1989-ben k�t angol, Giles Peterson DJ �s eddie Piller, a Polydor hangm�rn�ke �j kiad�t alap�tott Acid n�ven, �gy ker�lt ak�ztudatba ez a kifejez�s. Vadonat�j el�ad�kkal �s �j hangz�ssal k�s�rleteztek, a Roland TB 303-as basslinerrel sz�nes�tett�k zen�j�ket. Az eredetileg basszusgit�rosoknak sz�nt hangszeren csak egy patternt lehet be�ll�tani, mely hangz�s modifik�ci�s lehet�s�gei v�gtelenek. �gy k�sz�lt az Acid-Tracks c�m� lemez, amelyen egy nagyon er�teljes, l�ktet� alap�temen k�v�l �ltal�ban csak egy lecsupasz�tott mat�vum sz�l v�gig. �tem�k 120-160 BPM k�z�tti. Az acid sz�raz, �rdes hangz�s�, hars�ny �s minimalista. Vok�lokat csak elv�tve tal�lunk benne, akkor is ink�bb effektk�nt haszn�lt mondatt�red�keket, vagy egyes szavakat.

acid

Popzenei st�lus. Meglehet�sen hibrid, technikai, tipikus underground ir�nyzat. Sz�l�helye london, nevezik m�g London acid trance-nak vagy London acid techno trance-nak is. val�ban f�ldalatti ir�nyzat, az illeg�lis partikat titokban szervezik, teh�t csak az vehet r�szt rajta, aki ismeri a gyakran v�ltoz� perty-line telefonsz�mokat. Ennek megfelel�en a bulikat haszn�laton k�v�li m�helyekben, hang�rokban tartj�k. A partikon mindenki egyenl�. A szombat esti sz�rakoz�s legolcs�bb form�ja, a bulik n�ha napokig is eltartanak. A zene az acid, a techno, a trance �s a klasszikus hardcore rendk�v�l monoton kever�ke. Vok�lis elem egy�ltal�n nincs, a sz�mok a v�gtelens�gig eltarthatnak.

A rock �s az afrikai n�pzen�k saj�tos hangszereinek, ritmusk�pleteinek szint�zis�b�l sz�letett zenei ir�nyzat. A hetvenes �vek els� fel�ben els�sorban nig�riai �s zairei zen�szek fejlesztett�k tov�bb, sokkal ink�bb az �zletileg �rdekelt angol-amerikai rock elv�r�sainak, mint az afrikai tradici�knak megfelel�en. A nyolcvanas �vekt�l a rock egyik vil�gszerte ismert �s n�pszer�v� v�lt ir�nyzata.

afro-rock

Zenei st�les - sz� szerit �lland�s�g. E st�lus sz�let�se visszany�lik a hatvanas �vek v�gi hippikult�r�hoz. A st�lus jellemz�i, hogy kev�s a dobsound, a ritmust m�s hangszerekkel (basszusgit�r, billenty�s hangszerek) adj�k a zene al� finoman, utal�sszer�en, hogy ne zavarj�k meg az �lomszer� hat�st. F� hangszer�k a sampler, a t�bbs�vos magn�, amelyr�l k�l�nf�le term�szeti z�rejeket, zajokat, �teri nyugalmat �raszt� hangokat kevernek �ssze.

A hetvenes  �vek els� fel�ben els�sorban Angli�ban haszn�latos fogalom, olyan rockzenei form�k �s el�ad�sm�dok jel�l�s�re, amelyek a klasszikus zene vagy a t�rsm�v�szetek eredm�nyeit integr�lta arockba, illetve az alkot�k ezeknek mint�j�ra k�sz�tettek a rockm�fajon bel�l kompoz�ci�kat, ek�ad�sokat.

artrock

A rockzene fejl�d�st�rt�net�nek 1962-t�l 1970-ig terjed� id�szaka. Els�sorban az angol rockt�rt�netben v�lt ismertt�, s innen terjedt el vil�gszerte. Az elnevez�s els�sorban publicisztikai c�lokat szolg�lt, mitegy alternat�v�t ny�jtva az Amerik�ban mindv�gig honos rock, vagy k�s�bb a m�faj el�zletiesed�s�vel haszn�latoss� v�lt pop kifejez�sekkel szemben. Elterjed�s�ben nagyban k�zrej�tszott, hogy a liverpooli gombafej�ek zenekarukat Beatlesnek nevezt�k el. A harvanas �vek v�g�t�l, miut�n az add�g egys�ges rock (beat) st�lusir�nyzatokra bomlott, lassan elt�nt a k�ztudatb�l �s ma m�r csak a hatvanas �vekbeli zene megjel�l�s�re szolg�l.

