DIVATT�NCOK   BOOGIE-WOOGIE A boogie-woogie t�rt�nete a XX. sz�zad elej�n kezdodik a texasi vas�t- �s b�nyav�rosokban. Az ottani sz�rakoz�helyeken az �n. "Jukes"-ban t�bb git�ros egy�tt, k�z�sen j�tszott n�pszeru zeneelemeket. Egy j�tszotta a dallamot, a m�sodik az akkordot, �s ha a harmadik is jelen volt, abban az esetben o hat�rozta meg a ritmus basszus j�t�k�t. K�sobb az elso zongorist�k felv�ltott�k a harmadik git�rost, oket nevezt�k el k�sobb "Jukemen"-nek. A boogie-woogie teh�t ekkor eredeti zongorak�s�ret volt. A blues �nekes "T-Bone" Walker, aki az ut�korra hagyom�nyozta �r�sos visszaeml�kez�seit, megeml�ti, hogy o a dallasi Szent-L�lek Templomban hallotta ezt az ir�nyzatot. A zenei st�lust art-bluesk�nt hat�rozta meg. A boogie-woogie a 20-as �vekben �s a 30-as �vek elso fel�ben val�di zongorazen�v� fejlod�tt tov�bb, �s Texast�l a ragtimezongorist�k Chicag�j�n �t St. Louis, Detroit �s Kansas City v�ros�ig �rt. Chicago a d�li n�gerek k�zremuk�d�s�vel a boogie-woogie elso fellegv�r�v� v�lt. Ez a zongora-jazzst�lus m�r bluesalapokon nyugszik. A zongorista bal keze egy ritmusos, ism�tlodo basszus mint�t j�tszott, az �n. "Walking Bass"-t, mialatt a jobb k�z blues improviz�ci�kat �s sz�l�t. Ennek az �j form�nak voltak az �tt�roi: Henry Brown, "Cripple Clarence Lofton, Romeo Nelson, "Cow Cow" Davenport, Montana Taylor, Jimmy Yancey (ot akkoriban mint a boogie-woogie apj�t �nnepeltett�k), Clarence "Pinetop" Smith (az o neve tal�lhat� meg a "Pinetop's Boogie-Woogie"-ban). De nagy virtu�zok voltak az al�bbiak is: Pete Johnson, Albert Ammons, Memphis Slim stb. Ezekben az idokben az �nekes jazz sz�m�ra is t�m�v� v�lt a boogie-woogie: a "Cow Cow Boogie"-t Ella Fitzgerald, az "It's All Right Baby"-t Joe Turner, a "Thank's For The Boogie Ride"-ot Anita O'Day vitte sikerre. De adtak elo boogie-woogie sz�mokat zenekarok is k�l�nf�le verzi�kban, pl.: "Roll Em"-t Benny Goodman, "Boogie Woogie"-t Tommy Dorsey, "Hamp's Boogie Woogie"-t Lionel Hampton. Ennek a zen�nek a megjelen�se igaz�b�l azonban Maede Lux Lewis (1927-es) "Honky Tonk Train Blues" sz�m�hoz k�todik. Ez a felv�tel ugyan egy �vtizedig ismeretlen maradt, eg�szen addig, am�g egy new york-i jazzkritikus egy p�ld�nyt valamelyik dalgyujtem�nyben meg nem tal�lt. Ekkor elkezdett Maede Lux Lewis ut�n kutatni, akit miut�n megtal�lt, k�t bar�tj�val Pete Johnsonnal �s Albert Ammonssal egy�tt mag�val vitt. A h�rom zongorista r�di�felv�telei a Sherman Hotelben (Chicagoban, 1939-ben) �pp�gy szenz�ci� volt, mint a fell�p�s�k John Hammond's Swing koncerten 1939. 12. 23. -�n. A 30-as �vek derek�n a boogie megh�d�totta a feh�r zenevil�got is. A nemzetszocialist�k p�ld�ul teljesen elkorcsosult muv�szetnek tartott�k, amikor a II. vil�gh�bor� elott Eur�p�ban �s ez�ltal N�metorsz�gban is megjelent. Az amerikai jazzmuzsikusok v�g�l is elfordultak a boogie-woogie -t�l, mert a 40-es �vektol �j zenei st�lusokat fejlesztettek ki maguknak: jitterbugot, bebopot stb. Ekkort�l a boogie-woogie m�r csak a b�rzongorist�k reperto�rj�ba tartozott. A boogie-woogie-b�l fejlod�tt ki a rock and roll