A rumba kubai eredet� t�nc, de a New York-i t�nctermekben t�nt fel el�sz�r a harmincas �vekben. �j ritmusa, pattog� zen�je, jellegzetes l�gy mozdulatai l�zba hozt�k a t�nckedvel�ket. Az nem ismert, hogy a rumba sz�t mi�ta haszn�lj�k. A 19. sz�zad le�r�saiban szenved�lyes, cs�b�t� t�nck�nt eml�tik, a n� arra t�rekszik, hogy a f�rfit kih�v� cs�p�mozg�s�val elcs�b�tsa. A rumba sz� annyit jelent, hogy "�nnep" �s "t�nc".

A rumba 1930-ban ker�lt �t Eur�p�ba. A "The Peanut Vendor" volt az els� rumbasl�ger, amely a vil�got megh�d�totta. Az els� rumba koreogr�fi�t az angolok dolgozt�k ki, melyet a franci�k �s a n�metek �tvettek. A h�bor� ut�n azonban eredeti form�j�val ritk�n tal�lkozunk az eredetileg gyors ritmus� zen�t a lass� rumba v�ltotta fel.

Csak 1945 ut�n fedezt�k fel a rumb�t �jb�l a franci�k. Az angolok is foglalkoztak a rumb�val. A k�t "rumba-h�bor�ban" (1956-1958 �s 1961-1963 k�z�tt) a rumba-technika szabv�nyos�t�s�r�l vitatkoztak. 1964-ben siker�lt a versenyek alapanyagak�nt elismertetni.

A cha-cha-cha mesters�gesen alkotott t�nc, a rumb�nak �s a mamb�nak egy v�ltozata. Megalkot�ja egy kubai zen�sz, Enrique Jorrin Havann�b�l, aki 1953-ban a t�l gyorsan j�tszott mamb�b�l, amelynek nem volt igaz�n sikere, megalkotta a lass�bb mamb�- cha-cha-ch�t. A Kub�b�l sz�rmaz� elragad� zene �s t�nc el�sz�r �szak-Amerik�t h�d�totta meg, ahol 1954-t�l a legkedveltebb divatt�nc lett. New York Cityben, a Brodway-n a Pall�diumot jel�lik sz�l�hely�nek.

Azonban Eur�pa is lelkesedett minden latin-amerikai zene- �s t�nc�jdons�g�rt. N�metorsz�gban a cha-cha-ch�t el�sz�r 1957-ben Gerd �s Traute H�drich, mint divatt�ncot mutatta be a N�met T�nctan�rok Egyes�let�nek Kongresszus�n. A tiszta, vil�gos ritmussal �s vari�ci�gazdag, vid�m figur�kkal a cha-cha-cha nagyon gyors �tt�r�st hozott. Mint a negyedik latin-amerikai t�ncot 1961-ben vett�k fel a versenyt�ncok k�z�.

A samba afrikai eredet�, �si n�pi t�nc, amely a rabszolga-keresked�s �tj�n jutott el Braz�li�ba. Ennek a t�ncform�nak a neve a "semba" afrikai sz�b�l sz�rmazik, ami tipikus cs�p�mozg�sokat jel�l. Szaggatott, r�vid mozdulatai a megbilincselt rabszolg�k mozg�s�t jelk�pezik, azt hogy m�g t�nc k�zben sem tudtak l�ncaikt�l megszabadulni.

A brazil partvid�ken terjedt el els�sorban, �gy Ri�ban, Sao Paul�ban, Pernambuc�ban, Bahi�ban �s Maranha�ban. Ma a samba uralja a brazil zenei �letet. A h�res karnev�l alkalm�b�l �vente �j, izgat�an elb�v�l� samba-mel�di�k sz�letnek.

Mag�val ragad�, eredeti ritmusa sz�nesen gazdag�tja a t�nczenekarok m�sor�t.

Az 1920-as �vekben ker�lt hozz�nk el�sz�r. Akkor nem v�lt n�pszer�v�. �j ritmus�t a t�ncosok a charleston-�r�let k�zepette nem �rtett�k meg �s sl�gerszerz�ink sem foglalkoztak vele. �j form�ja P�rizson kereszt�l jutott el hozz�nk, s f�leg az 50-es �vekben lett n�pszer�.