E st�lus az ut�bbi �vekben sz�letett, a technikai st�lusok, f�k�ppen a techo, a jungle, a trip-hop �s a tradicion�lis rock, illetve a popst�lusok �tv�z�s�b�l. Kifejezetten a partik hangulatkelt� st�lusa. Er�teljes dob �s basszushangz�sok, a trip-hopn�l sokkal gyorsabb, 115-120 feletti bpm-ek, vibr�l� git�rsound, hip-hop sz�mokb�l vett hang �s scratch mint�k e st�lus jellemz�i. Az elnevez�s �s az ir�nyzat els� sz�m� kiad�ja, a Skin Big Beat Boutique nev�re utal.

big beat

Zenei forma, st�lus, melyet a sz�nes b�r� zen�szek alak�tottak ki. �ltal�ban szomor� hangv�tel�, tizenk�t �tem�, meghat�rozott funkci�rend� zene. A st�lus a m�lt sz�zad v�g�n t�bb zenei forma tal�lkoz�s�b�l alakult ki. Az �si afrikai munkadalok, a felh�v� ki�llt�sok, az egyh�zi himnuszok, a pr�dik�torok ritmikus tagol�s� besz�dei, az �r �s sk�t bev�ndorl�k n�pdalai mind hatottak az amerikai n�gerek zen�l�si st�lus�ra.

A zenei folyamat megszak�t�sa valamilyan sz�lisztikus k�zj�t�kkal. - A hetvenes �vek elej�n New York nyomornegyed�ben, Bronxban, a sz�nes b�r�ek, f�leg Puerto Rico-i fiatalok k�r�ben kialakult t�ncst�lus, az utcai t�ncok gy�jt�fogalma.

break

Magyarul r�g�gumizenek�nt ismert popzenei st�lusir�nyzat. A hatvanas �vek egyik legsikeresebb �zleti-zenei trendja volt, el�bb az Egyes�lt �llamokban, majd Angli�ban. A fogalmat kezdetben a progressz�v zene ellent�tek�nt - az egyszer�, primit�v sz�veg�, monoton ritmus�, t�bbnyire naz�lis hangon el�adott dalokra haszn�lj�k. L�nyeg�ben ezt az ir�nyzatot vett�k �t az �gynevezett sz�pfi�kb�l - sz�pl�nyokb�l �ll� vok�lis dance csapatok a kilencvenes �vek elej�t�l. A zenei ig�nytelens�g jelz�jek�nt is haszn�latos.

A zenei szlengben a banalit�s jel�l�s�re szolg�l� fogalom.

camp

Sikerlista. A k�l�nb�z� pop �s rockzen�vel foglalkoz� szaklapokban �s r�di�s m�sorokban id�szakonk�nti megjelen�ssel k�z�lt sikerek.   A legk�l�nb�z�bb szempontok alapj�n k�sz�lnek: k�z�ns�gszavaz�s, elad�si adatok, k�zv�lem�ny kutat�s, szakmai szavaz�s. Az els� chartot a Bilboard Magazin k�z�lte 1940 febru�rj�ban. A hetvenes �vek elej�t�l a k�l�nb�z� st�lusir�nyzatokhoz tartoz� dalok sorrendj�t is k�l�n-k�l�n charton k�zlik. A legink�bb ir�nyad�nak sz�m�t� k�t chart. Amerik�ban a Bilboard, Eur�p�ban a New Musical Express.

H�v�s, hideg, visszafogott. A hot (forr�) j�t�kst�lussal ellent�tben az �rzelem n�lk�li, tudatos, intellektu�lis j�t�kst�lust jel�li. Arockban a jazzrockot k�vet�en, a hetvenes �vek k�zep�t�l kialakult ir�nyzat.

cool

A kiad�, a hely �s az �vsz�m megad�s�val egy zen�s m� impressum�ban vagy a kottaoldalon megadot, a m�re vonatkoz� szerz�i jogokat jel�l� bejegyz�s.