is. Ez a divat 1955-ben kezdod�tt el Bill Haley "Rock A Round The Clock" c�mu sz�m�val. Bill Haley az afroamerikai konzum-jazz "rhythym and blues"-t hozta divatba �s mint�nak, mik�zben �j hangokkal keverte. Maga a 60-as �vekbeli beat �s a k�sobbi zenei st�lusok a mai aktu�lis zen�ig, m�g mindig tartalmazz�k a boogie-woogie alapelemeit. Az afroamerikai zene fejlod�se, ami t�lment a nyugati feh�r vil�gon is, mag�val hozta egy t�ncst�lus keletkez�s�t. �gy 1927-ben m�r lindy hopot t�ncoltak Amerik�ban. A 40-es �vekben Tommy Dorsey "Pinetop's Boogie"-ja egy �j t�ncm�d hull�mot v�ltott ki. Az emberek akkoriban jitterbugot, lindy hopot, bebopot (Be Bop A Lula / Gene Vincent) �s innentol kezdve boogie-woogie -t t�ncoltak. Ezekbol fejlod�tt ki k�sobb a szalonk�pesebb jive. A boogienak, mint t�ncnak az �ltal�nos jellemzoit igen neh�z �sszefoglalni a k�v�l�ll�nak. Az elso �s tal�n a legfontosabb ism�rve (ellent�tben a latin �s standard versenyt�ncokkal, akrobatikus rock 'n' rollal), hogy a p�rok teljesen improvizat�v m�don t�ncolnak. Az �tletess�g, a gyakori r�gt�nz�s, a kituno eload�sm�d domin�l, nem pedig a figur�k bonyolults�ga, az esetleges akrobatikus elemek. A j� t�ncos nemcsak a zene ritmusv�lt�sait t�kr�zi mozg�s�val, hanem a k�l�nb�zo hangszerek (zongora, dob, szaxofon stb.) j�t�k�t is k�veti t�nc�val. L�nyeg�ben t�k�letesen alkalmazkodni kell a hallgatott sz�m mondanival�j�val, ritmus�val, �rz�svil�g�val. �rz�keltetni a k�l�nbs�get tal�n az �n. lass� boogie (28-36 �tem/perc) k�t k�zismert sz�m�nak r�vid, fel�letes elemz�s�vel lehet. Marylin Monroe "I Wanna Be Loved By You" c�mu sz�ma hangz�silag is �rz�ki, vontatottan l�gy, szerelmes. M�g Elvis Presley "Fever"-je feszesebb, hat�rozott ki�ll�sokkal, stoppokkal. A t�ncnak ezeket az alapveto tulajdons�gokat kell ilyen esetekben visszaadni. S hogy mindezeket manaps�g mennyire �rt�kelik, j�l mutatja a vil�gversenyeken alkalmazott pontoz�si technika. A pontsz�mok egyr�szt a t�k�letes l�btechnika, az �n. alapl�p�s kivitelez�s�t t�kr�zik, m�sr�szt, a t�ncosok k�z�tti �sszhangot �s zenekit�ncol�st, valamint az elobb eml�tett improvizat�v eload�sm�dot. M�sodsorban a dinamizmust, a t�k�letes t�nck�zbeni helycser�t kell megeml�teni (lsd. ellent�tben a fentebb bemutatott beboppal). A boogie eredetis�g�t �s egyedis�g�t az adja, hogy nincsenek benne k�t�tts�gek. M�g a t�bbi t�rsast�ncban el�g szigor�an megk�tik az elemek t�ncolhat�s�g�t, az alapl�p�sek kivitelez�s�t, addig a boogie ebben a kateg�ri�ban is sokoldal�s�g�val h�d�t. T�bbf�le alapl�p�s l�tezik - melyeknek persze mindig ugyanarra az �temre kell esni�k - a figur�k, k�toelemek tekintet�ben pedig szinte korl�tlan a lehetos�g, ki- �s felhaszn�l�suk l�nyeg�ben a t�ncost�l f�gg. Maga a t�ncos tetsz�s szerint egy sz�mon bel�l is v�ltogathatja az alapl�p�s-kombin�ci�kat - ha akarja. T�ncst�lust tekintve ma kettot k�l�nb�ztet�nk meg. Az �n. olasz st�lust, melyben a fentebb felsorolt ism�rvek nem, vagy csak r�szben tunnek fel. Itt m�g erosen �rzodik a latin hat�s �s a latin t�ncok k�t�tts�gei. Ez a st�lus ink�bb sz�npadias, show