T�ncok t�rt�nete

Lass� keringõ

A 19. sz�zad elej�n a keringõ divatba j�vetele megbotr�nkoztatta az angol t�rsadalmat. Azelõtt a f�rfi szembõl sohasem karolta �t a h�lgy derek�t, hogy szinte �t�lelve keringjen vele k�rbe a b�lteremben. A t�ncosok l�that�an saj�t �r�m�kre t�ncoltak, ami annyira b�mulatba ejtette a n�zõket, hogy megfeledkeztek a sz�rakoztat�ikr�l. A hat�st tov�bb n�velte a klasszikus balettb�l �tvett kifel� ford�tott l�bujj, amit akkoriban m�g sokan t�ncoltak a b�ltermekben. Az idõsebb gener�ci� meglehetõsen rosszallotta, viszont az akkor uralkod� Vikt�ria kir�lynõ, aki j�rtas volt a b�li t�ncokban, rendk�v�l szerette.

Szerencs�re a heves ellenkez�s lassan lecsillapodott �s a keringõ v�ltozatosan izgalmas karrierrel megpatin�sodott. Manaps�g k�t meghonosodott form�j�t t�ncolj�k, amiben j�l �rezhetõ a t�nc karaktere. Az egyik a lass� (vagy angol, vagy �tl�s), a m�sik a gyors (vagy b�csi) keringõ.

Eur�p�ban az elsõ vil�gh�bor� elõtt �s alatt a keringõ kiment a divatb�l �s Amerik�b�l egy �j szink�p�s ritmus sz�guldott v�gig a F�ld�n. Ennek a v�ltoz�snak a meg�rt�s�hez azonban tanulm�nyozni kellene a t�rsast�ncok fejlõd�s�t.

�gy a keringõ a lass� �teme ellen�re ugyan m�g n�pszerû volt, de elt�rõ l�p�sekkel t�ncolt�k. 1926 elej�n a hivat�sos t�ncosok megk�s�relt�k a t�nc szabv�nyos�t�s�t �gy, hogy a zen�t is kifejezze �s a halad� l�p�s is maradjon. V�g�l megegyeztek, hogy a l�bfejek a harmadik negyedre z�rnak, mind az elõre-elõre-z�r, mind az elõre-oldalt-z�r l�p�sekben. A teljes fordulattal t�ncolt jobbra-, �s balrafordul�t a v�lt�l�p�ssel k�t�tt�k �ssze, �s csak ritk�n t�ncoltak egym�sut�n k�t vagy h�rom jobbra-, vagy balrafordul�t.

Az 1922-es londoni vil�gbajnoks�gon Viktor Szilveszter brili�ns teljesfordulat� keringõje sok n�zõt vonzott a t�ncosok t�bor�ba. Azonban a technikai neh�zs�gei miatt fokozatosan �t kellett adnia a hely�t egy k�nnyed�bb k�nyelmesebb technik�nak. Az elv azonos maradt, de a jobbra-, vagy balrafordul�t csak h�romnegyed fordulattal t�ncolt�k, amivel a t�nc �tl�s szerkezetûv� v�lt; a jobbrafordul�t �tl�san kifel� a balrafordul�t pedig �tl�san befel� kezdt�k. Ez akkor forradalmi �tletnek sz�m�tott. A n�pszerû t�ncversenyeken �rt�kes d�jak voltak. Komoly �rdeklõd�st v�ltott ki, mikor, a Alex Millar �s partnere Phyllis Haylor, versenyre h�vta mindazokat a neves p�rokat, akik elfogadt�k az �tl�s st�lus� keringõt.

A t�nc-csillagok bajnoks�ga a londoni Kov�cs Palot�ban (Hammer Palais) zajlott le egy kiv�l� pontoz�b�r�i test�let elõtt, akik az elsõ helyet az �tl�s keringõnek �t�lt�k. Az �vek folyam�n a siker eredm�nyek�ppen �gy n�pszerûv�, majd egyeduralkod�v� v�lt. Az 1924-ben megalakult Birodalmi T�rsas�g T�rsast�nc Bizotts�ga (Imperial Society’s Ballroom Committee) 1927-ben szabv�nyos�totta a t�rsast�ncokat, amin szint�n az �tl�s keringõt fogadt�k el.