Egyszer� l�p�seit a kezd�k gyorsan megtanulhatj�k, m�g a j� t�ncosok v�ltozatos ritmus�ban, lend�letes testtart�s�ban t�nck�szs�g�knek megfelel� vari�ci�kat tal�lnak.

A Samba felv�tele a latin-amerikai t�ncok versenyprogramj�ba 1959-t�l meghozta a samba �talakul�s�t a "n�pies" v�ltozatt�l a sportos samb�ig.

A mamb� a rumba dzsesszes form�ja. A k�l�nbs�g f�leg a ritmusban �s ezen kereszt�l a hangs�lyban jut kifejez�sre. Am�g a rumba ritmusa gyors-gyors-lass�, a mamb�� lass�-gyors-gyors �s a hangs�lya a lass� �temr�sz v�g�re esik. A mamb� is tov�bb fejl�d�tt, v�ltozatos form�ja k�t �tem alatt fejezi ki az �j jellegzetes mozg�st, amely "cha-cha-cha" n�ven lett n�pszer�.

A Paso Doble eredet�ben spanyol t�nc. Bikaviadalt �br�zol, ahol a f�rfi a torre�dor szerep�t veszi �t, a n� pedig a piros kend�t, a torre�dor capa-j�t testes�ti meg, nem a bik�t, mint azt sokszor felt�telezt�k. A f�rfi �s a n� teh�t egy�tt mozog a k�pzelt bika k�r�l, mik�zben flamenco-elemeket �s ar�nabeli k�zdelemre jellemz� stiliz�lt figur�kat adnak el�.

A mai form�j�ban Franciaorsz�gban alkott�k meg, ahol eleinte f�leg t�ncm�v�szek t�ncolt�k, miel�tt show- �s k�s�bb versenyt�nck�nt a t�nctan�rok felfedezt�k.

A latin-amerikai versenyprogramban 1959 �ta szerepel.

A Jive a nemzetk�zileg elfogadott elnevez�se annak a t�ncnak, amelynek sokf�le, egym�ssal rokons�gban �ll� amerikai t�nc volt az el�dje. Ezekhez a tartoznak a harmincas �vek elej�n a lindy hop, a blues �s a swing, a negyvenes �vekben a boogie vagy a boogie-woogie, a jitterburg �s a bebop, �s az �tvenes �vekben a rock 'n' roll. Ezekre a t�ncform�kra jellemz� volt /m�g ma is az/, a t�ncra �szt�nz� zene, amely ritmus hangs�lyoz�s�val b�v�let�be vont �s von fiatalt �s id�set egyar�nt.

Ezeket az USA-ban honos t�ncokat mindenekel�tt az amerikai katon�k hozt�k �t Eur�p�ba, ahol ezek a t�ncok szabad mozg�sst�lusukkal, amelyeket akrobatikus dob�sokkal is �sszek�t�ttek, a fiatals�g k�r�ben gyorsan kedvelt� v�ltak. A boogie lett a h�bor� ut�n az uralkod� zene. Mint "idegen", "k�z�ns�ges" t�nc azonban nem csak bar�tokra lelt. A b�r�l�k egy m�rs�keltebb form�t kerestek, hogy a t�nc e m�dj�t "szalonk�pess�" tegy�k. Angol t�nctan�rok alak�tott�k ki, valamivel lassabb zen�t haszn�lva az eleg�ns, de m�gis �l�nk, mozgalmas Jive-ot. 1968-ban vett�k fel �t�dikk�nt a latin-amerikai t�ncok k�z�.

x

A tang� eredete elv�laszthatatlan az argentin n�pl�lekt�l �s f�v�ros�t�l, Buenos Airest�l. Ez az eredet igencsak vitatott. A tang� elnevez�s a "tambor" (dob) sz�ra vezethet� vissza, amely olyan �nnepet id�z, amelyet a fekete d�l-amerikaiak dobsz�ja k�s�rt. Uruguayban, Braz�li�ban �s Kub�ban is megjelent a sz� a XIX. sz�zad elej�n, sz�l� �s p�ros t�nc jelent�sben is.