jelleget k�pvisel, amelyn�l a p�rok rendszerint elore megkoreograf�lt sort adnak elo. A m�sodik az �n. n�met st�lus, amelynek tulajdons�gait az elobb v�zoltuk fel. �ltal�ban elmondhat�, hogy m�ra a k�t st�lus teljesen elk�l�n�lt egym�st�l �s a WRRC (World Rock 'n' Roll Federation - az eur�pai k�zpont� Akrobatikus Rock 'n' Roll, a Boogie Woogie, valamint a Lindy Hop T�ncok Vil�gsz�vets�g�nek tagja) �ltal szervezett vil�gversenyeken szinte kiv�tel n�lk�l az ut�bbi st�lust r�szes�tik elonyben. Ez a szervezet 1984-ben alakult meg a WRRA (World Rock 'n' Roll Association) �s a FMDJ (F�d�retion Mondial de Dance de Jazz) �sszeolvad�s�val. 1994 tavasz�n az IDSF (International Dance Sport Federation) csatlakozott, mint t�rsult tag a WRRC-hez. A WRRC �venk�nt �r ki nemzetk�zi bajnoks�got a boogie-woogie, lindy hop �s az akrobatikus rock 'n' roll ter�let�n. Minden �vben hat vil�gkupa (World Cup) ill. Eur�pa �s/vagy Vil�gbajnoks�g megrendez�s�re ker�l sor. A vil�granglist�t az ezeken a versenyeken r�szvevo p�rok alkotj�k, akik el�rt helyez�s�k alapj�n kapj�k meg a besorol�sukat. A b�r�k oszt�lyoz�sa �s a versenyrendszer m�g �tl�that�bb� t�tele �rdek�ben a p�rok egyfajta K.O. rendszerben t�ncolnak egym�s ellen. Term�szetesen l�teznek "rem�nyfutamok", de a d�ntobe csak hat p�r juthat be, ahol az addigiakkal ellent�tben m�r nemcsak gyors zen�re kell t�ncolniuk, hanem lass�ra is. �rdekess�g, hogy a Vil�g Kup�kon a rem�nyfutamok sor�n szint�n kell egy k�rben lass� boogie-t t�ncolni. K�l�n meg kell eml�teni az �n. form�ci�s versenyeket, amelyeken a magyar indul� - a kiz�r�lag form�ci�val foglalkoz� - Sz�zl�'boogie Woogie Klub m�r hagyom�nyosan j�l szerepel. Az 1999-es �s a 2000-es VB-n mindk�tszer a m�sodik helyen v�geztek. Az �r t�nc t�rt�nete Az �r t�nc korai t�rt�nete a n�pess�g �lland� v�ndorl�sa, az emigr�ci�k �s a folyamatos elnyom�s sor�n alakult ki. Ezen emberek mindegyik�nek megvan a maga kedvelt t�nc �s zenei st�lusa. Csak bizonytalan eml�kek vannak az �r t�nc korai t�rt�net�bo, de bizony�t�kok vannak arra, hogy az elsok, akik vall�sos ritu�l�k alkalm�val a t�lgyf�nak �s a napnak tisztelegtek, a druid�k voltak. Az o k�z�s t�ncaik nyomai felfedezhetok a mai k�rt�ncokban. Mikor a kelt�k t�bb mint k�tezer �vvel ezelott K�z�p-Eur�p�b�l �rorsz�gba �rkeztek, magukkal hozt�k saj�t n�pt�ncukat. Isz. 400 k�r�l, a kereszt�nys�g felv�tele ut�n az �j papok pog�ny st�lust haszn�ltak a k�zirataik d�szes inici�l�ihoz, m�g a parasztok megorizt�k hagyom�nyaikat t�ncukban �s zen�j�kben. Az anglo-normann h�d�t�s a 12. sz�zadban normann hagyom�nyokat �s kult�r�t hozott �rorsz�gba. A 'Carol' egy n�pszeru normann t�nc volt, ahol a vez�r �nekelt, akit t�ncosok vettek k�r�l, �s ugyanazt az �neket �nekelt�k ut�na. Ezt a normann t�ncot a megh�d�tott �r falvakban adt�k elo. H�rom fo �r t�ncst�lust eml�tenek a 16. sz�zadi �r�sokban: az �r 'Hey' (Irish Hey), a hossz� t�nc (Rinnce Fada) �s a 'Trenchmore'. A legelso eml�t�s a t�ncr�l Sir Henry Sydney 1569-ben, I. Erzs�bet kir�lynoh�z �rt level�ben tal�lhat�: 'Nagyon gy�ny�ru, sz�pen �lt�z�tt, elso