Az �tl�s szerkezet ezzel a t�nc l�nyeg�v� �s alapj�v� v�lt, a t�bl�zatokban is �gy van le�rva. Az �vek sor�n tov�bbfejlõd�tt �s sz�mos figur�val gazdagodott, de az eleg�ns alap v�ltozatlan maradt.

Gyorskeringõ

Vikt�ria kir�lynõ uralkod�sa alatt szinte v�gig n�pszerû volt a gyors-, vagy “b�csi” keringõ. Ez a XX. sz�zadban eg�szen az amerikai szink�p�s jazz dallamok Eur�p�ba �rkez�s�ig fennmaradt.

A gyorskeringõnek ez a k�ts�gtelen n�pszerûs�ge a sok j� zen�nek �s zeneszerzõnek k�sz�nhetõ. Weber (1786-1826) “Felh�v�s keringõre” operettj�ben Nijinski 1911-es Monte Carlo-i elõad�s�val felvillanyozta a k�z�ns�get; Chopin (1810-1849) keringõje a “T�nd�rek” h�tt�rzen�je volt Margot Fonteyn, Anna Pavlova �s sok m�s mûv�sz elõad�s�ban. Leh�r Ferenc (1870-1948) “V�g�zvegye” is n�velte a keringõ egyetemes n�pszerûs�g�t, ami a mai napig is mûsoron van. Ez a n�h�ny p�lda is mutatja a nagysz�m� zen�bõl val� v�laszt�si lehetõs�get.

A t�nc d�l-n�metorsz�g �s Bajororsz�g (Bavaria) ter�let�n sz�letett az 1780-as �vek elej�n, ahol “Die L�ndler "-nek nevezt�k. Fõ jellegzetess�ge, hogy p�rban gyorsfordulat� figur�kat t�ncoltak. �gy �rkezett B�csbe, ahol a saj�tjuknak tekintett�k. A XIX. sz�zadban Johann Strauss �s fia sz�z�val szerezt�k a gyors �temû keringõket. Az ifjabb Johann szerezte a “Denev�r”-t (Die Fledermaus) �s a “K�k Duna”-t (Die Blue Danube). A t�nc �gy b�csikeringõk�nt v�lt ismertt� �s minden�tt t�ncolt�k B�csben, P�rizsban, Londonban �s New Yorkban egyar�nt.

B�r manaps�g ritk�bban j�tsz�k mint a m�ltban, megtanul�sa m�gis hasznos. N�h�ny �temnyi gyorskeringõ gyakran elõfordul a parti �s szekvencia t�ncokban.

Slowfox �s Foxtrot

A t�rsas�gi foxtrot egy nagyon kifinomult �s folyamatos t�nc, a nagyvil�gban egyszerûen foxtrotnak nevezik. Nagyon egy�ni �s a nemzetk�zi st�lust tal�n az jellemzi a legjobban, hogy nagyon v�letlenszerû hat�ssal leplezi a lend�let erõss�g�t, ami a ritmusnak kor�ntsem v�letlenszerû kifejez�se. Az elnevez�s az elsõ vil�gh�bor� ut�n sz�letett meg �s a t�ncot csak �vekkel k�sõbb szabv�nyos�tott�k. Az �tlet cs�r�ja Amerik�b�l sz�rmazik - sok m�s t�nccal egy�tt -, v�laszk�nt az �j ritmusokra. M�g tiszt�zatlan hogyan ker�lt oda, de az vil�gos, hogy az elsõ vil�gh�bor� elõtt New York m�r l�zban �gett a foxtrott�l.

A t�nem�nyes feltûn�se Vernon Castels-nak �s partner�nek k�sz�nhetõ, akik kiemelkedõ tehets�gû �s b�j� bemutat� t�ncosok voltak �s k�ts�gk�v�l a foxtrot volt a legeredetibb t�ncuk. P�ros t�nctart�sban halad� l�p�sekkel, sz�kell�sekkel t�k�letes �sszhangban t�ncoltak k�rbe a parketton, ami�rt ki�rdemelt tapsvihart kaptak.