A t�ncos �s zenei befoly�s a kubai haban�r�b�l �s az argentin milong�b�l sz�rmazik. Ezek vegy�t�s�b�l alkotta 1905-ben, az argentin Rodriguez a tang�t. A moderniz�lt tang� (Tango Argentino) mindenekel�tt Buenos Aires kik�t�negyed�ban, a La Plata nyugati partj�n terjedt el. A c�l a stricik �s a prostitu�ltak k�z�tti szexu�lis kapcsolat t�ncos �br�zol�sa volt, a t�ncot a bord�lyh�z l�togat�i t�ncolt�k. Az als� n�pr�tegek n�vekv� integr�ci�j�val a tang� a XX. sz�zad kezdet�t�l Argent�n�ban b�li t�ncc� v�lt.

1907-ben ker�lt �t a tang� Eur�p�ba, �s mindenekel�tt P�rizst b�v�lte el. A spanyol-argentin lok�lokban t�nt fel el�sz�r, miut�n elismert t�rsast�ncc� v�lt. Az els� tang� versenyt Nizz�ban tartott�k. 1912-ben tang�-l�z t�rt ki Eur�p�ban. Tang�-parti, tang�-tea, tang�-verseny, tang�-divat volt. 1920/21-ben a d�l-amerikai tang�t az angolok megreform�lt�k. Eleinte m�g tiltakoztak az egyszer� verzi�, a P�rizsban �s Berlinben t�ncolt Tang�-Milonga ellen. 1922-ben azonban k�l�n tang�-konferenci�t rendeztek Londonban, ekkor hangolt�k hozz� a tang�t az angol mozg�sst�lushoz. A Nagy Konferenci�n, 1929-ben a tang�t v�g�rv�nyesen a mai form�j�ban szabv�nyos�tott�k, amelyet 1930-t�l a n�metek is �tvettek. A szentiment�lis "Tango Argentino"-t, az att�l elt�r� jelleg� angol tang� v�ltotta fel, amelyet r�nd�t�sszer� mozdulatok, els�sorban a fej�, a szenved�lyes el�rehalad� mozg�sok, a hirtelen k�sleltet�sek jellemeztek.

A divatos lass� t�ncok sz�ks�gess� tett�k a gyors, f�raszt� kering� k�nyelmesebb form�j�nak megteremt�s�t. �gy v�lt n�pszer�v� az angolok lass� kering�je. Dallamos �jszer� muzsik�j�val, l�rai hangulat� sz�veg�vel megh�d�totta a fiatals�got. A t�nc eredet�t a boston nev� t�ncra vezethetj�k vissza. N�lunk ezt t�ncot francia kering� n�ven ismert�k. Miut�n a boston t�ncol�s�hoz j� hall�s, t�nc- �s vari�ci� k�szs�g kellett, csak j� t�ncosok tudt�k a t�nc sz�ps�g�t visszaadni, ez�rt nem is tudott t�megesen elterjedni.

Ezt a t�ncot v�ltotta fel, 1924-ben az angolok lass� kering�je, amely szab�lyos form�ban szigor�an a ritmusra �p�lt fel. K�nnyen elsaj�t�that� t�nc, mely l�gy diagon�lis mozdulataival, dallamos zen�j�vel hamarosan az eg�sz vil�gon divatoss� v�lt. Az angol kering�, ritmikusan lend�l� mozdulatai �ltal, melyet l�gy, gyakran szentiment�lis zen�re t�ncolnak, a legharmonikusabb standard t�ncc� v�lt.
Gyakran rendezv�nyek megnyit�sak�nt t�ncolj�k.

A mai t�rsast�ncok k�z�l a kering� a legr�gibb. A neve a n�met "waltzen" (forogni, keringeni) sz�b�l sz�rmazik, �s a talaj�n sikl� l�bak forg� mozg�s�ra vonatkozik (Dreher=forgat�, Schleifer=cs�sztat�).

Eredet�t a XII.sz�zadig vezethetj�k vissza, amikor "hoppaldei" p�rost�nc n�ven ismert�k. A XVI. sz�zadban ebb�l alakult ki a "l ndler" amely m�g napjainkban is ismert bajor n�pt�nc. Ezt a t�ncot N�metorsz�g d�li r�szein �s Ausztri�ban a n�p t�ncmester n�lk�l t�ncolta. K�s�bb a "deutsche" �s a "langaus" fejl�d�tt bel�le. Az ut�bbi t�ncban a t�ncosok egy nagyon hossz� termet a legkevesebb forg�ssal kellett, hogy v�gigt�ncoljanak. A hat�s�g tilalmi rendeletek hozott a t�nc ellen, eg�szen a XVIII. sz�zadig. Tilos volt a partnern� k�rbeforgat�sa �s p�rget�se, leveg�be dob�sa �s �tp�rd�t�se.