oszt�ly� t�ncosok' - �rta Sydney rajong�an a Galway-i �r 'jig'-et t�ncol� l�nyokr�l. Sydney elment, hogy lejegyezze a t�ncform�ci�t, megfigyelte a k�t egyenes sorban t�ncol� t�ncosokat. Ez a form�ci� a hossz� t�ncra eml�keztet, annak korai v�ltozata. A 16. sz�zad k�zep�n az �jonnan �p�tett kast�lyok �ri�si termeiben adt�k elo a t�ncokat. N�melyik t�ncot az angol h�d�t�k �tvett�k, �s magukkal vitt�k Erzs�bet kir�lyno udvar�ba. Ezek egyike volt a 'Trenchmore', egy r�gi �r parasztt�nc �tv�tele. Ebben az idoben a m�sik n�pszeru t�nc a 'Hey' volt, ahol a noi t�ncosok partnereik k�z�tt k�gy�ztak. Ez a mai 'Reel' elodje. Mikor a kir�lys�g tagjai �rorsz�gba �rkeztek, a tengerparton fiatal l�nyok adtak elo tisztelet�kre hagyom�nyos t�ncokat. Mikor James kir�ly 1780-ban Kinsale-be, Cork megy�be �rkezett, t�ncosok k�sz�nt�tt�k. H�rman �lltak egym�s mellett, �s egy-egy feh�r zsebkendo v�g�t fogt�k a kez�kben. Lass� zen�re t�ncoltak, majd �sszekapcsol�dtak, maguk k�z�tt tartva a zsebkendot. A zene egyre gyorsabb lett, �s a t�ncosok f�rge t�ncok vari�ci�it adt�k elo. Az �r t�ncot dud�n �s h�rf�n j�tszott zen�vel kis�rt�k. Az angol-�r arisztokr�cia h�zaiban a zen�sz a csel�dekkel egy�tt gyakran bekapcsol�dott n�melyik t�ncba. Virraszt�sok sor�n is t�ncoltak. A gy�szol�k egym�st k�vetve k�rbej�rt�k a kopors�t dudazen�re. A 18. sz�zadban �rorsz�gban megjelent a t�ncmester (dancing master). V�ndorl� t�nctan�r volt, aki falur�l falura j�rt a megy�ben, �s t�ncolni tan�totta a parasztokat. A t�ncmesterek rik�t� jelens�gek voltak f�nyes ruh�kban. Fiatal n�vend�keik nem tudt�k megjegyezni, melyik a jobb �s bal l�buk. Hogy megoldj�k a problem�t, a t�ncmester az egyik l�bukra szalm�t, a m�sikra sz�n�t k�t�tt, �s �gy ir�ny�totta oket, hogy 'emeld a szalma l�bad' vagy 'emeld a sz�na l�bad'. �r t�ncst�lusok 'Soft Shoe'-ban t�ncolt t�ncok A noi 'soft shoe'-t m�sk�ppen 'ghillies'-nek is nevezik. Ezek a balettcipoh�z hasonl�ak, a tetej�k�n cikkcakkban k�tik a cipofuzot. (A fenti kis k�pen a felso, mar amennyi l�tszik belole :) A f�rfiak 'soft shoe'-j�t m�g 'reel shoe'-k�nt is emlegetik, ezek a 'hard shoe'-hoz hasonl�ak, azzal a k�l�nbs�ggel hogy ezeknek csak a sarka kopog. Reel Gyors �s energikus t�nc, teli ugr�sokkal. A zene sebess�ge 116-120, 4/4 �temben. Ez az elso t�nc amit a kezdo �r t�ncosok megtanulnak. Light JigSingle Jig A zene a reel-hez hasonl� 6/8-os �temben t�ncolj�k. Slip Jig A Slip Jig tal�n a legexkluz�vabb az �r t�ncok k�z�tt. Csak nok t�ncolj�k a zen�ben egyed�l�ll�, csak az �r zen�re jellemzo 9/8-os �temben. Eredetileg az�rt tal�lt�k ki, hogy az �r h�lgyek �jra t�ncolni kezdjenek mikor foleg f�rfiak t�ncolt�k az �r t�ncokat. A l�nyok egyik kez�ket a derekukon, m�sikat szorosan maguk mellett tartva t�ncolj�k. Ezt l�thatjuk Jean Butlertol �s a t�bbi sz�l�t�ncost�l is a Riverdance-ben. 