A vil�g vezetõ t�ncosai hamarosan megpr�b�lt�k �tvenni ezt a szokatlan st�lust. Mikor egy nagyon tehets�ges amerikai t�ncos G.K. Anderson Londonba ment �s Josephin Bradley -el sz�mos t�ncversenyt nyert, pecs�tet helyezett - mondj�k - a slowfox st�lus�ra. Miss Bradley nemcsak krist�lytiszta mozg�s� gy�ny�rû t�ncos volt, hanem egy �szt�n�s �s p�ratlan tan�r is, aki brillianci�j�nak nagyon sokat k�sz�nhet a slowfox vil�gh�rneve.

Nagy n�pszerûs�ge miatt a t�rsast�ncba is be kellett vezetni egy form�t a lass� szink�p�s 4/4-es ritmus kifejez�s�re ami “helyben maradt”. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtett�k a “v�ndorl�" foxtrotot - ami egy m�sik forma -, hanem a "helyben" t�nc a h�tt�rzene �lvezet�rõl gondoskodik �s rengeteg ember sz�m�ra ny�jt sz�rakoz�st. Kis �s nagy egy�ttesek kitûnõ egy�ni zen�t szolg�ltatva, k�s�rletezve, t�k�letes�tett�k az Amerik�b�l j�tt �j ritmusokat.

A helyben t�ncol�st elõsz�r hely�nval�an “tolong�”-nak, majd "ritmus" t�ncnak nevezt�k. Most t�rsas�gi t�ncnak nevezik �s tal�n ez a legjobb kifejez�s r�. Illetlen lenne egy teljesen zs�folt t�ncteremben hossz� l�p�sekkel k�rbet�ncolni �s besz�lget�s n�lk�l a figura elõad�s�val lek�tni a partner figyelm�t. A helybent�nc ezenk�v�l nagyon j� alapot ad a magasabb szintû t�nctanul�s�hoz.

Quickstep

Ennek a t�ncnak neh�z nyomon k�vetni a t�rt�net�t. A t�bbi t�rsast�nct�l elt�rõen, az ihlet�s nem egy hirtelen felbukkan� �j ritmusb�l vagy egy saj�tos zen�bõl sz�rmazik, hanem a sz�npadokon �s filmeken alakult ki.

1928-ban a sz�rûs kertekben gyûjt�tt�k �ssze - a nyuszi �lel�s (Bunny-Hug), pulyka �get�s (Turkey Trot) stb. - a n�pszerûs�g�ket m�r elvesztett t�ncokat, f�ggetlen�l az akkori versenyt�ncokt�l mint a slowfox, a keringõ, a tang� �s a One-step (amit eredetileg Vernon Castels gondolt ki, de t�l neh�z zen�re).

Mi a One-step-pel hozzuk kapcsolatba, mert ez a quickstep f�nykor�nak idej�bõl val� �s k�ts�gtelen, hogy minden korszak r�nyomja a b�lyeg�t a t�ncra, ami be�p�l a st�lus�ba is. A quickstep jellegzetess�ge, hogy folyamatos elõre �s h�tra halad�l�p�sei “egyenes ir�ny�ak” p�rban t�ncolj�k �s hat�rozott cs�põbõl lend�lõ l�p�sekkel k�nnyed�n siklanak k�rbe a parketton (azaz sarokvezet�ssel). Zen�je f�rge �s eleven, ink�bb katon�s ritmus� (kedvenc zen�je a Valencia volt) �s l�that�v� v�lt, hogy a j�võben n�lk�l�zhetetlen lesz a j� edz�shez.

Ebben az idõben nagy v�ltoz�sok voltak a t�ncban, az egy�ttesekben �s a t�nczen�ben. �j izgalmasabb ritmusok sz�lettek, a fiatal embereknek lehetõs�g�k ny�lt az improviz�l�sra, az otthon gyakorl�sra. A lemezek a vezetõ “nagy egy�ttesek”-kel k�zbe ker�ltek �s az akkoriban feltûnõ Jazz �s Beat zen�t n�pszerûs�tett�k. �gy a One-step zen�je a szink�p�l�s hi�nya miatt kiment a divatb�l. Ahogy a zene meghalt �gy vele halt a t�nc is. Az egy�ttesek a r�di�n kereszt�l sz� szerint hallatt�k a dallamokat a t�ncosok pedig k�vett�k a ritmust, �gy j�tt l�tre a foxtrot aminek zen�je m�r sokkal gyorsabb �temû.

