Olaszorsz�g lak�inak z�me r�mai katolikus vall�s� �s nemcsak pap�ron, hanem gyakorolj�k is vall�sukat. A vall�si �nnepeket szigor�an megtartj�k, melyek t�bbs�ge munkasz�neti nap is egyben. A nem munkasz�neti napp� nyilv�n�tott vall�si �nnepek k�z�l eml�t�st �rdemelnek a k�vetkez�k: M�rcius 19. – Szent J�zsef napja; J�nius 29. – Szent P�ter �s P�l napja; P�nk�sd; Szenth�roms�g napja; a telep�l�sek v�d�szentjeinek �nnepe.

Emberek
Aki el�sz�r j�r Olaszorsz�gban, biztosan felt�nik neki a nagy hangzavar, ill. a hangoskod�s. Az olaszokra jellemz� a hangos besz�d �s a besz�det k�s�r� gesztikul�l�s. �ltal�noss�gban azonban az olaszok vend�gszeret�, kedves emberek. Az �szakiak kicsit ugyan z�rk�zottabbak a d�liekn�l, akik nagyon seg�t�k�szek mindenben.

Gasztron�mia
Olaszorsz�g a t�szt�k haz�ja. T�bb mint 1000 f�le t�szt�t gy�rtanak. N�lunk a legismertebbek a spagetti, makar�ni, lasagne, tortellini, pizza k�l�nf�le sz�szokkal. A t�szt�kat az olaszok el��telk�nt fogyasztj�k. De az olasz konyha term�szetesen nem csak t�szt�kb�l �ll. H�res a minestrone (leves), kedveltek a tenger gy�m�lcseib�l k�sz�lt �telek. Desszertk�nt nemcsak �dess�get, hanem sajtot is sz�vesen fogyasztanak. Olaszorsz�gban felt�tlen�l meg kell k�stolni az igazi olasz fagylaltot is, illetve a k�v�t is, amelyet sz�mtalan vari�ci�ban k�sz�tenek. A borok k�z�l legismertebb a Toscan�ban termesztett chianti.

K�rnyezet, �ghajlat
Olaszorsz�g mind a tengert, mind a hegyeket, mind pedig a m�v�szeteket kedvel� turist�k utaz�s�nak c�lpontja. Az olasz csizma sz�r�t k�r�l�lel� tengerpart, az orsz�g �szaki r�sz�n elter�l� Alpok �s az orsz�gon v�gigh�z�d� Appennin-hegys�g, valamint a v�rosok �kori �s k�z�pkori eml�kei rengeteg l�tnival�t �s kikapcsol�d�si lehet�s�get biztos�tanak az orsz�gba utaz�knak.

Olaszorsz�g a csizma alak� Apennini-f�lszigeten fekszik, Szlov�ni�val, Ausztri�val, Sv�jccal, Franciaorsz�ggal hat�ros. A csizma sz�r�t az Adriai-tenger, a J�n-tenger, a Tirr�n-tenger, valamint a Ligur-tenger fogja k�zre. Az orsz�ghoz a f�lszigeten k�v�l m�g sz�mos sziget tartozik, melyek k�z�l a k�t legnagyobb a csizma orr�n�l elhelyezked� Szic�lia �s a nyugatr�l hat�rol� Tirr�n-tengeren fekv� Szard�nia.

Az orsz�g �szaki r�sze hegyes vid�k, az Alpok d�li r�sze uralja a ter�letet. Az olasz-francia �s az olasz-sv�jci hat�ron magasodnak az Alpok legmagasabb cs�csai: a 4807 m magas Mont Blanc (olaszul: Monte Bianco), a 4478 m magas Matternhorn (olaszul: Cervino), a 4633 m magas Monte Rosa. Ez ut�bbi Olaszorsz�g legmagasabb pontja. A hegyek k�z�tti h�g�k biztos�tj�k az orsz�gok k�z�tti k�zleked�st, pl. Szent Bern�t-h�g�, Szent Gotthard-h�g�. Ezen a vid�ken ny�ron is alacsony a h�m�rs�klet, sok a csapad�k. A magasabb cs�csokat ny�ron is h� bor�tja. Az Alpokt�l d�lre fekv� ter�let a P�-s�ks�g, amely az orsz�g legterm�kenyebb ter�lete. �ghajlata sz�razf�ldi, a t�l hideg a ny�r meleg �s sz�raz.

Az orsz�g k�z�ps� r�sz�n fekv� Appennin-hegys�g Szic�li�ba is �tny�lik. A hegys�g k�t-k�t oldal�n s�ks�g tal�lhat�. Emiatt nem egys�ges az orsz�g ezen ter�let�nek �ghajlata. A tengerpartokon a t�l viszonylag enyhe, a ny�ri meleg a v�znek k�sz�nhet�en elviselhet�. A hegyes vid�ken sok a csapad�k, a ny�r viszonylag h�v�s.
Az orsz�g d�li r�sz�nek �ghajlata m�r mediterr�n, a ny�r meleg �s sz�raz, a t�l enyhe.

A szigetek �ghajlata f�ldk�zi-tengeri: a t�l enyhe, a ny�r forr�.

Olaszorsz�g adatlapja
Orsz�g r�vid neve:	Olaszorsz�g
Orsz�g hivatalos neve:	Olasz K�zt�rsas�g
Orsz�g neve angolul:	Italy
Orsz�g neve saj�t nyelv�n:	Italia
�llamforma:	k�zt�rsas�g
F�v�ros:	R�ma
K�zigazgat�si beoszt�s:	20 r�gi�
Aut�jelz�s:	I
Id�elt�r�s:	nincs
Ter�let:	301.230 km2
N�pess�g:	58.067.477 f� (2004.)
N�ps�r�s�g:	192 f�/km2
N�pcsoportok:	olasz, francia, osztr�k, szlov�n
Vall�s:	katolikus
Orsz�gh�v�sz�m:	0039
Hivatalos p�nz �s v�lt�p�nz:	Euro (1 Euro = 100 Eurocent)
Hivatalos nyelv:	olasz
Egy�b besz�lt nyelv:	n�met, francia, szlov�n