Amit a standard t�ncokr�l �rdemes tudni:

ANGOL KERINGÕ: Nev�t sz�rmaz�si hely�rõl kapta. L�p�seit a legk�nnyebb megtanulni valamennyi jelenlegi t�ncok k�z�l. A l�p�sek megtanul�sa azonban kor�ntsem elegendõ ahhoz, hogy a t�ncot mag�val ragad� lend�let�t is �rezze a t�ncos.

TANG�: A milonga �s a habar�na n�pt�ncb�l fejlõd�tt ki. Kuba, Braz�lia, Argent�na ut�n az 1900-as �vekben ker�lt a p�rizsi lok�lokba mindent megh�d�tva, �j divatõr�letet hozva ruh�ban, t�ncban. Zen�je annyira mag�val ragad�, hogy m�r a kezdõ t�ncosnak is sok �r�met jelent n�h�ny alapfigura megtanul�sa.

B�CSIKERINGÕ: Az egyik legl�tv�nyosabb �s legn�pszerûbb t�rsast�nc. A sodr� lend�let �s a l�ktetõ ritmus mag�val ragad t�ncost �s k�z�ns�get egyar�nt. 1963-ban nyilv�n�tott�k standard t�cc�, s ma m�r n�lk�l�zhetetlen r�sze a t�ncversenyek programj�nak.

QUICK-STEP: Szint�n Angli�ban alakult ki, a foxtrott gyors v�ltozatak�nt. St�lus�ra jellemzõ a k�nnyed sz�guld�s. A legvid�mabb t�rsast�nc, aki mestere a quick-step alapjainak, olyan t�ncban szerzett magabiztoss�got, amely k�ts�gtelen�l a ritmus l�tezõ legl�tv�nyosabb kifejez�se.

SLOW-FOX: A sz�zad elej�n Angli�ban alakult ki a foxtrott lass� v�ltozatak�nt. A t�nc l�giess�g�t a nyugodt, egyenlõ hossz�, sikl� l�p�sek adj�k. A t�ncost�l biztos egyens�ly�rz�ket �s csiszolt technik�t k�v�n ez a t�nc.

Amit a latin amerikai t�ncokr�l �rdemes tudni:

SAMBA: Braz�li�b�l, a ri�i karnev�lok hangulat�t �rasztva v�lt gyorsan n�pszerûv� a pergõ ritmus�, dinamikus zen�jû t�nc. Ring� �s sodr� mozg�ssal mintegy hull�mozva t�ncolj�k a p�rok.

CHA-CHA: Kub�b�l, Enrique Jorrin mamb�j�b�l sz�rmazik �s 1957-ben ker�lt N�metorsz�gba. A cha-cha nagyon sok elemet vett �t a jazz-b�l, a beat-b�l �s a disco-b�l. Alapkaraktere a pajkos kedv �s a kokettes fl�rt.

RUMBA: A mamb�-boler�-b�l sz�rmazik �s a haban�r�val keveredett afro-kubai udvarl� t�nc. Odaad�st �s menek�l�st fejez ki a h�lgyn�l, udvarl�st �s �nk�nyt a f�rfin�l. A latinamerikai t�ncok gy�ngyszeme, nagyon gazdag kifejez�sm�ddal. L�rai dallamokkal erotikus cs�põmozg�ssal, v�ltozatos karj�t�kkal t�ncolj�k.

PASO DOBLE: Spanyolorsz�gban �s Franciaorsz�gban a bikaviadalok hat�s�ra alakult ki a t�nc, flamenco elemekkel gazdag�tva. Az �r a torre�dor, s a h�lgy a k�rgall�r, azaz a v�r�s kendõ. Az �r �s a h�lgy egy�tt mozognak egy elk�pzelt bika elõtt. Nagyon gazdag kifejez�si lehetõs�get k�n�l� t�nc.

JIVE: Kezdetben mint jittenburg, k�sõbb mint boogie-woogie v�lt ismertt�. 1940-tõl az amerikai katon�k hozt�k Eur�p�ba. Angli�ban jive n�ven fejlõd�tt ki, �s a 70-es �vek k�zep�n lett versenyprogram. A jive robusztos �let�r�mrõl tan�skodik. Az akrobatikus-atletikus rock and rollnak hasonl� a forr�sa.