Majd j�tt a Charleston õr�let. Egy szabad �temû t�nc, eg�szen rendk�v�li �leterõvel. A Charleston egyes�tette a t�rd laz�t�s �s fesz�t�st a l�bfej be-ki csavar�s�val, valamint partner n�lk�l az ellent�tes karlend�lettel. A t�ncparkett �gy cs�phadar� karok �s l�bak t�meg�v� v�lt, de nem sok�ig, mert “K�rem a Charlestont csendesen” �s "K�rem ne r�gjanak” feliratok tûntek fel, amit szigor�an betartattak. �gy a Charleston legy�ng�lt �s meghalt, de magaut�n hagyta az akkori fiatalok rendk�v�l �l�nk kifejez�sm�dj�t.

A “csillag” bajnoks�gon (amiv� egy �js�g l�ptette elõ) m�r 1927-ben a One-step hely�be l�pett a "gyors�temû foxtrot �s Charleston”. Ezt k�vetõen a “Birodalmi T�rsas�g" (Imperial Society), a "T�nc Taktusok"-kal (The Dancing Times) egy�tt elhat�rozta, hogy hivat�sos bajnoks�got rendez amin a One-step hely�be a Quickstep-et teszi (�gy szabadult meg a le�r�s�t�l �s a k�nyelmetlen nev�tõl).

A bajnoks�got Maxwell Stewart �s Pat Sykes p�r nyerte, de ezenbel�l a Quickstep-ben az elsõ hely Alex Millar �s Phyllis Haylor-nak jutott, akik kir�g�sok n�lk�l ny�jtott�k a Charleston var�zs�t. Az “�j” zen�hez nagyon egyszerû figur�kat illesztettek a Millar keresztbel�p�ssel egy�tt, amit most “perd�lõ keresztbel�p�ssel” figur�nak neveznek. Ez a verseny hat�rozottan a t�rk�pre helyezte a Quickstepet �s az�ta ez lett az �t nemzetk�zi st�lus� eur�pai (standard) t�nc egyike.

Tang�

A tang�t m�r sokf�lek�ppen jellemezt�k romantikus, dramatikus, egzotikus, kifinomult, egyszerû �s esztelen t�nck�nt. A kezdõ t�ncost meglepheti, hogy olyan k�nnyen ny�jtja mag�t, hogy az m�r szinte t�lz�s viszont gyakran neh�znek tûnik, ha felveszi az �ltala tanult t�ncok sor�ba. T�rt�nete el�g hossz�. �rdeme, hogy egy�ni �s elbûv�lõ valamint egy kimagasl� n�pszerûs�gi korszaknak �rvendett. A tang�t a csik�sok (gaucho-k) kezdt�k t�ncolni. Ezek a brili�ns lovasok Argent�na keleti lejtõinek a La Plato Pampas-nak a bennsz�l�ttei. A t�nc ritmusa az �l�nk �temû �s melodikus zen�bõl ered, amit pihen�sk�nt j�tszottak a szalonokban �s cs�rd�kban. A zene 2/4-es, amit szokatlan szaggatott (sztakkat�) �temben j�tszanak. A n�pszerûs�ge oly nagy volt, hogy Argent�n�ban k�zvetlen�l az elsõ vil�gh�bor� elõtt be volt tiltva. Emiatt term�szetes egyszerûs�g�bõl k�ts�gtelen�l vesztett de megtilthatatlann� v�lt.

A sikeres tiltakoz�s eredm�nyek�ppen a tang� felbukkant P�rizs �ttermeiben �s �jszakai sz�rakoz�helyein. A st�lust “kanyarg�s" �s “kifinomult” szavakkal jellemezt�k, de a “hiteles atmoszf�r�t” teremtõ be�z�nlõ git�rosok �s “honi” zenekarok sok rajong�t vonzottak. N�pszerûs�ge hamar �tterjedt Angli�ba is �s minden�tt tang� te�kat rendeztek, ahol egy�ltal�n helyet lehetett tal�lni. A Savoy sz�ll� az elsõk k�zt volt, ahol n�h�ny kitûnõ zen�szt felv�ve bemutatt�k a tang�t. De bemutat�kat tartottak a sz�nh�zakban �s t�ncklubokban is. A tan�rok pedig tanfolyamokat rendeztek az �j izgat� t�ncb�l.