A XVIII. sz�zad v�g�n a b�csiek "walzer" n�ven n�pszer�s�tett�k. 1770-ben Goethe sz�molt be a "n�met t�ncr�l" szerzett tapasztalatair�l, �s 1782-ben jelent meg a N�h�ny sz� a kering�r�l c�m� k�nyve. A porosz udvarban tan�tott�k a kering�t. 1794-ben a porosz kir�lyn�, Lujza, aki nem volt t�le elragadtatva, betiltotta (Berlinben a tilalom 1918-ig volt �rv�nyben). A m�ncheni b�lokon viszont j�tszott�k �s t�ncolt�k. L�gy, melodikus zen�je mag�val ragadta a t�ncol�kat, �s var�zsos hangulata fiatalt, �reget egyar�nt megh�d�tott. Nemcsak a b�ltermeket uralta, ahol a j� kering�t�ncosok p�ratlan n�pszer�s�gre tettek szert, hanem felker�lt a sz�npadra is. Rajong�inak sz�ma m�g n�vekedett, amikor a XIX. sz�zad v�g�n a b�csi opera is bemutatta. Ezut�n a kering� tov�bb folytatta diadal�tj�t �gy, hogy az operettek legvonz�bb bet�tsz�ma lett. Lanner �s Strauss kering�i bej�rt�k az eg�sz vil�got. A kering� sok v�ltoz�son ment kereszt�l, �s a mai form�ja az amerikai boston �s a walzer k�l�nb�z� form�ib�l alakult ki. Az id�nk�nt divatoss� v�lt modern t�ncok mellett a kering� id��ll�nak bizonyult �s napjaink modern t�ncai sem tudt�k elnyomni.

Az osztr�k cs�sz�ri �s kir�lyi katonatiszt �s t�nctan�r, Karl von Mirkowitsch tette a b�csi kering�t versenyk�pess�. Neki �s a n�rnbergi t�nctan�rnak, Paul Krebsnek k�sz�nhet�, hogy 1951-ben a b�csi kering�t standard t�nck�nt ismert�k el.

A foxtrott eredete a r�gi onestep-ben �s a rag-ben keresend�. A onestep 1910 k�r�l ker�lt �t �szak-Amerik�b�l Eur�p�ba, leegyszer�s�tett mozdulatsoraival hamar n�pszer�v� v�lt. Mindenekel�tt Angli�ban �rv�nyes�lt, �s ott t�bbnyire kiszor�totta a kering�t. N�pszer�s�gben fel tudta venni a versenyt a tang�val, amelyet ink�bb a franci�k szakter�lete maradt.

Amikor 1912-ben a ragtime, a t�nczene els� modern form�ja Angli�ban t�rt h�d�tott, a onestep b�l kifejl�d�tt a rag. E t�nc saj�tos jellegzetess�ge a behajl�tott t�rddel t�ncolt l�p�s volt. K�s�bb a ragtime �s a onestep zen�j�t lassabban j�tszott�k, �gy a l�p�sek is lassabbodtak. Ebb�l fejl�d�tt ki a foxtrott, ami lass� �s gyors, el�re �s h�tra l�p�sek sassz�val vari�lt tetsz�s szerinti v�ltakoz�s�b�l �llt. Ezt a h�szas �vekben az angol t�nctan�rok fejlesztett�k tov�bb. 1922 k�r�l tal�lt�k meg a foxtrott m�g ma is �rv�nyes form�j�t. 1924-t�l a foxtrott a m�s-m�s gyorsas�ggal j�tszott zene alapj�n egy lass�bb vari�ci�ra, az un. "slow foxtrottra" (slowfox), �s a gyorsabb foxtrottra, az un. quickstepre v�lt sz�t.

A slowfox a line�ris l�p�smint�t k�vet�, m�v�szien megform�lt, hossz�, sikl� j�r�mozg�son alapul.

A quickstep-et a legvid�mabb �s legszipork�z�bb t�rsast�ncnak tekintj�k. A II. Vil�gh�bor� ut�n alapos st�lusv�ltoz�son ment �t, az�ltal hogy ekkor ritmikus sz�kell� l�p�sekkel eg�sz�lt ki.