'Hard shoe'-ban t�ncolt t�ncok A 'hard shoe'-t m�sn�ven 'jig shoe'-nak is nevezik. Enn�l a fajt�n�l nincs k�l�n noi �s f�rfi. A cipo k�l�nlegess�ge a megemelt sark�n, a talp�n �s az orr�n elhelyezett �veggyapot bet�t, ami a kopog� hangot adja. Treble Jig Ez az elso 'hard shoe'-t�nc amit az �r t�ncosok megtanulnak. Lehet gyorsabb vagy lassabb tempoban tancolni. A lassab temponal a bonyolultabb lepesek a jellemzoek, ezeket altalaban a versenyeken lathatjuk. A 'Breakout'-ot a Lord of the Dance-ben jig zenere tancoljak, de nem versenysebessegben. Hornpipe A Hornpipe a Treble Jig-n�l nehezebb, 2/4-es vagy 4/4-es �temben t�ncolt 'hardshoe-dance'. Hornpipe-ra p�lda Don Dorcha t�nca a Lord of the Dance-ben. Treble Reel Ez egy reel zen�re, hardshoe-ban t�ncolt t�nc, amelyet csak az USA egyes r�szeiben tan�tanak. Legink�bb k�l�nb�zo show-kon t�ncolj�k. Ilyen t�nc p�ld�ul a Lord of the Dance fin�l�ja. Set Dance 32 k�l�nb�zo, hagyom�nyos dallamra j�rt t�nc. N�h�ny ezek k�z�l: St.Patrick's Day, The Blackbird, Miss Browns Fancy, Planxty Drury, Planxty Davis, The Garden of Daisies, The Blackthorn Stick, Three Sea Captains, The Kilkenny Races. Bernadette Flynn sz�l�t�nca a Feet of Flames-ben, amit ott 'Dance of Love' cimen lathattunk, a 'King of the Fairies' cimu setdance. A Lord of the Dance egy nagyszeru show, melyet Michael Flatley az �r n�pt�ncra �s n�pzen�re alapozva hozott l�tre 1996-ban. Az elso bemutat�ra 1996. j�lius 2.-�n ker�lt sor Dublinban, �rorsz�gban. Az eredeti csapatb�l az�ta 4 t�rsulat (troupe) lett, ok j�rj�k a vil�got, �s minden�tt nagy sikert aratnak. 1998. j�lius 25.-�n, Londonban a Hyde Parkban egyetlen alkalomra mind a n�gy t�nccsoport tagjai �ssze�lltak, hogy eloadj�k a minden eddigin�l nagyobb szab�s� t�ncshowt, a Feet of Flames-et. Ezut�n Mr. Flatley bo m�sf�l �vig, eg�szen 2000. m�rcius 3.-ig nem �llt sz�npadra (egyes h�rek szerint filmet forgatott). Ekkor vette ugyanis kezdet�t a Feet of Flames turn� Eur�p�ban, a Lord of the Dance szerep�ben Michael Flatley-vel! A t�bbi fobb szerepben - az eddigi inform�ci�kt�l elt�roen - NEM az eredeti t�ncosokat l�thatjuk, kiv�ve Helen Egan-t, Anne Buckley-t, Mairaed Nesbitt-et & Cora Smyth-t (Bernadette Flynn, Gillian Norris, Daire Nolan jelenleg D�l-Afrik�ban turn�zik a Troupe1-el). M�jus 16 �s 21 k�z�tt Budapesten turn�zik a Lord of the Dance Troupe 1!!! A Riverdance az elso nagyszab�s� show, melynek alapj�t az �r n�pzene �s n�pt�nc adja. 1994. �prilis 30.-�n Michael Flatley �s Jean Butler �ri�si sikert arattak az Eurov�zi�s dalfesztiv�lon eloadott 7 perces sz�mukkal, amelyet 300 milli�an l�ttak vil�gszerte. Ekkor sz�letett meg a k�sobbi show gondolata. Moya Doherty, �s f�rje, John McColgan hozz�l�ttak a szervez�shez, Bill Whelan a kompon�l�shoz (az elk�sz�lt kislemez 18 h�ten kereszt�l tartotta elso hely�t az �r sl�gerlist�kon), Michael Flatley pedig a koreogr�fia megtervez�s�hez. Az elso eload�sra 1995. febru�r 9.-�n ker�lt sor a dublini Point Depot Theater-ben, ahol ezut�n �t h�ten kereszt�l telth�z, �sszesen 120.000 n�zo elott adt�k elo a k�t�r�s show-t. Nemsokkal ezut�n, �prilis 7.-�n kiadt�k a Riverdance - The Show vide�t. Az 1995 okt�ber 3.