N�pszerûs�ge az 1914-es vil�gh�bor� had�zenet�vel elhalv�nyult, de �jra�ledt amint a fontosabb est�lyeken tang� versenyeket kezdtek rendezni �s �jra sz�nh�zi bemutat�kat tartottak.

1921-ben az "Apokalipszis lovasai” filmben a mindenki �ltal nagyon j�k�pûnek tartott Rudolf Valentine t�nca hozta meg a tang� romantik�j�t. Ugyan a k�z�ns�get az elõad�s nagy sikere sem ihlette ut�nz�sra, viszont a hivat�sos t�ncosok elõszeretettel fogadt�k magukba az Amerik�b�l j�võ �j ritmusokat �s t�ncokat. N�h�ny vezetõ tan�r b�lcsen P�rizsba utazott �s tanulm�nyozta a tang�t, helyesen �rezt�k, hogy a t�ncot valahogy “�letben” kell tartani Angli�ban. �gy az elsõ versenyek rendez�sekor a p�rizsi st�lus lett szabv�nyos�tva. Bizony�ra sokan pr�b�lt�k egyszerûs�teni �s finom�tani, de az �tlag tanul�nak neh�z volt megtan�tani �s csak az igazi rajong�k vett�k komolyan.

Ez volt a helyzet 1930 k�zep�n, mikor egy n�met versenyzõp�r elsõ alkalommal egy �j �rtelmez�st mutatott be Londonban. A zene temp�j�nak n�vel�s�vel kihangs�lyozt�k a szaggatotts�g�t (sztakkat�) �s kiss� megny�jtott�k a l�p�shosszt. A t�nc �gy �j �letre kelt �s mindenki beleegyezett a karakter megtart�s�ba. �gy v�lt a t�nc eleg�nss� �s tan�that�v�. A gondolat helyesnek bizonyult, �s a tang�t az�ta is �gy t�ncolj�k a versenyeken �s tan�tj�k a t�ncst�di�kban.

El kell ismerni, hogy ennek a szokatlan technik�nak a tiszt�z�sa hossz� idõt vett ig�nybe �s m�g ma sem teljes az egyet�rt�s. N�zetelt�r�s van a zene temp�j�r�l is, de bizony�ra ez nem ijeszti el a kezdõt. K�l�nb�zõk�ppen �rtelmezik a nagyon hat�rozott karakter�t is, de tal�n ez r�sze a tang� var�zs�nak.

Szamba

A szamba �lettel teli, saj�tosan erõs ritmus� t�nc. Afrikai eredetû, ahonnan Braz�lia �szaki r�sz�be, Bahia-ba ker�lt a cukor�ltetv�nyekre. Fokozatosan elvesztette szertart�sos jelleg�t �s Braz�lia nemzeti t�nc�v� v�lt.

A szamba a rio de janeiroi karnev�lon tûnt fel elõsz�r �s innen v�lt k�zismertt�. A bahiaiak a cukor�ltetv�nyekrõl �s m�sok a falukb�l Rioba utaztak az �ves fesztiv�lra. �gy a ritmusosan finom �rnyalatok bemutat�sa r�v�n fokozatosan az utca, a k�v�z�k �s b�ltermek t�nc�v� v�lt, m�g v�g�l a zene �s a t�nc Braz�lia nemzeti t�nc�v� fejlõd�tt.

Eredetileg nagyon erõs k�zmozg�ssal t�ncolt�k, ami szertart�sos eredetû volt. Egy kis n�v�nyarom�s dobozt k�tk�zzel fogva h�ztak el a t�ncos orra elõtt, hogy az izgat� illattal “k�b�ts�k”. Sok egy�ni kifejez�s volt a t�ncban, majd a l�p�sei egyes�ltek az indi�n macsicssal (Maxixe), mielõtt t�rsast�ncc� v�lt.

A nagy amerikai t�ncosok Irene �s Vernon Castle t�ncolt�k a szamb�t a hivat�sos bemutat�ikon. A braz�liaiak k�z�l tal�n Carmen Miranda volt a legismertebb rendk�v�li �leterej�vel �s rendezõi k�pess�g�vel; helyben alapot adott a szamb�nak, mint a vil�g egyik legizgat�bb t�nc�nak. Braz�li�ban szamba iskol�k fejlõdtek fel �s vir�goztak, az orsz�g a szamba mozg�sra alapozva fejlesztette ki saj�t balett mûv�szet�t, amivel mintegy f�mjelezi a szamb�t.

