban megsz�nne az er�hat�s, amely addig a sebess�gv�toz�st l�trehozta.
Sebess�g: a megtett �t, �s az eltelt id� h�nyados�val meghat�rozott fizikai mennyis�g.
Jele: v      me:[v]=[s/t]=m/s      kisz�m�t�sa:v = s/t        v = v_o+a�t
Gyorsul�s: az id�egys�g alatt bek�vetkez� sebess�gv�ltoz�s. Jele: a    me: m/s²    kisz: v/t
Lend�let: a test sebess�g�nek �s t�meg�nek szorzata. Vektormennyis�g. A test mozg�s�llapot�nak a dinamikai jellemz�je. Jele: I        me: kg�m/s            kisz: m�v
Szabades�s: Ha a testre csak a F�ld gravit�ci�s ereje hat. Egyenletesen gyorsul� mozg�s.
a=g  �lland� sz�m        g=9,81m/s²~10m/s²
dinamika: a mozg�s mi�rtj�vel foglalkozik. 
Tehetetlens�g t�v�nye: minden test nyugalomban marad, vagy egyenes vonalon egyenletes mozg�st v�gez mindaddig, am�g ezt az �llapotot egy m�sik test meg nem v�ltoztatja.
Lend�letmegmarad�s t�rv�nye: A z�rt rendszerek lend�lete nem v�ltozik.

Az �tk�z�s el�tti lend�let �sszege, megegyezik az �tk�z�s ut�ni lend�lettel.
Inercia rendszer: olyan vonakoztat�si rendszer, amelyben igaz a tehetetlens�g t�v�nye.
Z�rt rendszer: A testek rendszere, ha a k�rnyezet�k nem fejt ki r�juk hat�st, vagy ha a k�rnyezet�k r�juk gyakorolt hat�sai kiegyenl�tik egym�st.
A moz�s�llapotv�ltoz�snak k�t jellemz�je van:
-lend�let                      I=m�v                         vektormennyis�g
–mozg�si energia          Em=1/2�m�v²             skal�rmennyis�g          
er�: a lend�letv�ltoz�s m�rt�ke            jele: F              me:N               kisz: I/t     m�g

Cs�sz�si s�rl�d�s: akkor j�n l�tre, ha az �rintkez� szil�rd testek egym�shoz viszony�tva mozognak. A cs�sz�si s�rl�d�s miatt az �rintkez� testek egym�shoz viszony�tott sebess�ge cs�kken.

S�rl�d�si er�: a mozg�st akad�lyoz� er�. Ellent�tes a mozg�s ir�ny�val.

S�rl�d�s f�gg: 1.az �sszenom� er�t�l (az �rintkez� test s�lya)
                           2.az �rintkez� fel�letek min�s�g�t�l

S�rl�d�s nem f�gg: 1.a fel�let nagys�g�t�l 2. a sebess�gt�l

S�rl�d�s lehet: hasznos (j�gre homoksz�r�s) k�ros (alkatr�szek s�rl�d�sa)

m=0.5  azt mutatja meg, hogy a s�rl�d�si er� h�nyad r�sze a nyom�er�nek.

K�zegellen�ll�s: a k�zeg olyan er�hat�st fejt ki a testre, amely cs�kkenti az egym�shoz viszony�tott sebess�g�ket.

K�zegellen�ll�si er� f�gg:    a k�zeg s�r�s�g�t�l
                                                sebess�gt�l                
                                                a test legnagyobb keresztmetszet�nek a nagys�g�t�l   
                                                a test alakj�t�l
k�rmozg�s: olyan mozg�s, melynek p�ly�ja k�r.

Peri�dusid�: megmutatja az egy fordulat idej�t.          Jele:T             Me: s

Fordulatsz�m: megmutatja az egy s alatt megtett fordulatok sz�m�t.
                                    Jele: n                       Me: 1/s           Kisz: n=1/T    T=1/n

A k�rmozg�s egyenletesen v�ltoz� mozg�s:
Egyenletes mozg�s, mert az id�egys�g alatt ugyanannyi �veket fut be.
V�ltoz� mozg�s, mert sebess�g�nek ir�nya minden pillanatban v�ltozik.

Ker�leti sebess�g: a sebess�g ir�nya minden pillanatban a k�r adott pontj�hoz h�zott �rint� ir�ny�val egyezik meg.            Vk=(2r�p)/T=2r�p�n

Szab�lyos rezg�mozg�s: a csavarrug�ba er�s�tett test, ha kimozdjtjuk egyens�lyi helyzet�b�l, szab�lyos rezg�mozg�st v�gez.

Teljes rezg�s: a rezg� test mozg�s�nak ism�tl�d� r�sze.

Rezg�ssz�m: (idegen sz�val frekvencia) a m�sodpercenk�nti teljes rez�sek sz�m�t megmutat� fizikai mennyis�g. Jele: f             Me: Hz(1/s)    Kisz: f=1/T

Rezg�mozg�s jellemz�i: t�gass�g (A), rezg�si id�(T)

Hull�mmozg�s: A rezg�s tov�bbterjed�se. Kisz: v=s/t= l/t

Fajt�i: transzverz�lis, longitudin�lis(~~)

Jellemz�i: t�gass�g (amplit�d�)

                  Hull�mhossz(l(lambda)me=m)

                 Peri�dusid�

A hang keletkez�s�nek a felt�tele: egy hangforr�s, ami mindig egy rezg� test �s egy k�zeg, ami k�zvet�ti a hangot.hang sebess�ge:340m/s

Peri�dikus mozg�s: A szab�lyosan rezg� test az egyens�lyi helyzete k�r�l egy egyenes ment�n �gy mozog, hogy mozg�sa ism�tl�dik.