A sk�t t�nc t�rt�nete

A sk�t t�nc, vagy ahogy vil�gszerte ismert, a "Scottish Country Dancing", mely t�bb �vsz�zados m�ltra tekint vissza, sokf�le hagyom�nyt mag�ba olvasztva fejl�d�tt ki. A 17. sz�zadi Angli�ban I. Erzs�bet udvar�ban divatba j�ttek a vid�k t�ncai, az �gynevezett "Country Dance"-k, melyeket gyakran sk�t illetve �r dallamokra t�ncoltak. Az elnevez�s egyesek szerint a "Contredanse" kifejez�sb�l sz�rmazik, mely azokat a t�ncokat jel�lte, ahol a t�ncpartnerek egym�ssal szemben helyezkedtek el.

K�s�bb a "Country Dancing" egyre n�pszer�bb lett, nemcsak Angli�ban, hanem a t�bbi nyugat-eur�pai orsz�gban is, els�sorban a kir�lyi udvarokban �s a nemess�g k�r�ben. Ebben az id�szakban t�bb t�ncgy�jtem�ny is kiad�sra ker�lt, melyek �tmutat�t ny�jtottak a k�l�nb�z� t�ncokhoz, illetve tartalmazt�k a t�nchoz tartoz� zen�ket is. Ezek k�z�l tal�n a legh�resebb az 1651-es kiad�s� John Playford Gy�jtem�ny, mely egyben az els� ilyen jelleg� kiadv�ny is.

Sk�ci�ban ez a t�ncfajta csak a 18. sz�zadt�l v�lt igaz�n n�pszer�v�, ekkorra tehet� az els� sk�ciai "Assembly Room"-ok (tulajdonk�ppen b�ltermek) meg�p�l�se. Edinburghban az els� nyilv�nos "Assembly"-t 1723-ban rendezt�k meg, mely m�r ink�bb a tehet�s v�rosi polg�rs�g mulats�ga volt, mint a nemess�g�. Ekkor a "Country Dance"-ek m�g nem rendelkeztek sk�t jellegzetess�gekkel, ink�bb a zen�k alapj�n kapt�k a "sk�t" jelz�t.

A 18. sz�zadi Sk�ci�ban az �gynevezett "Reel"-ek is k�zkedveltek voltak, els�sorban vid�ken. Ezek 3- illetve 4-emberes nyolcasokb�l �lltak, melyek k�z� egy�ni �dv�zl� l�p�sek �kel�dtek be. Ezen t�ncok hagyom�nyai lassan be�p�ltek a "Country Dance"-k reperto�rj�ba, egyedi, sk�t jellegzetess�geket k�lcs�n�zve nekik.

A legjelent�sebb hozz�t�tel a "Country Dance"-khez azonban m�gis a strathspey, ez a jellegzetes, pontozott ritmus�, lass� zene volt, mely a 18. sz. k�zepe t�j�n bukkant fel Sk�ci�ban. Itt �rdemes megeml�teni Niel Gow nev�t, aki a korszak tal�n legh�resebb heged�se �s dalszerz�je volt, �s akinek sz�mtalan, m�ig n�pszer� strathspey dallam k�sz�nhet�.

A nap�leoni h�bor�k ut�n Eur�p�ban �j t�ncok j�ttek divatba, a kering�k �s a Quadrille-ok, �s m�g ezek a legt�bb orsz�gban kiszor�tott�k a b�ltermekb�l a "Country Dance"-eket, Sk�ci�ban ut�bbiak tov�bbra is n�pszer�ek maradtak. S�t, az itteniek a sz�mukra szimpatikus elemeket be�p�tett�k a sk�t t�ncok reperto�rj�ba, pl. az �gynevezett "Square set" form�tum (4 p�ros - egy n�gyzet egy-egy oldal�n, a n�gyzet belseje fel� n�zve) innen eredeztethet�.

A "Country Dance" n�pszer�s�ge Sk�ci�ban eg�szen az I. vil�gh�bor� v�g�ig t�retlen volt, b�r az ismert t�ncok sz�ma jelent�sen lecs�kkent, de n�h�ny kedveltebb t�nc mindig megtal�lhat� volt a b�lok, t�ncmulats�gok programj�n. A h�bor� ut�n azonban fokozatosan hanyatl�snak indult ez a t�ncforma, k�sz�nhet�en a ragtime zen�kre kital�lt �j t�ncok divatj�nak.

Ezt �rz�kelve, n�h�ny elsz�nt ember munk�hoz l�tott (itt mindenekel�tt Miss Jean Milligan �s Mrs Ysobel Stewart nev�t kell megeml�teni), hogy ne mer�lj�n feled�sbe a nagy m�ltra visszatekint� sk�t t�nchagyom�ny. �sszefog�suknak k�sz�nhet�en 1923-ban megalakult a Scottish Country Dance Society (k�s�bb Royal Scottish Country Dance Society), melynek c�lja az volt, hogy meg�rizze �s gyakorolja a "Country Dance"-t, olyan form�ban, ahogy ezt Sk�ci�ban t�ncolj�k.

Munk�juk eredm�nyek�nt a sk�t t�ncok ma m�r nemcsak Sk�ci�ban, hanem vil�gszerte n�pszer�ek Amerik�t�l �j Z�landon �t Jap�nig.