Az amerikai feh�r telepesek folklorisztikus hagyom�nyokb�l t�pl�lkoz� n�pzen�je, amely �vsz�zados hagyom�nyokra tekinthet vissza. A rendk�v�l sokr�t� (az �r, a sk�t, az angol, a francia �s m�s bev�ndorl� kissebs�gek zen�it �tv�z� zenei trad�ci�) muzsika fejl�d�se sor�n viszonylag k�nnyen felismerhet�, jellegzetes hangz�svil�got alak�tott ki, amelyet az eur�pai hagyom�nyokra �p�l� dallamszerkezet �s saj�tos hangszerhaszn�lat (bendzs�, akusztikus git�r, trombita, sz�jharmonika) jellemez.

country

A pop gener�ci�s v�lt�s�nak "�j�t�sa", azaz a kilencvenes �vek eleji popzenei gener�ci� egyik alapst�lusa. A dance a disco tov�bbsz�nes�tett v�ltozata. A dance t�bbet jelent mint t�nc, zene, sz�rakoz�s. K�l�n�sen a kilencvenes �vek k�zep�t�l, amikor is megv�ltozott az �letforma, az �zleti vil�g �s j�n�h�ny t�nczenei funkci�ju st�lus progressz�v ir�nyzatt� l�pett el�. A dance t�rt�nete meglehet�sen r�gre ny�lik vissza, kb. 1912-re, amikor a n�met Mark c�g el��ll�tja az MDMA nev� szert, amely ecstazy n�ven csin�l karriert. �tven �vvel k�s�bb, a hatvanas �vek derek�n New York homoszexu�lis klubjaiban h�d�tani kezd a diszk�, James Brown sz�maiban m�r hallani az els� dobriffeket. 1976-t�l �j st�lusokkal, a hip-hoppal �s a dubbal gazdagodik a diszk�, felt�nik a remix ideol�gia. Giorgio Moroder feltal�lja az elektromos diszk�t. K�t �vvel k�s�bb, 1978-ban kit�r a szombat esti l�z, a n�met Kraftwerk kvartett az els� akik elektr�nikus, ambient, monoton zen�t kre�lnak. 1979-ben, Amerik�ban a brakb�l megsz�letik a rap. A Technics c�g azonnal kapcsol, megjelenteti az SL1200-as lemezj�tsz�t, amely forradalmas�tja az addig� popel�ad�sm�dot, megjelennek az els� scratch korongok. 1983-ban az Orbital egy�ttes munk�ss�ga nyom�n egy �j st�lus jelentkezik: a rave. Megjelenik az els� shut up and dance lemez, s ennek nyom�n az indie-dance st�lus. 1984 forradalmi �v a dance t�rt�net�ben. Jessie Saunders elk�sz�t� az els� house, Juan Atkins az els� techno felv�telt.   A hit �s a toplist�kon megjelennek az els� acid-house felv�telek. E m�faj jelesei kih�rdetik a techno-house-acid forradalmat: kis zenei tud�ssal �s n�mi befektet�ssel elm�letileg b�rkib�l lehet szt�r. Megsz�letett a filoz�fia, az �letforma, az �j divat, de legf�k�ppen a milli�kat hoz� �zlet.

dance

Zeneileg a met�l �s pszichidelikus sound �tv�zete, mind zen�ben, mind sz�vegi vil�g�ban er�s �rzelmi kiszolg�ltatotts�got, depresszi�t t�kr�z. A dark wave egy�ttesek a szellemi �rz�kenys�g, a kiszolg�ltatotts�g hangad�i, e st�lus el�ad�i el�szeretettel �lt�znek fekete ruh�ba. A hetvenes �vek v�g�n sz�letett rockst�lus.

Digit�lis hangszalag az elektr�nikai cs�cstechnol�gia 1986-os term�ke, amely a CD-vel azonos, t�k�letes min�s�g� hangot produk�l. A lemezzel ellent�tben a megfelel� k�sz�l�kkel nemcsak otthono lej�tsz�sra de felv�telre is alkalmas.

dat

A demostr�ci�s, bemutat� c�llal k�sz�lt magn� �s CD felv�telek r�vid�t�se. Az el�ad�k ily m�don mutatj�k be szakembereknek, kiad�knak, vagy a m�di�nak az �j felv�teleiket.

Lemezlovas. Zen�s sz�rakoz�helyeken, klubokban �s r�di��llom�sokn�l dolgoz� moder�tor, programk�sz�t� m�sorvezet�, aki gyakorlatilag a hanglemeziparnak folytat rekl�mtev�kenys�get. A nyolcvanas �vek v�g�t�l, a dance �s a technikai st�lusok divatba j�tt�vel v�ltozik az elnevez�s, a DJ-k t�bbnyire pertikon dolgoznak, a disk jockey szerep�t a promoter vette �t.

disc jockey

A Talma-Motown tradici�k, a Philly sound �s az afro-amerikai funk �tv�zet�b�l sz�letett zenei ir�nyzat, amely a hetvenes �vek k�zep�t�l New Yorkban v�lt n�pszer�v�, majd �sszemos�dott a diszk�renesz�nsszal.