-i, londoni eload�son Michael Flatley m�r nem szerepelt, hozz�l�tott saj�t produkci�ja, a Lord of the Dance megalkot�s�hoz. 1996 M�rcius 25. - a Riverdance CD a Billboard vil�g s l�gerlist�n elso helyet szerez. Augusztus 5. - megjelenik a Riverdance - The Journey video. Okt�ber 2. - megalakul a k�t Riverdance csoport, a Lee �s a Lagan Company. November 11. - megjelenik a Riverdance - Live at Radio City Music Hall video. Az �v v�g�ig az Egyes�lt �llamokban majdnem 1 milli� ember l�tta a showt, valamint a Riverdance CD �s a videok �sszesen t�bb mint 150 h�tig voltak az Egyes�lt Kir�lys�g zenei �s video list�inak az �l�n. 1997 Febru�r 26. - Bill Whelan Grammy-d�jat nyer a Riverdance albummal a 'Legjobb musical show album' kateg�ri�ban. Szeptember 13. - az 1000. fell�p�s. 1998 Janu�r 13. - megalakul a harmadik Riverdance csapat, a Lagan Company. 1999 J�nius 3. - 1 milli� jegy kelt el eddig az idopontig N�metorsz�gban a Riverdance show-ra. Szeptember 19. - a Riverdance fell�p a t�r�k- �s g�r�gorsz�gi f�ldreng�s �ldozatainak megseg�t�s�re rendezett Armani bemutat�n R�m�ban. 2000 M�rcius 16. - a Riverdance Broadway-i turn�j�nak kezdete. A Riverdance jelenleg 3 t�rsulattal turn�zik a vil�gban: a Liffey Company Eur�p�ban �s �zsi�ban, a Shannon Company (kor�bban Lee Co.) 2000. m�rcius�t�l a Broadway-n, �s a Lagan Company az Egyes�lt �llamokban t�ncol. A h�rom csoport mellett 1998-ban hivatalosan megalakult a Flying Squad nevu t�rsulat, hogy eleget tegyenek a dublini irod�ba nap mint nap �rkezo felk�r�seknek. Ez egy kituno alkalom a fiatal t�ncosoknak hogy bekapcsol�dhassanak a Riverdance-be �s fontos esem�nyeken vegyenek r�szt a vil�g minden t�j�n. 1999-ben p�ld�ul Jap�nban rekl�mozt�k az 1999-es jap�n turn�t, fell�ptek Moszkv�ban, valamint Palm Springs-ben, Kaliforni�ban az Ernst and Young d�jkioszt�n. HIP-HOP A hip-hop Amerik�ban, a gett� negyedekben sz�letett meg a sz�nes b�r�ek vil�g�ban, majd Eur�p�ban is divattrendd� v�lt. Egyre t�bben rappeltek �s egyre t�bb falat d�sz�tett graffiti. A hip hop sokak sz�m�ra nemcsak divat, de �letforma is egyben. Zene Rap �gyben el�g neh�z eligazodni a rockt�rt�neti lexikonokban �s sz�cikkekben. Kezdetben szinte ismeretlen alternat�v ("f�ldalatti") kiad�k jelentett�k meg a felv�teleket. Annyi biztos, hogy 1979-ben a Sugarhill Gang m�r szerepelt a nemzetk�zi sikerlist�kon Rappers Delight c�m� dal�val, s ezzel tal�n �k tett�k le e st�lus alapk�v�t. Az�ta viszont tart az �radat. A magyar�zat egyszer�: a rap egyfajta szelepet jelentett mindazok sz�m�ra, akiknek volt mondanival�juk, �s a rap seg�ts�g�vel k�nnyebben kifejezhett�k azt. �gy ak�r utcak�lyk�kb�l is lehetett szt�r. Sz�mos v�ltozata alakult ki e st�lusnak a kem�ny, agressz�v gengszter-rapt�l kezdve eg�szen a guru-rapig. A divathull�m Magyarorsz�got sem ker�lte el. Sz�mos sikeres zenekar tan�skodott err�l: Rap�l�k, FLM, Hip Hop Boys �s m�g sokan m�sok. A st�lus szerves r�sze az improviz�l�s. Egy igazi rapper b�rmilyen t�m�ban remek�l tud r�gt�n�zni. Ez a szabads�g a rap legnagyobb vonzereje! Hogy jobban l�ssuk a zene fejl�d�s�t, k�vetkezzen egy r�vid id�rendi �ttekint�s a fontosabb �vsz�mokkal �s esem�nyekkel. A hip-hop zene gy�kereit egyesek eg�szen az 1920-as �vekig vezetik vissza, amikor megsz�letett