Cha cha cha

A cha cha cha tal�n a legn�pszerûbb latin-amerikai t�nc. A neve v�gig g�rd�l a nyelven �s ritmusa k�nnyen �rthetõ. A t�nc a zen�n kereszt�l szinte �nmag��rt besz�l. A dobok ritmusa szinte azt mondja “cha-cha-cha-l�p-l�p”.

A t�nc kubai eredetû. Elõfut�ra a mamb�, amely gyorsabb �s ink�bb a gyakorlottabbaknak val�. A “h�rmas mamb�b�l” (triple Mambo) fokozatosan egy lassabb, jobban hangs�lyozhat� �s vil�gosabban tolm�csolhat� ritmust fejlesztettek ki, amit “cha cha cha”-nak neveztek (n�ha “cha cha”-k�nt utalnak r�).

A zen�ben sok n�pszerû mel�di�t lehetett illeszteni a cha cha cha ritmus�hoz, �gy folyamatos maradt az �rdeklõd�s a t�nc ir�nt.

Rumba

Ma a rumba mint t�rsas vagy versenyt�nc j�l r�gz�tett, de ez nem jelenti azt, hogy mindig �n�ll� �s vil�gos karakterû t�nc volt, emiatt a t�rt�nete eredeti �s a fejlõd�se bonyolult.

A "rumba" sz� val�j�ban egy �ltal�nos kifejez�s. K�l�nb�zõ t�ncokat foglal mag�ba, melyekbõl n�h�ny a k�vetkezõ: Afro-Cuban, Son, Son-Montuno, Danzon, Guajira, Mambo, Conga, Guaracha, Nanigo. A t�nc sok forr�sb�l j�tt �s ne pr�b�lj�k meg ezek sz�szerinti ford�t�s�t, mert p�ld�ul a spanyol “son” magyar jelent�se "hang" (angolul: sound).

A t�nc r�szben Spanyolorsz�gb�l, r�szben Afrik�b�l ered, de fõleg Kub�ban fejlõd�tt ki. Egyszerû fejleszt�sek tett�k hely�re a Karib szigeteken �s �ltal�ban Latin-Amerik�ban. Az afrikai hat�s a 16. sz�zadb�l j�tt a feket�k behozatal�val. A t�ncot a kakas l�ptei ihlett�k, ez�rt mutat hasonl�s�got a Chilei nemzeti t�nccal a “Cueca”-val. Kezdeti form�j�ban a feh�reket ink�bb megbotr�nkoztatta, ez�rt az �vek folyam�n “finom�tott�k” �s szink�p�s ritmusban a zene m�sodik �t�s�n hangs�lyozva t�ncolt�k. Spanyolorsz�gban a boler� õsr�gi t�nc, amely jelentõsen m�dosult, mikor beker�lt a kubai t�ncba �s “kreol bolero” (Criollabolero) n�ven v�lt ismertt�. Manaps�g a "rumba", a “son" �s a "boler�” kifejez�seket lehet hallani, de ezenk�v�l m�g sok m�s magyar�zat is van ezen t�ncok l�trej�tt�rõl. Ugyan a t�nc minden ritmusban hasonl�, de a temp� tekint�lyesen m�dosulhat. Latin-Amerik�ban �s az USA-ban a rumba gyors t�nc, a “son” k�zepes temp�j� �s a boler� lass�.

1920 �s 1950 k�z�tt a kubai t�nctermekbe az amerikai t�pus� jazz �s boogie-woogie t�rt be. �gy vil�gos, hogy ritmusa az amerikai t�pus� szink�p�l�shoz hasonult, megalkotva az �j, kevert t�pus� kubai jazz form�t. Alapj�ban v�ve a rumba a latin-amerikaiak t�nca, ritmusa �s kifejez�se elbûv�lõ, melyben a h�lgy t�ncos kifejezheti a kecsess�g�t �s nõiess�g�t, amit a f�rfi kiemelhet, mialatt �lvezheti a zene var�zs�t �s az �let hamis�tatlan sz�ps�g�t.

Ak�rmilyen is volt az eredeti form�ja �s ak�rhogyan alakult is, v�g�l a rumba a f�ld legt�bb orsz�g�ban �lvezhetõ l�tv�nyos �s k�nnyen megtanulhat� t�rsast�ncc� l�pett elõ.