A hetvenes �vek elej�r�l sz�rmaz� kifejez�s. Akkor az instrument�lis mixeket jel�lt�k �gy a lemezeken. A dub ma m�r egy k�l�n�ll� Jamaic�b�l sz�rmaz� reggae-alap� st�lust jelent. Emellett egyfajta v�g�st, st�di�kever�si technik�t jel�l. A hangm�rn�k a k�sz felv�telb�l a ritmusszekci� kiv�tel�vel mindent kivesz, majd az el�t�rbe tolt reggae-basszusra keveri vissza a saj�t izl�se szerint effektezve a t�bbi hangszert, illetve a vok�lokat.

dub

A klasszikus rocksound gy�kereit�l elt�volodott zenei ir�nyzat, k�nnyen hallgathat� h�tt�rzene. Kommercializ�lt dallamok, a hagyom�nyos t�nczene szintj�n.

A rockzene hetvenes �vek k�zep�re kialakult st�lusir�nyzata, amelyet vagy elektr�nikus hangszerekkel adnak el�, vagy megsz�lal�s�ban az elektr�nikus eszk�z�k d�nt� szerepet j�tszanak. A produkci�k koncepci�ja, a dalok sz�vege szorosan kapcsol�dnak a vil�g technikai l�zad�s�hoz, vagy a sci-fi t�m�khoz. A st�tlus kialakul�s�ra az elekrtonikus billenty�s hnagszerek - szintetiz�torok, oszcill�torok, szekvencerek, elektromos dobok - kifejleszt�se �s t�k�letes�t�se volt d�nt� hat�ssal. Kritikusai szerint fenn�ll annak a vesz�lye, hogy egy id� ut�n m�r nem az emberek j�tszanak elektronikus berendez�seken, hanem az azok k�n�lta lehet�s�gek hat�rozz�k meg a zen�t. A technikai st�lusok eluralkod�s�val a kilencvenes �vek elej�n ez r�szben be is k�vetkezett.

elektronikus rock

A popzen�ben a hetvenes �vek k�zep�t�l ismert ir�nyzat. A tradicion�lis angolsz�sz zenei hagyom�nyok (pop, rock, funky, soul) �s az eur�pai, f�leg a dalform�ra �p�l� t�ncdal saj�tos, funkcion�lis kever�ke. Napi jelleg�, divatorient�lt zene.

Egy-egy zenei ir�nyzat vagy el�ad� fanatikus rajong�it jel�l� kifejez�s, akik a hetvenes �vek eleje �ta fanclubokba t�m�r�lnek.

fan

A hatvanas �vek m�sodik fel�ben az USA-ban �s Angli�ban egyar�nt kialakult zenei st�lus, amely a tradicion�lis n�pdalokb�l eredeztethet�. Az USA-ban a zen�szek �s a zenekarok a folkt�l k�zel�tettek a rock fel�. Angli�ban ennek a ford�tottja j�tsz�dott le, a rockt�l tal�ltak vissza sokan a folkhoz. Ez a k�zel�t�si m�d mindenekel�tt a modern hangszerek alkalmaz�s�t, �s az ezekben rejl� hangszerel�si, ritmiz�l�si lahet�s�gek kihaszn�l�s�t, vagy a m�r kialakult rockfel�ll�sban �s megsz�lal�si m�dban a tradicion�lis n�pi hangszerek be�p�t�s�t, megsz�laltat�s�t jelentette. E k�t p�lus k�z�tt id�vel igen sz�les spektrum� folkrockv�ltozatok alakultak ki, amelyekre a v�ltozatos zenei, stilisztikai kombin�ci� a jellemz�.

Az afro-amerikai popzene hatvanas �vek v�g�n kialakult st�lusform�ja. A kifejez�s az amerikai feket�k �let�rz�s�re utal. Zen�ben a fekete muzsikusok j�t�kst�lus�nak azon saj�toss�gait jel�li, amelyek tipikus �lethelyzet�kben, tradicion�lis kult�r�jukban gy�kereznek. A hetvenes �vek k�zep�t�l - j�l t�ncolhat�s�ga miatt - ez a zene is n�pszer�v� v�lt a diszk�kban �s a diszk�hangz�s egyik forr�sa lett.

funky