az els� blues felv�tel, mely �sszekapcsolta az afrikai �s az amerikai zenei hagyom�nyokat. Ugyanebben az �vtizedben jelentek meg az els� olyan felv�telek, melyeknek m�r mondanival�juk is volt. A '30-as �vek blues el�ad�i alapozt�k meg a k�s�bbi Rhythm and Blues fejl�d�s�t. Az els� rapnek nevezhet� dal 1939-ben jelent meg Boo Boo La La c�mmel. 1944-54 k�z�tt a h�bor� ut�ni gyors fejl�d�s r�sze lett a Chuck Berry �s m�s el�ad�k �ltal alkalmazott dupla ritmus� R&B, amit k�s�bb rock-n-roll n�ven ismert meg a nagyvil�g. A '60-as �vekben j�tt divatba a gengszter st�lus, mely az elbesz�l� r�szeket ker�kcsikorg�ssal �s puskaropog�ssal sz�nezte. 1970-hez k�thet� a hip-hop �tt�r�j�nek nevezett banda, a Last Poets felbukkan�sa, akik kevert�k az �l�besz�det, a jazz dobot �s az instrument�lis (hangszeres) zen�t. 1973-ban l�tott napvil�got Stevie Wonder: Living for the City c�m� dala, mely �j st�lust, a soult mutatta be a k�z�ns�gnek. A dalnak politikai �zenete volt, �s az �j trendeknek megfelel�en keveredett benne a zene �s az utca zaja. A '70-es �vek m�sodik fel�nek jellemz�je a jamaikai reggae kialakul�sa a New York k�rny�ki ter�leten, �s a disco t�rh�d�t�sa �s uralma, mind a r�di� hull�main, mind a klubok vil�g�ban. Megjelentek a szintetikus zene els� k�pvisel�i is (pl. a n�met Kraftwerk) els�sorban Eur�p�ban, mely alapot biztos�tott a k�s�bbi electro-funk st�lusnak (pl.: Afrika Bambaataa). Az �vtized utols� �veiben New York k�rzet�ben tartott�k meg az els� utcai party-kat, ahol DJ adta a zen�t, �s aki alkalomadt�n rappelgetett is. 1979 volt a Sugarhill Gang: Rappers Delight c�m� sz�m�nak �ve, ami ekkor ker�lt az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba. 1980-ban l�pett sz�nre az els� n�i egy�ttes, a Sequence, �s ker�lt a list�kra utat nyitva ezzel a k�s�bbi form�ci�knak, �nekesn�knek �s olyan n�i rap band�knak, mint a Salt-n-Pepa. 1981-ben r�gz�tettek lemezre els� �zben DJ scratch-el�st. A k�vetkez� �vekben a st�lusok egyre jobban keveredni kezdtek egym�ssal �jabb �s �jabb v�ltozatokat hozva l�tre a zenei palett�n. 1982-ben jelent meg az els� techno-funk, majd 1983-ban az els� hip-hop �s jazz kever�k�b�l sz�letett dal. De ugyanennek az �vnek k�sz�nhetj�k a hip-hop / dance st�lust is. 1983 jelentette a r�gi iskola v�g�nek a kezdet�t, amikor is felt�nt a sz�nen a Run D.M.C. nev� egy�ttes. 1984 az els� hip-hop band�kb�l �ll� turn�, mely a st�lus n�pszer�s�t�s�t t�zte ki c�lul. Ezen a Run D. M. C. mellett fell�pett a Kurtis Blow, a Whodini, a Fat Boys �s a Newcleus is. Szint�n ebben az �vben j�tt l�tre az els� kiz�r�lag rap zen�ket sz�r� r�di�ad� Los Angelesben. 