Eur�p�ban a latin-amerikai t�ncok elterjed�se - k�l�n�sen a rumba - sokat k�sz�nhet a Baszk sz�rmaz�s� Pierre �r lelkesed�s�nek �s tolm�csol� k�pess�g�nek, aki Londonban ennek a t�ncnak vezetõ t�nctan�ra volt. 1930-ban partner�vel Doris Lavelle-vel mutatta be �s n�pszerûs�tette a latin-amerikai t�ncokat Londonban. Az 1940-es �vek k�zep�ig az USA-ban a “n�gysz�g rumba”-t t�ncolt�k. Pierre �s Lavelle mutatta be az igazi "kubai rumb�t", amit a m�sodik �t�sre hangs�lyoztak �s hat�s�n kereszt�l, sok megalapozott �rvel�s ut�n lett v�g�l is 1955-ben hivatalosan elfogadva.

Paso doble

A paso doble spanyol eredetû t�nc. Alapl�p�sei menetelõ vagy l�pegetõ (one-step) jellegûek, amivel higgadtan fejezik ki a bikaviadal izgalmait �s sz�neit ny�jt� zen�t.

Mindemellett Franciaorsz�gban fejlesztett�k t�rsast�ncc�. Egyszerû v�ltozatait t�ncolt�k francia r�szekkel tark�tva, melyben a spanyol st�lushoz a d�lvid�k j�rt k�zelebb. V�g�l a franci�k n�h�ny ritmusos l�p�sre egyszerûs�tett�k a t�ncot.

Sz�mos figur�nak francia neve van: a helyben l�p�sek (sur place = on the spot); a helyzetv�lt�s (deplacement = displacing); nyolcas (huit = eight) mely - mint a neve is mutatja - nyolc l�p�sbõl �ll; sz�tfordul�s (�cart = to separate); toppant�s (appel = stamp) a h�v�st fejezi ki, mint mikor a torre�dor kih�vja a bik�t.

Jive

A jive-ot az USA-b�l az amerikai k�zleg�nyek vitt�k Angli�ba a m�sodik vil�gh�bor�ban, nagy v�ltoz�st okozva ezzel az angol t�rsast�ncban. A t�nchoz a h�bor�s �let adta a hangulatot. Akrobatikus fejleszt�ssel, emel�sekkel �s izgalmas ugr�sokkal, l�trehozt�k a “r�ngat�z�"-t (Jitterbug), Emiatt alkalmatlan v�lt a t�ncos sz�rakoz�helyeken val� t�ncol�sra �s vesz�lyes is volt, de ez al�l kiv�tel a versenyt�nc �s a sz�npad, amin kereszt�l k�l�nb�zõ n�ven v�lt ismertt�, �gy mint “Lindy”, “nyugati sikl� lend�let” (West Coast Swing), “amerikai lend�let” (American Swing), “ring�s �s g�rget�s” (rock and roll), de tal�n m�g t�bb neve is volt. Annak ellen�re, hogy valamennyi �j elnevez�s n�mi k�l�nbs�get is hozott, az alapok azonosak maradtak; a f�rfi a karja alatt balra �s jobbra ford�thatja a h�lgyet, fõleg helyben topogva a ritmust, a h�lgy n�ha k�rz�ssel, n�ha a f�rfi m�g�tt fordulva ker�li a f�rfit. A jive-ot a t�nctan�rok d�delgett�k, �gy kiemelkedett, tan�that�v�, bemutathat�v� v�lt �s t�rsast�ncc� fejlõd�tt. A “rock and roll” azonos alapokon volt, de kev�sb� energikus �temmel. Ugyanis a rock and roll-t gyakran lusta jive-k�nt �rt�k le, mert a jive minden sassz�ban h�rmat l�p, m�g a “rock and roll” csak egyet. Mindkettõt helyben t�ncolj�k �s a j� jive t�ncos kombin�lja a k�t t�ncot.

A jive nem egy tovahalad� t�nc �s meglehetõsen szûk helyen is t�ncolhat� ha zs�folt a parkett. Minden t�ncosnak sz�ks�ge van erre a t�ncra, mert az �jj�sz�letõ nagy egy�ttesek �vek �ta j�tsz�k ezt a zen�t �s sokan t�ncolj�k.