Id�utaz�s. Ki ne j�tszadozott volna el e fantasztikus lehet�s�g gondolat�val? F�k�nt, hogy a filmtr�kk�k j�volt�b�l manaps�g m�r egyre t�bb filmben lehet�nk szemtan�i, amint a f�h�s egy atommeghajt�s� sportj�rg�ny, vagy egy l�tsz�lag bonyolult g�pezet seg�ts�g�vel izgalmas utaz�sokat tesz a m�ltba �s a j�v�be. Azt viszont val�sz�n�leg m�r csak kevesen tudj�k, hogy az id�utaz�s ma m�r egy�ltal�n nem a sci-fi k�r�be tartoz� lehet�s�g, hisz h�la Albert Einstein 1905 �s 1915-ben megjelent h�res speci�lis �s �ltal�nos relativit�selm�let�nek az id�utaz�s probl�m�ja napjainkban az �lvonalbeli elm�leti fizikai kutat�sok r�sz�t k�pezi. No de mit is fedezett fel Einstein? A speci�lis relativit�selm�letben felt�rta, hogy egy f�nysebess�ghez k�zeli sebess�ggel mozg� megfigyel� sz�m�ra az id� lassabban telik ann�l, mintha ugyanazt az id�intervallumot egy hozz� k�pest norm�l sebess�ggel mozg� vagy egy �ll� megfigyel� m�rn�. Vagyis kimutatta, hogy az id� viszonylagos term�szet� �s m�l�s�nak m�rt�ke a megfigyel� mozg�s�t�l f�gg. Az �ltal�nos relativit�selm�let�ben pedig ezt kib�v�tette azzal a felfedez�ssel, hogy az id� azon megfigyel�k sz�m�ra is lassabban telik, akik er�s gravit�ci�s t�rben tart�zkodnak. Mai ismereteink szerint ilyen er�s gravit�ci�s t�rrel az �gynevezett fekete lyukak rendelkeznek, melyek a nagyt�meg� csillagok saj�t gravit�ci�juk okozta �sszeroskad�sa r�v�n keletkeznek. Az ilyen objektumok az �ltal�nos relativit�selm�let m�sik fontos felfedez�se szerint olyan er�sen megg�rb�tik a fekete lyuk k�r�li t�rid� szerkezet�t, hogy az �nmag�ba fordulva ak�r egy m�sik t�r vagy id�tartom�nyba vezet� �tj�r�t is l�trehozhat - legal�bbis elm�letileg. Ezeket az alagutakat Einsten-Rosen-hidaknak vagy f�regj�ratoknak nevezz�k, �s l�tez�s�k jelenleg csak elm�leti, azaz k�s�rletileg m�g egy j� darabig nagy val�sz�n�s�ggel nem tudjuk �ket el��ll�tani, hisz a megalkot�sukhoz sz�ks�ges energia t�lsz�rnyalja jelenlegi technol�giai k�pess�geinket. Ennek ellen�re a lehet�s�g �l, hisz ha egyszer elvben siker�l majd ilyen f�regj�ratokat k�sz�ten�nk – mint amilyet a Stargate, vagy a Kapcsolat c�m� filmekben is l�thattunk -, akkor ezekkel, elvileg az id�ben is utazhatn�nk, ha nem mer�ln�nek fel az ehhez kapcsol�d� h�res probl�m�k vagy paradoxonok. Ezek k�z�l a legismertebb az �gynevezett nagypapa-paradoxon. Eszerint a felt�telezett id�utaz� vissza megy a m�ltba, �s ott meg�li a saj�t nagyapj�t, �m ekkor felvet�dik nyomban a k�rd�s, hogy ha az utaz� a beavatkoz�s miatt meg sem sz�letett, akkor hogyan utazott vissza? Nos, az ehhez hasonl� ellentmond�sok miatt a legt�bb fizikus ma �gy hiszi, hogy az id�utaz�s nem lehets�ges, vagy, ha igen, akkor olyan er�s megszor�t�sok k�z�tt, melyek term�szet�t manaps�g m�g senki nem ismeri. �m ekkor felvet�dik a kvantummechanika sokvil�g �rtelmez�s�nek lehet�s�ge, miszerint a beavatkoz�st k�vet�en az illet� id�egyenese felhasad �s egy alternat�v