1985 a Salt-n-Pepa deb�t�l�s�nak �ve volt. 1986-ban a hip-hop bet�rt a pop list�kra, az MTV-be �s egy�b m�di�kba is a Run D. M. C. Aerosmith feldolgoz�s�val, a Walk This Way-jel. V�g�l 1988 volt az igazi gengszter rap t�rh�d�t�s�nak �ve. Graffiti A graffitikkel a fiatal k�pz�m�v�szek ugyancsak megteremtett�k a saj�t fest�si st�lusukat. N�luk a sz�r�doboz helyettes�ti az ecsetet �s a palett�t, a m�terem pedig az utca, a vonatok, �, az eg�sz vil�g. Mindez persze sok orsz�gban tilos. K�lf�ld�n - ha elkapj�k az ilyen fest�ksz�r� m�v�szeket - p�nz- vagy b�rt�nb�ntet�s v�r r�juk. Az alkot�sok mot�vumai rendk�v�l sokf�l�k: a legcikorny�sabb karakterekt�l (nevek kezd�bet�i) eg�szen a gigantikus festm�nyekig mindnek megvan a maga saj�toss�ga. T�nc P�rhuzamosan az �j zen�vel kialakult - ugyancsak utc�kon - egy saj�tos t�ncst�lus is, amelyet a t�nc jellege, l�tv�ny, mozg�ssorai alapj�n breaknek neveztek el. A breakt�ncos - egyed�l vagy csoportosan - a legfantasztikusabb p�zokba, figur�kba tekeredik, "t�rik" bele, s amennyiben k�sztet�st �rez, ak�r a feje tetej�re �llva is forog a f�ld�n. Ma m�r ez a szabad t�ncforma is m�v�szett� alakult �t. Sz�mos st�lusv�ltozata l�tezik, melyekb�l vil�gbajnoks�gokat is rendeznek. Kezdetben azonban a break sem aratott osztatlan sikert. 1980-ban p�ld�ul letart�ztatt�k a High Times Crew banda tagjait, mert a washingtoni metr� ter�let�n mutatt�k be t�nctud�sukat a k�z�ns�gnek. A breakb�l fejl�dhetett ki a hip-hop �s a funky mint t�ncst�lus, melyeket az eur�pai k�z�ns�g f�k�nt a TV csatorn�in kereszt�l ismert meg. A video-klippek j�l ismert koreogr�fi�i �s mozdulatai nagyr�szt ehhez a k�t st�lushoz k�thet�ek. A hip-hop �s a funky k�zti k�l�nbs�g tal�n m�g nehezebben megfoghat�, mint a zen�ben. A funky sokkal ink�bb "fekete" zene �s t�nc, m�g a hip-hop ma m�r ink�bb a feh�rek st�lusa. A funky l�gyabb, kicsit lassabb zen�j�t t�kr�zi a t�nc is: l�gyabb, kerekebb, laz�bb mozdulatok alkotj�k, a hangs�ly a lent van, kev�s benne az akrobatik�hoz k�zel�t� elem. Ezzel szemben a hip-hop egy kem�nyebb, sz�gletesebb v�ltozat, ahol a mozdulatok hangs�lya fent van, a t�ncosok ugr�lnak, alkalomadt�n a f�ld�n fetrengenek. Mint a breaknek, ugyan�gy a hip-hopnak is megvan a versenyv�ltozata. A hivatalos versenyeken a t�ncosok t�bb kateg�ri�ban indulhatnak. A kateg�ri�k szab�lyai sokban hasonl�tanak egym�sra, de j� n�h�ny dologban k�l�nb�znek is egym�st�l.   A Flamenco A flamenco D�l-Spanyolorsz�g kicsiny cs�csk�b�l, Andal�zi�b�l indult el. A f�lszigetet bej�rva megh�d�totta az eg�sz hisp�n vil�got. M�ra a sz�rakoztat� m�faj egyik vil�gszerte elfogadott nyelve lett. A XV. sz�zadban jelentek meg el�sz�r olyan spanyol dalok �s t�ncok, amelyek biz�nci liturgikus, arab, cig�ny, zsid� elemeket �tv�ztek. Az andal�ziai kult�r�ra gyakorolt hat�suk azzal teljesedett ki, a XIX. sz�zadra kialakult a flamenco n�ven ismertt� v�lt zenei forma, melynek alapj�t az andal�z alapokon nyugv� cante jondo (m�lyr�l j�v� bens�s�ges �nek) adja. Eredetileg a dr�mai t�nusban improviz�l� �nekest csak �temes taps (palmas) k�s�rte. A k�s�bbiek sor�n jelent meg a git�rk�s�ret (toque) �s a t�nc (baile). Az �j elemek az �nek (cante) hangz�s�t gazdag�tva �s er�s�tve a flamenco st�lus kiterjed�s�t tett�k lehet�v�. A flamenco a mag�n�let k�reiben is tov�bb �l. M�vel�i a csal�di �let �sszej�vetelein, �nnepein a pillanat hat�s�nak engedelmeskedve git�roznak, �nekelnek, t�ncolnak. A m�faj hivat�sos el�ad�i a hagyom�nyokat meg�rizve ig�nyesen, kifinomultan mutatj�k be a nagyk�z�ns�gnek m�v�szet�ket.