id� folyamot hoz l�tre, ahol az utaz� azt a fejl�d�si vagy alternat�v t�rt�nelmet tapasztalja meg, ahol a nagyapja nem l�tezik. De akkor mi lesz az utaz� m�sik vil�gra vonatkoz� eml�keivel? – tehetn� fel a k�rd�st valaki. Nos, erre, azaz a tudat itt �s az eg�sz folyamatban bet�lt�tt szerep�re �s t�rv�nyszer�s�geire a jelenlegi tud�sunk nem tud v�laszokat szolg�ltatni, vagy legal�bbis �gy gondoljuk, hogy nem. Az el�bb felvetett probl�m�k megold�s�t ma a fizika az �gynevezett nagy egyes�tett elm�let megtal�l�s�t�l v�rja, mely elm�let sikeresen �tv�zn� Einstein elm�leteit a kvantummechanika elm�let�vel. Ez szolg�ln� t�bbek k�z�tt azokat az �jszer� t�rv�nyeket, melyek az id�utaz�s l�t�re vagy neml�t�re is f�nyt der�thetnek. �m enn�l a pontn�l meg kell eml�ten�nk egy m�sik megk�zel�t�si lehet�s�get is, ugyanis az �jabb kutat�sok szerint - amit manaps�g m�g a legt�bb fizikus nem igaz�n ismer el (tal�n t�vesen?) - az egyes�tett t�r vagy mez� a tudat forr�sa is egyben. Ez�rt a tudat k�zvetett �rtelemben vett fizikai kutat�sa vagy a TM-hez hasonl� medit�ci�s technik�k ny�jtotta k�zvetlen tapasztalat r�v�n az el�bb bemutatott jelens�gekre is f�ny der�lhet. A TM-et �s annak halad� technik�j�t, a TM-Szidhi technik�t gyakorl� medit�l�k ugyanis olyan tapasztalatokr�l sz�molnak be, amikkel csak az el�bb eml�tett fizikai elm�letek le�r�saiban, �s a v�dikus tudattudom�nyban, pontosabban Maharishi V�dikus Tudattudom�ny�ban tal�lkozhatunk. Ez ut�bbiban p�ld�ul egy�rtelm� utal�sokat tal�lunk arra, hogy a medit�ci� r�v�n magasabb tudatoss�gra, az egyes�tett mez� k�zvetlen tapasztalat�t �l� egy�nek sz�m�ra a t�r �s az id� korl�tai megsz�nnek, �s fizikai test�kkel t�rben �s id�ben kedv�k szerint b�rhov� mozoghatnak. Vagyis az el�bb megeml�tett technol�gia �s g�p, ami elvben az id�utaz�st is biztos�thatja, tal�n m�gsincs oly t�vol, �s emberi idegrendszernek h�vj�k, melynek csod�s lehet�s�geit csak most kezdi az emberis�g - pontosabban a mai kor embere -megismerni �s megtapasztalni. A medit�ci� gyakorl�s�nak ezen t�lmen�en m�r csak az�rt is szerepet kellene kapnia az oktat�sban �s a kutat�sban, mert az elme m�k�d�s�nek kifinom�t�s�val �s az �ltala ny�jtott k�zvetlen tapasztalat r�v�n gyors�thatn� az el�bb megeml�tett egyes�tett elm�let ut�ni kutat�st. Ez a kutat�s manaps�g az�rt halad oly lassan, mert a hozz� tartoz� matematikai egyenletek �s le�r�sok olyan bonyolultak �s �sszetettek, hogy jelenleg nincs senki, aki k�pes lenne pontosan megoldani �ket. A most megeml�tett k�t megk�zel�t�s �thidal�s�t c�lz� kutat�sok, melyek napjainkban zajlanak, nagyon sok �j lehet�s�get t�rtak fel el�tt�nk az itt felsorolt probl�m�k lek�zd�s�re, s mivel a medit�ci� fontoss�g�t egyre t�bb tud�s v�li felfedezni, tal�n egyre k�zelebb ker�l�nk az id�utaz�sok kor�hoz. Id�utaz�s filmek: Vissza a j�v�be I-II-III. Id�g�p Id�vonal Id�alag�t /sorozat/ A fi�k Id�zsaru A Sound of Thunder Millenium Special